Képviselőházi napló, 1910. XXIX. kötet • 1916. január 28–február 28.

Ülésnapok - 1910-630

340 630. országos ülés 1916 február 19-én, szombaton. megbélyegzik a kisgazdáimért nincs olyan mérlege, amely szükséges a kellő mennyiség lemérésére. Nem tudom, hogy valami nagyon szerencsés volt-e a kormánynak rekvirálási eljárása, de azt hiszem, sokkal jobb és bölcsebb lett volna, ha a rekvirálás ugy történik, hog3^ megfelelően okos embereket küldenek ki, nem pedig afajta ministeri biztosokat, a kik a falut nem ismerik, akik teljesen idegenek. Egyik pénzügyministeri megbízott pl. Győrmegyében a hadikölcsön érdekében nyilvános gyűlésen azzal agitált, hogy jó lesz a kisgazdának jegyeznie, mert különben harrninez perczenttel le fogják bélyegezni a pénzt. Amikor a pénzügyminister kiküldöttje igy agitál, amikor hasonló dolgokat követnek el a rekvirálási ministeri megbizottak, azt kell mondani, hogy sokkal szerencsésebb lett volna, ha a népet ismerő vidéki közigazgatási emberek, a gazdasági szervezetek emberei, földbirtokosok beálltak volna ezeknek a végrehajtására és ezek mentek volna a kisgazdához és készpénzzel kifizették volna, amit átvettek. És azt mondták volna: eddig nagyobb szükségletem volt, többet tarthattál vissza, de most háború van, fiadnak, vagy férjednek a harcztéren kell ennie, az országnak szüksége van erre. Akkor belátnák, mert készpénzt kap tak volna. De minthogy nem igy jártak el, innen van az a rettenetes felzúdulás és érthető animózitás a fináncz és a csendőr ellen, amire szükség nem volt. Ott van. a rekvirálásnak egy borzasztó konzekvencziája, melytől az Úristen mentse meg ezt az országot és ez az, hogyha a konvencziós búzát, rozsot és tengerit, rekvirálni fogják, azt hiszik talán, hogy annak a szakmánymunkásiiak, konvencziós cselédnek bármiféle kormánybölcseséggel bele lehet magyarázni azt, hogy a szerződésben megállapított jogos konvenezióját, még mielőtt kiadták volna, el lehet vinni ? Ez akkora rombolást fog végezni az országban, amelytől az Úristen mentse meg az országot. Erre a térre ne méltóztassék menni. Ez nem fog annyit használni, amennyi erkölcsi kárt fog okozni, mert a primitív lélek ezt nem képes megérteni, mert ő csak azt látja, hogy ő elszerződött ennyiért meg ennyiért és hogy azt elviszik az orra elől. Úgyis minden háborúnak a história szerint az volt a következménye, hogy bizonyos társadalmi elégülotlenség, társadalmi demagógia kerekedett felül; ennek ne adjunk tápot, ez el fogja végezni a maga munkáját enélkül is. A rekvirálásnál, a makszimálásnál, a bejelentésnél nagy szerepet játszik az első ijedelem, mely a háború kitörésekor volt. A természet erejével megnyilatkozó nagy világkatasztrófa minden egyes primitív viszonyok közt élő család lelkében nagy emócziót keltett és természetes, hogy iparkodtak maguknak készleteket biztositani, mert a családról való gondoskodás nagy szerepet játszott. Pl. Budapesten is megengedheti-e magának azt a lukszust bármely család, hogy a székesfővárosi tanács gondoskodására bizza azt, hogy 5—6 gyermekének íesz-é áprilisban és májusban ennivalója ? Nem dicséretreméltó-e az, ha minden család gondoskodott arról, hogy háztartásában annyi készlet legyen, amennyi szükséges családjának szerény keretek közt való' eltartására % Természetes, hogy drákói szigorral kell eljárni mindenkivel szemben, ki azért tart készleteket, azért vonja el azokat a forgalomtól, hogy a beálló inség folytán az árakat felhajtsa és magának hasznot szerezzen. De a család fentartására szükséges élelmiszerek visszatartását ilyen drákói kegyetlenséggel, mint ebben a rendeletben foglaltatik, sújtani nem szabad. És ha már van ilyen rendelet és a minister ur igen bölcsen megfenyegetett mindenkit, aki az élelmiszereket eldugja, azt én helyeslem, de nem tudom megérteni, hogy miért van e tekintetben különbség. Én ugy látom, hogy a földmives nép és a munkásosztály igen komolyan veszi a minister urak nyilatkozatát és az egész országban bejelenti készleteit, de akkor mi szükség van arra a Budapesti Hírlapban bejelentett czikkre, mely olvasóit figyelmezteti, hogy nem lesz rekvirálás, majd ő bejelenti olvasóinak, amikor lesz 1 Mérjünk egyforma mértékkel a társadalom minden rétegének és ne tessék a Budapesti Hirlap olvasóit külön kitanítani, hogy mikor jön majd a rendőrség, mert mindenesetre óvakodni kell attól, hogy ez a kérdés is az osztályküzdelem és izgatás eszközévé váljék. Azt hiszem, a t. belügyminister ur megértett engem, tőlem távol áll, hogy bármely osztály pártjára keljek, azonban a vagyonosabb osztályt figyelmeztetni, hogy ne vegye nagyon komolyan a ministeri székből jövő kardcsörtetést, hogy nem jön még a rendőrség, majd figyelmezteti, ha jön, ez nem szolgálja azt a czélt, melyet a belügyminister ur el akar érni. Én nem a családi háztartásokban eldugott készletekben látom a bajt, mert nagyon kevés család van az országban, mely megengedheti magának azt a lukszust, hogy ezekhez a készletekhez ne nyúljon, hanem most vásároljon drágán a jiiaczon, s igy ezek a készletek a családi fogyasztás révén önmagukból vonatnak bele a fogyasztásba, hanem másutt kell keresni a bajt, ott, hol a készletek sokkal nagyobb mennyiségben vannak. Ezeknél aztán nem lehet jönni előzetes bejelentéssel, mert különben az fog történni, ami megtörtént a bankok zsírjával, hogy nem volt egy oldal szalonna, amelyiken nem lett volna hétpecsétes írásban, hogy el van adva valakinek.' Ezeket a nagytömegű készleteket kell feltárni, itt van értelme a szigorúságnak és az erőnek, mert ez jelent valamit, a háztartásokban eldugott 30—40 kiló búza- vagy kukoriczaliszt az sem a hadseregen, sem az egész élelmezési kérdésen nem fog segíteni, legfeljebb módot fog adni arra, hogy egyes furcsa elemek denuncziálási mesterségükkel illegitim jövedelmet szerezzenek. Én meg vagyok győződve, hogyha a vagyoni részesedést nem vették volna fel a készletek felkutatásánál, akkor is elérték volna czéljukat, mert én is hazafias kötelessé-