Képviselőházi napló, 1910. XXIX. kötet • 1916. január 28–február 28.

Ülésnapok - 1910-620

m 620. országos ülés 1916 február 3-án, csütörtökön. követésével kitartás, lemondás és egymás köl­csönös megbecsülése ! (Helyeslés a jobboldalon.) "Tiszteletteljesen javaslom a t. háznak, mél­tóztassék a ministerelnök urnak a kivételes hatalom igénybevételére vonatkozó jelentéseit tudomásul venni és azokat hasonló czélból a főrendiházhoz áttenni. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Hoványi Géza jegyző: Laehne Hugó! Laehne Hugó: T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Midőn most a kormánynak a kivételes hatalom igénybevételéről szóló jelentéseit tár­gyaljuk, mindenekelőtt szemünkbe ötlik, hogy a kormány a jelen ülésszak elé terjesztett jelentések­nél az eddigi gyakorlattól eltért, nevezetesen a jelentések, valamint a tett intézkedések és kibo­csátott rendeletek már nincsenek tárczánként csoportosítva, hanem u. n. kronologikus sor­rendben vannak állítólag összegyűjtve — et­től is eltér ugyanis a jelentés — azon­kívül semmiféle tájékozódást sem nyújt ez a jelentés. Az eddigi gyakorlat szerint legalább egy kivonatos indekszet, tárgymutatót állítottak össze, (Ugy van! balfdöl.) ugy hogy*a komolyan érdeklődő képviselő könnyebben foglalkozhatott az egyes kérdésekkel. Ámbár hangsúlyoznom kell itt, hogy az összes eddig is előterjesztett jelentések abban a nagy hibában szenvedtek, hogy a ki­adott rendeleteket mindenféle indokolás nélkül terjesztették elénk. Sok úgyszólván törvénypótló rendelet van, amely egy törvényjavaslat egész ki­hatásával és erejével bir és mégis azt kívánja tőlünk a t. kormány, hogy ezeket a rendeleteket minden­féle különösebb indokolás nélkül, minden adat előterjesztése nélkül egyszerűen tudomásul vegyük. Ez is mutatja, t. ház, hogy a kormány ezen jelentések előterjesztésénél a képviselőház ellen­őrzési jogát és kötelességét nem is veszi komolyan, (Ugy van! balfelól.) mert hiszen máskülönben nem hozhatná ilyen alakban ide a jelentéseket. Es itt a német példára kell hivatkoznom, ahol állítólag nincs olyan kimondott parlamentarizmus mint minálunk, ahol nincs felelős kormány, hanem egy kanczellár van, aki az ügyek vezetésének élén áll és ahol mégis azt látjuk, hogy részletesen ismertetik és indokolják az intézkedéseket és egyszersmind a képviselőháznak erweiterter Bud­getausschuss-a elé, képviselőháznak hét taggal kiegészített költségvetési bizottsága elé is részletes jelentést terjesztenek, amelyben elő­terjesztetnek a statisztikai adatok és az összes indokok, amelyek a kormányt az egyes kivételes intézkedések megtételénél vezetik. Polónyi Géza: És ott nem banketteken inté­zik el az ország sorsát, mint nálunk. Ábrahám Dezső : Talán a negyedik kerület­ben történt ? Polónyi Géza: Kaszinói banketten ! (Zaj! Halljuk! Halljuk !) Laehne Hugó : T. ház ! Vannak, akik azt tart­ják, hogyha az eddigi intézkedések jól vagy rosszul már megtörténtek, ne bolygassuk most a háború alatt a szükséges és kívánatos összhangot. A mul­takra nézve tartsuk fenn bírálatunkat a •• háború utáni békésebb időkre, a jövőre vonatkozólag pe­dig a mi helyzetünk a harcztereken annyira ked­vező, hogy közeli békét remélhetünk és így szük­séges, hogy ezekkel a nagy kérdésekkel itt annyira behatóan foglalkozzunk, hogy a jövőre nézve eseti leg programmot állítsunk fel, javaslatot tegyünk és a kormányra irányitólag hassunk. (Halljuk! Halljuk! balfelól.) -.-. Ezzel a felfogással szemben legyen szabad ismét Németországra és Delbrücknek, a porosz kor­mány alelnökének a porosz közélelmezési bizottság elé terjesztett javaslat tárgyalásakor mondott beszédére hivatkoznom. Nevezetesen azt mondja : (Halljuk ! Halljuk ! Olvassa) »Bei dem Wirtschafts­plan im Allgemeinen werden wir von der Auffas­sung ausgehen müssen, dass wir mindestens noch ein Jahr Krieg zu führen habén. Das heisst, wir müssen unsere Einrichtungen über das gahze nächste Erntejahr hinweg disponieren, und wir müssen zweifellos damit rechnen, dass diese zwangs­läufige Wirtschaft noch ein weiteres Jahr andauert, selbst wenn wir inzwischen zum Frieden kommén. Denn ich halté es für ganz ausgeschlossén, dass wir mit einem Schlage am Tagé des Priedensschlus­ses wieder aus der zeitigen beschränkten Wirt­schaft in das Wiftschaftssystem des freienWett­bewerbes zurückkehren können.« Tehát tavaly júliusban azt hangsúlyozta í)eb brück, a porosz kormány alelnöke, hogy számolni kell még legalább is egy egész háborús esztendővel és azzal, hogy az esetleg bekövetkezendő örven­detes béke után is még legalább egy évig fenn kell tartani a gazdasági korlátozásokat a közgazdaság terén és csak azután lehet arról szó, hogy visszatér­jenek a szabad versenyek békességes közgazdasági viszonyai. (Ugy van! balfelöl.) Azt hiszem ennél­fogva, t. ház, hogy a mi sokkal fejletlenebb közgaz­dasági viszonyainknál minekünk is feltétlenül azzal kell számolnunk, hogy a békekötés után is legalább egy évig, kiváltkép a közélelmezés terén, a gazda­sági korlátozásokat fenn kell tartani, sőt azokat a népélelmezés terén még fokoznunk is kell, mert nem engedhetjük meg, hogy katonáink, a kik hősie­sen megvédték a hazát, visszatérve az ő gazdasár gukba, visszatérve otthonukba, itt azonnal óriási közgazdasági küzdelmeknek, megélhetési gondok­nak legyenek kitéve, amelyek esetleg azt a gondom latot ébresszék bennük, hogy azt a hazát, amelyét életük és vérük feláldozásával megvédték, ismét itthagyják és hogy esetleg, amint, sajnos, a há­ború előtt volt, ismét nagy mérveket öltsön a kivání dorlás. (Mozgás a szélsőbaloldalon.) . Törekednünk keU, hogy a háború után haza­térő katonáinknak legalább a megélhetést bizto­sítsuk és az átmenetet a korlátozott közgazdasági viszonyoktól a szabad versenyhez minden esetben egy évben kell megszabni. ; , A főkérdés, amely a közönséget e jelentések tárgyalásánál érdekli, a drágaság kérdése, neve ; zetesen azon intézkedések elbírálása, amelyeket "a kormány a közélelmezés terén tett, hogy a drága?

Next

/
Thumbnails
Contents