Képviselőházi napló, 1910. XXIX. kötet • 1916. január 28–február 28.

Ülésnapok - 1910-628

628. országos ülés l9lŰ február ll-én, csütörtökön. 289 olyan gazdák, hogy mint nagykereskedők, vagy mint nagyiparosok is megállnák helyüket, azok meg tudták találni számításukat az 1915. évben is. Azonban az oly üzemeknél, ahol nem volt meg a nagy állatbőség, hol a rekvirált állatokat pótolni kellett és amint az országszerte van, hol a rekvirált állatok árával vagy azok egy részének árával most is hátralékban vannak, mikor ezen kincstári utalványokat az adófizetésnél részben sem lehet felhasználni, mikor a gazdáknak a magasabb árak mellett pótolniok kell azt az állatveszteséget, amelyért a kárpótlást nem kapták meg, mindinkább nagyobb nehézségekkel kell küzdeni. (Igaz ! Ugy van ! a haloldalon.) Vegyünk egy szemmel látható példát. Milyen volna az intenzív gazdának a helyzete, ha az üzemet beszüntetné ? Egyszerűség kedvéért egy száz holdas gazdaságot veszek. Intenzív gazdálkodás mellett holdanként egy métermázsa élő állatot veszünk. Ennek békeértéke száz korona körül forog, háborúban ennek az értéke 300 korona. Tehát egy száz holdas gazdaságnál 30.000 korona az élő instrukczió, a békés viszonyok 10.000 koronájához képest, vagyis 20.000 korona különbség mutatkozik. Ha ezt az egész összeget értékpapírokba fektetné, vagy hadikölcsönbe helyezné el, akkor évenként körülbelül 2000 koronás rentéje volna abból. Azonban az még csak a gazdasági üzemhez szükséges forgótőkének csak egy kis hányada. Ha az egész instrukczió likvidálásával a tőke pénzzé válnék, s azután az intenzív gazdálkodás helyett a legeksztenzivebb legelőgazdaságot folytatná, kevesebb leleményesség és vesződés mellett ép ugy megtalálhatná számítását, mint most. (Igaz ! Ugy van ! a baloldalon.) A mostani idők egyre súlyosabbak lesznek. Mindig kevesebb lesz a munkaerő. A munkabíró egyének legnagyobb részét elvonják a hadviselés czéljaira, a nélkül, hogy a megfelelő pótlásról gondoskodás történnék. (Igaz ! JJgy van ! a baloldalon.) Például veszem azt a kis községet, ahol lakom s amelynek 1400 lakosa közül körülbelül 300 ember bevonult katonának, 50 hadimunkásnak, ugy hogy 1400 közül 350 munkáskéz hiányzik. (Felkiáltások balfelől: A legjobb munkás I) A hadifoglyok becses munkát végeznek, azonban kevés van belőlük. Tudomásom szerint 300.000 hadifogoly áll Magyarországon a mezőgazdaság rendelkezésére. Ezek azt a hiányt, melyet a munkáskezek elvonása okoz, nem tudják pótolni. (Igaz ! Ugy van ! balfelől.) Ha a póterőket, a gyermekés asszonymunkát nézzük, azt látjuk, hogy bár emelkedtek a munkabérek, bár emelkedtek az élelmiszerek árai igen tekintélyes mértékben, mégsem ez a munkabéremelkedés, még sem az' élelmiszerek árainak emelkedése az, ami hátrányos helyzetbe hozza a gazdálkodót, hanem a munka értékcsökkenése az. Mert amint nagyon sokaktól hallottam, ma a magasabb munkabérek mellett a munkateljesítmény a békeidőben rendelkezésre álló munkaerő teljesitménynyel szemben alig tesz ki 50—60 százalékot. KÉPVH. NAPLÓ. 1910—1915. XXIX. KÖTET. A gazdasági termelés költségeire és hozamára nézve csak saját vidékemből tudtam megbízható adatokat összegyűjteni, (Halljuk! Halljuk!) de azt hiszem, ha ezt a sémát megfelelőleg más vidékekre is alkalmazzuk, reális eredményeket kaphatunk. Két nagyobb gazdához fordultam. Az egyik kevésbbé leleményes ember és kevésbbé intenziven dolgozik, a másik a legintenzívebb gazdálkodást folytatja. Hogy túlságosan sok időt ne vegyek igénybe, (Halljuk! Halljuk ! balfelől.) csak két nagy termelési ágra vonatkozólag, búzatermelésre és a czukorrépatermelésre vonatkozólag állítottam össze az adatokat. A mi vidékünkön a diószegszeredi körzetben a földbér 50—55 korona közt mozog ; itt a bérlők fizetik az adókat. Már most hogyan áll a legintenzívebb gazdának számítása szerint a répamüvelés ? Adó, bér és különböző illetékek kitesznek 55 koronát, mély szántás 28 korona, 150 kilogramm foszfát 15 korona, — ugy látszik, szerencsésebb időkben szerezte meg — vetési munka 3 korona, első kapálás 8 korona, egyeztetés 10 korona, második kapálás 16 korona, a répa kivétele 40 korona, összesen 175 korona. Most a hozamot számítja. Általában 100 mm. hozamot állapit meg. Ebből természetesen levonásba kerül a szerződésszerű 5%, azután — amint abuzus a mi vidékünkön — fejelés, föld és sár czimén még további 15%-ot vonnak le, tehát öszszesen 20%-ot. Gr. Batthyány Tivadar: A legtöbb czukorgyár ugyanazt teszi. Gr. Esterházy Mihály: Maradt tehát 80 mm. czukorrépatermés. Ez 2 koronájával számítva métermázsáját, összesen 160 korona, hozzá még 50% nedves szelet 40 fillérjével számítva, 16 korona, összesen 176 korona. A költségekhez természetesen hozzájön a répának a gyárba.való szállítása. Itt 5 kilométeres távolságra a mai rossz utak mellett métermázsánként 60 fillért számit, tehát ez 48 koronát tesz ki. Azonban ő csak 80 métermázsára számítja a szállítást, holott 100-at kell szállítania, de csak 80-at számítanak be. Itt tehát tisztán 128 koronát tesz Id a bevétel. Ezzel szemben 175 korona a kiadás, ugy hogy holdanként 47 korona veszteséget mutat ki. Ennek ellenében a gyár a répa métermázsáját 6 koronával tudja értékesíteni. A búzára nézve a következő felállítást adja : Bér, adó és illetékek 55 korona, kétszeri szántás és hengerelés 44 korona, 50 kg. foszfát 15 korona, vetési munka 3 korona és 100 kg. csávázott és trillirozott mag 40 korona, összes kiadás 157 korona. Bevétel magyar holdanként az aratási és cséplési rész levonásával métermázsánként 35 koronájával — 175 korona. A termelt szalmát a gabona behordásával egyenlíti Id. így tehát holdanként 18 korona tiszta nyereséget mutat ki. Az intenzive dolgozó gazda pedig a következő felállítást adja : Eöldbér és adó 55 korona, két mélyszántás 28 korona, 150 kg. szuperfoszfát 24 korona, 15 kg. mag 6 korona, vetés és hengerelés 37