Képviselőházi napló, 1910. XXIX. kötet • 1916. január 28–február 28.

Ülésnapok - 1910-627

627. ORSZÁGOS ÜLÉS 1916 február hó 16-án, szerdán, Beöthy Pál, Simontsits Elemér és Szász Károly elnöklete alatt, Tárgyai : Elnöki előterjesztések. — A háború esetére szóló kivételes hatalom igénybevételére vonatkozó ministerelnöki jelentések tárgyalása. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. — Bartos János interpellácziója és a közoktatási minister válasza az egytanerős iskolák bevonult tanítóinak felmentése tárgyában. — Ábrahám Dezső interpellácziója és a belügyminister válasza a gyógyszertári jogok engedélyezése tárgyában. — Szluha Pál interpellácziója a ministerelnökhöz a boszniai és herczegovinai tartományi tisztviselők háboruokozta súlyos anyagi helyzete tárgyában. — Laehne Hugó interpellácziója és a közoktatásügyi minister válasza a pozsonyi egyetem tárgyában. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen vannak: gr. Tisza István, Sándor János, Teles zky János, Balogh Jenő, Jankovich Béla, b. Harkányi János, b. Ghillány Imre, Hideghéty Imre. (Az ülés kezdődik d. e. 10 óra 50 perczkor.) Beöthy Pál elnök : Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét vezeti Hoványi Géza; a javaslatok mellett felszólalókat jegyzi Pál Alfréd, az azok ellen felszólalókat pedig Szőj ka Kálmán jegyző ur. Bemutatom Komárom vármegye és Győr szabad királyi város közönségének feliratait a háború folyamán az ország területéről engedély nélkül eltávozott egyének vagyonának elkobzása tárgyában. A feliratok a házszabályok 236. §-a értelmében előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett kiadatnak a kérvényi bizottságnak. Következik a napirend: a háború esetére szóló kivételes hatalom igénybevételére vonatkozó mimsterelnöki jelentések tárgyalásának folytatása. Ki következik szólásra ? Hoványi Géza jegyző: Hantos Elemér! Hantos Elemér: T. ház! (Halljuk! Halljuk !) Midőn ennek a nagyon hosszura nyúlt vitának előrehaladott szakában szót kérek, szükségét érzem annak, hogy a t. ház türelmének igénybevételéért néhány szót mentségemül felhozzak: Mentségemül vélem felhozhatni, hogy ezen vita minden hosszúsága és érdekessége daczára, meglehetősen egyoldalú világitásba helyezte a kormány háborus tevékenységét. A vita összes szónokai, talán gróf Apponyi Albert képviselő ur kivételével, aki a Tokkantügyről beszélt és Szász Pál t. barátom kivételével, aki a hadifoglyok kérdésének rendezését fejtegette, valamennyien a drágaság és a közélelmezés kérdését tárgyalták. Szivesén elismerem, t. ház, hogy a kormány háborus tevékenységének legfőbb tárgya a drágaság elleni küzdelem és a közélelmezési bajok elháritása ; de az előttünk fekvő rendeletek tömegében hosszú sorozata van a gazdasági rendeleteknek, a gazdasági és pénzügyi intézkedéseknek, amelyekről itt szó nem esett, noha mélyen belevágnak az állam gazdasági életébe és erre minden tekintetben nagy hatást gyakoroltak. Az igen tisztelt előadó ur az egyedüli, aki szép bevezető beszédében a kormány tevékenységének egész körére kiterjedt, összes intézkedéseit csoportosította és rendszeresen ismertette. Négy csoportra osztotta a rendeleteket; aki azonban durvább szemüvegen át vizsgálja a rendeletek tömegét, két csoportot fog bennük felfedezni: az egyiket, amely a katonai hadviseléssel közvetlenül összefüggő rendeleteket tartalmazza, s amelyek bírálatától a t. ház minden tagja helyesen tartózkodott s a másikat, amely a katonai hadviseléssel csak közvetve függ össze és az ország gazdasági és pénzügyi hadviselésére vonatkozik. A kettéosztás megfelel annak a tényleges helyzetnek, amelyre már több előttem szóló képviselőtársam rámutatott, hogy ellenünk két háború folyik : az egyik katonai téren, a frontokon, a másik a gazdasági téren, a frontok mögött. Gazdasági háború ez, t. ház, nemcsak azért. mert végeredményben a világgazdaságért, a gazda-