Képviselőházi napló, 1910. XXIX. kötet • 1916. január 28–február 28.

Ülésnapok - 1910-626

626. országos ülés 19l6 február 1-5-én, kedden. 213 téiiik a felszámolás és a felszámoláskor a vagyon­elosztás. Es még egyet; egyszer már mégis szeretném. ha megneveznék azokat a jótékony czélokat is, mert abban a nézetben vagyok, hogy az ország közélelme­zésénél elért nyereségek nem szolgálhatnak egyes osz­tályok, egyes hivatások tagjainak felsegélyezésére, mert azok ugy a termelők, mint a fogyasztók mil­lióinak filléreiből származnak, tehát oly czélokra keU azokat fordítani, melyek a magyar társada­lom valamennyi rétegének javára szolgálnak. Áttérve a Haditermény Részvénytársaság el­járásának jellemzésére, méltóztassék elhinni, hogy a publikum nem akarja elhinni, hogy az altruisz­tikus alapon van szervezve, pedig kétségtelenül azon van. Hogy miből származik a publikumnak a bizalmatlansága és idegenkedése, erre nézve egy példát fogok felhozni ép ugy, amint az Általános Hitelbanknak a zsirban való eljárására nézve tettem. Most azonban nem Pozsony városáról, hanem Komáromról van szó, s miután informá­ezióm olyan egyéntől származik, aki a város ügyeinek intézésében jelentékeny részt vesz, tel­jesen tájékozva van és megbizható, ezt mint be­bizonyított tényt merem a t. ház előtt feltárni. Tudvalévő, hogy a kormány 1915. év augusz­tusában rendeletileg felhatalmazta a városokat, hogy a lakosság eddigi szükségletének megfelelő gabonát közvetlenül a termelőktől vásárolhassa, a Haditermény Részvénytársaságnak fizetendő minden illetéktől mentesen. Ez azonban két fel­tételhez volt kötve, az egyik helyes volt, a másik helytelen. Az első az, hogy a bevásárlási mennyi­ség a kormány engedélyétől függött, a másik, a helytelen feltétel pedig az volt, hogy az a terület, ahol a bevásárlás történhetik, az is külön kormány­engedélyhez volt kötve. Én elismerem a t. ministeT ur jóindulatát, ennek daczára a következő dolog történt. Komárom városa bizva az engedély gyors elnyerésében, a budapesti Victoria-malommal oly szerződést kö­tött, hogy a malom részére szolgáltatott gabonából őrlendő lisztet 2 koronával a Komárom városára megszabott ármakszimum alatt fogja métermá­zsánként szolgáltatni. Hogy mi történt azután, azt nem tudnám oly megkapóan lefesteni, mint az informáczió szól s ezért azt a t. ház engedélyé­vel fel fogom olvasni. (Olvassa.) »Mi a kormány­engedély kieszközlése iránt a lépéseket kellő időben megtettük. Multak azonban a hetek, pol­gármesterünk személyesen, telefonon és távirati­lag napról-napra sürgette a kormány engedély­megadását, miután félő volt, hogy mire az enge­délyt megkapjuk, már nem lesz gabona vásárolni való. Az engedély reményében a vármegyebeli uradalmakban már elő is jegyeztük az eladásra kerülő gabonát. Tettük ezt azért, mert ezen helyekről a gabonaszállítás költségei a legmini­málisabb összegekre rúgtak volna. Egyszer azon­ban polgármesterünk azzal a leverő hirrel érkezett vissza Budapestről, hogy értesülése szerint, ha fejtetőre állunk sem kapjuk meg előbb a kormány­engedélyt, mig a Haditermény Részvénytársaság minden lehető gabonát le nem foglalt. Szakembe­rek figyelmeztettek reá, hogy a Haditermény Részvénytársaság különös gonddal igyekszik főleg a városok közelében a gabonát lefoglalni, hogy igy a városok kénytelenek legyenek neki a hadisarczot megfizetni. • Polgármesterünk fenti értesülését a városok állandó kongresszusának vezetősége köréből sze­rezte. Nagy későn, október eleje táján végre meg­kaptuk az engedélyt. Igen ám, de ekkor a Vic­toria-malom közölte velünk, hogy kénytelen a velünk kötött szerződést stornirozni, mivel az engedély késői megadása folytán most már nem kap gabonát, a Haditermény Részvénytársaság mind lefoglalta. Polgármesterünk ekkor más mal­mokhoz is fordult, de azok sem vállalkozhattak már ekkor gabonavásárlásra, mert nem volt hol sásárolm. Sőt ugyanakkor polgármesterünknek az egyik malom igazgatója felmutatta a Hadi­termény Részvénytársaság egy bizalmas körlevelét, amelyben ez azzal fenyegeti meg a malmokat, hogyha városok szükségletének ellátására vállal­koznak, — majd annak idején, mikor a Haditer­mény Részvénytársaság rekvirálási jogot nyer — nem fogja őket az őrlésben részeltetni. Ezt pol­gármesterünk igazolhatja. így történt azután, hogy a kormány bennünket kiszolgáltatott a Hadi­termény Részvénytársaságnak. Éhezni nem akar­ván, kénytelenek voltunk a Haditermény Részvény­társasághoz fordulni, természetesen lefizetvén a hadisarczot. És nagysokára, mikor már a lakos­ságot az éhínség fenyegette, adott a Haditermény Részvénytársaság néhány vaggon gabonát. Ámde hol ? Magyarországnak épen az ellenkező sarkában, a Bácskában, ahonnan egy vaggon gabona elszál­lítása óriási költségbe kerül. Persze, a komárom­vidéki gabonát elszállíttatta ismét más vidékre.* Az képtelen intézkedés, hogy ami szükséges és megvan a környéken, az ne a környéken szerez­tessék be, hanem az ország más részében és feles­leges szállítási költség okoztassék. Ne méltóztas­sék akkor csodálkozni, hogyha panaszok merülnek fel a Haditermény Részvénytársaság ellen. De igy most Komárom városa nemcsak a gabona után tartozott az 1 K 50 fillér illetéket megfizetni a Haditermény Részvénytársaságnak, hanem természetesen az őrlési hasznot is, mert ez is az ő malmainak jut, hiszen tudvalévő, hogy a Hitelbanknak is vannak malmai. Miután a Victoria-malom a szerződés stornirozása előtt a város szükségletének megfelelő liszt szállítá­sára métermázsánként 77 K árban kötelezte magát, a Haditermény Részvénytársaságtól pedig a lisztet most a város 81 K-val kapja, ez a métermázsánkénti 4 K differenczia 37.000 métermázsánál, amely csak a lakosság egyrészé­nek ellátására lett volna elegendő, egymaga 148.000 K kárt jelent a városra nézve. Emellett a Victoria-malom elvállalta a fmáncziális rész rendezését is, a Haditermény Részvénytársa­ságnak pedig a város készpénzben rögtön volt kénytelen fizetni és e czélból 7°/o-os kamat

Next

/
Thumbnails
Contents