Képviselőházi napló, 1910. XXIX. kötet • 1916. január 28–február 28.
Ülésnapok - 1910-625
625. országos ülés 1916 fosztatni és erről még a ház mostani ülésezése alatt jelentést tenni ?« (Élénk helyeslés, éljenzés és taps a szélsőbaloldalon.) Elnök: A ministerelnök ur válaszolni kivan(Halljuk! Halljuk!) Gr. Tisza István ministerelnök: T. ház! Ezelőtt pár nappal értesültem arról a bizonytalan alakban felmerült hirről, hogy Pozsonyban egy csapatnak a harcztérre indulásakor a nemzeti zászlót érintő incziclens történt. Azonnal intézkedtem, hogy precziz informácziót kapjak az eset felől. (Helyeslés.) Az általam e tekintetben megbízott főispántól azt a jelentést kaptam, hogy mindazok a polgári egyének, akik állítólag szem- és fültanúi voltak az esetnek, amint aztán a kihallgatásnál kiderült, a dolgot másoktól hallották ós biztos forrást a tényre vonatkozólag megnevezni nem tudtak. Ennek folytán a főispán ur a pozsonyi katonai parancsnoksághoz fordult ós onnan kért az ügyre vonatkozólag felvilágosítást. Mielőtt az ezen felvilágosításból kitűnő tényállásra áttérnék, tájékoztatnom kell a t. házat az iránt, hogy a csapatok hadbavonulása alkalmával szinek és jelvények használata tekintetében minő szabályok állanak fenn. (Halljuk ! Halljuk!) Amint méltóztatnak tudni, mindjárt a háború kezdetétől fogva az a lelkesedés, ami a háborúba menő csapatokat és pedig elsősorban a magyar csapatokat betöltötte, kifejezésre jutott abban is, hogy a csapatok nemzeti szinü szalagokkal, kokárdákkal, virágokkal, zászlókkal mentek a harcztérre. (Helyeslés.) Ebben a tekintetben azután merültek fel súrlódások. Imittamott használtak olyan színeket is, amelyeknél bizonyos mellékize lehetett a tüntetésnek. Ennek folytán a hadügyminister egy rendeletet adott ki, amely megengedi olyan színeknek jelvényeken, virágokon, zászlókon, kokárdákon való használatát, amelyekben a csapatoknak hazaszeretete és lelkesedése nyer kifejezést (Helyeslés.) és csak olyan színeknek és jelvényeknek használatát tiltja el, amelyekben bizonyos államellenes tendenczia nyilvánul. (Helyeslés.) Hogy ez nem vonatkozik a nemzeti szinre, ezt felesleges mondanom. (Tetszés és helyeslés.) Ebben a rendeletben azonban van még egy pont, amely szerint olyan nagyságú zászlók használata, amelyek nagyságuknál fogva az ezred-zászló jelentőségét elhomályosíthatnák, egyáltalában megtiltatik. Én, t. ház, nem akarok afelett vitatkozni, hogy ez a tilalom czólszerü vagy czélszerütlen, csak konstatálom azt, hogy ez mindenféle zászlóra, a fekete-sárga zászlóra is áll, tehát e tekintetben semmiféle tendenczia senki ellen nem nyilvánul. És konstatálhatom azt is, hogy amenynyire az én észleleteim terjednek, ennek a rendelkezésnek a végrehajtását, nézetem szerint nagyon helyesen, az illető katonai parancsnokságok igen liberálisan kezelték és nem sokat méfebraár 12-én, szombaton. 203 regették annak a zászlónak a nagyságát. (Helyeslés.) Most, t. ház, a pozsonyi inczidensre vonatkozólag a katonai parancsnok ur azt adja elő, hogy Romanu őrnagy, amint a menetkész csapatot a kaszárnya udvarán látta, azt a két nagy zászlót, amely a ministeri rendelet ezen intézkedésébe ütközött, letétette, ellenben a csapatok a náluk lévő szalagokkal, kokárdákkal, kis zászlókkal feldíszítve mentek tovább az állomásra. így áll a hivatalos jelentés szerint a tényállás. Ebből nyilván következik, hogy ott a nemzeti szinek ellen semmiféle merénylet nem fordult elő, mert hiszen, ha letétetett is két zászló, amely nagyságánál fogva bizonyos szabályokba ütközött, a csapatok nemzeti szinü diszszel feldíszítve mentek a vasúthoz. Ha tehát a tényállás így van, amint a katonai parancsnok ur hivatalos átirata jelzi, akkor nézetem szerint ebből a szempontból további hivatalos lépésnek helye nincs. (Helyeslés jobbfelöl és a középen.) Ennyit tudok a konkrét esetre vonatkozólag. Azt, amit a t. képviselő ur egy másik közöshadseregbeli katonatiszt szerepléséről és annak netáni következményeiről elmondott, most hallom először; arra nézve tehát egyáltalán felvilágosítással nem is szolgálhatok. Hanem méltóztassanak nekem megengedni, hogy a leghatározottabban tiltakozzam azok ellen a gloszszák ellen, amelyekkel a t. képviselő ur ezt az esetet is jónak látta kisérni és jónak látta olyan módon általánosítani, hogy azzal szemben a leghatározottabban merem állítani, hogy ilyen általánosításnak, ilyen az egész hadsereget átható tendenczia imputálásának egyáltalában semmi jogosultsága nincs. (Helyeslés jobbról és a középen. ) Maga ez a konkrét eset is azok után a felvilágosítások után, amelyekkel szolgálhattam, azt hiszem, egészen más színben áll a t. ház előtt, mint ahogy a t. képviselő ur az általa nyert informáczió alapján teljes jóhiszeműséggel gondolhatta. De ha ez a konkrét eset ugy állna is, amint ő informálva volt, még hogy ha ebben a konkrét esetben fel kellene is teljes szigorral lépni, amint, hogy nem kell, mint egy helytelen eljárással szemben, még akkor sem volna jogosult és a mai pillanatban még akkor is a legnagyobb mértékben aggályos és káros dolog volna ennek az egy konkrét esetnek alapján igy nyilatkozni általánosságban a hadsereg szelleméről. (Igaz! Ugy van! jobbról és a középen.) Méltóztassanak nekem megengedni, hogy ebben a tekintetben még egy pár megjegyzést tegyek. (Halljuk! Halljuk!) Kevés idővel ezelőtt történt egy inczidens Zimonyban. Valószínűleg egy nem egészen józan állapotban levő egyénnek fellépéséről van szó. Amint erről értesültem, megfelelő módon fordultam a hadsereg főparancsnoksághoz és onnan a következő választ kaptam. (Olvassa:) 26*
