Képviselőházi napló, 1910. XXVII. kötet • 1915. május 7–deczember 21.

Ülésnapok - 1910-580

580. országos ülés 11 szitve leszek bátor feltenni szavazásra. Ehhez képest kérdezem : elfogadja-e a t. ház az előadó ur módositványában foglalt uj szöveget, mint uj 5. §-t, Hammersberg László képviselő ur kiegészitő módosításával, igen vagy nem ? (Igen !) A ház a szöveget, mint uj 5. S-t Hammersberg László képviselő ur módosításával elfogadja. Az előadó ur kivan szólni! Illés József előadó : T. képviselőház ! Már volt szerencsém jelezni, hogy még egy uj szakasz felvételt vagyok bátor proponálni, amelynek szövege a következő lenne (olvassa) : »A ministerium az útlevél nyelvi kellékeit, továbbá az 1903 : VI. t.-cz. 9. §-ában foglalt többi rendelkezés érintetlenül hagyásával az útlevél egyéb kellékeit a háború tartamára a törvénytől eltérően állapithatja rneg.« Elnök: Kivan valaki szólni ? Ha szólam senki sem kivan, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést : elfogadja-e a t. ház az előadó ur által imént beterjesztett javaslatban foglalt szöveget, mint a törvényjavaslat uj 6. §-át, igen vagy nem 1 (Igen !) A ház az előadó ur által javasolt szöveget, mint a törvényjavaslat uj 6. §-át elfogadja. Következik a régi 5., most már 7. §. Kérem annak felolvasását. Vermes Zoltán jegyző (olvassa a régi 5., most már 7. §-t.) Elnök : A szakasz meg nem támadtatván, azt elfogadottnak jelentem ki. Következik a régi 6., most már 8. §. Vermes Zoltán jegyző (olvassa a régi 6. most már 8. §4.) Elnök : A szakasz meg nem támadtatván, azt elfogadottnak jelentem ki. így a törvényjavaslat általánosságban és részleteiben is letárgyalhatván és elfogadtatván, annak harmadszori olvasása iránt legközelebbi napirendi javaslatom során leszek bátor a t. háznak indítványt tenni. Következik a napirend szerint a napirend 6. pontja : a hadiszállítások körül elkövetett visszaélések megtorlásáról az igazságügyminister ur törvényjavaslata, (írom. 1148, 1188.) még pedig első sorban annak általánosságban való tárgyalása. Az előadó urat illeti a szó. (Halljuk ! Halljuk !) Niamessny Mihály előadó: T. képviselőház ! A szőnyegen forgó törvényjava-lat teljesen a háborús törvényjavaslatok jellegével bir, alkálira törvény, a háború némely szomorú tapasztalatainak eredménye. (Halljuk ! Halljuk !) A hadiszállítások lebonyolítása körül az a tapasztalat jutott naj^fényre, hogy büntetőtörvénykönyvünk rendelkezései a visszaéléseknek számos kiágazását nem kellőképén vagy p:dig egyáltalában nem sújtják. A büntetőtörvénykönyv 457. §-a, amely a hadiszállításokat általánosságban pönalizálja, maga igen enyhe büntetést, két évi fogházbüntetés! makszimumot állapit meg és 5 május 10-én, hétfon. 39 ez mindazokat a cselekményeket, amelyek a hadviselés érdekeinek sokszor kiszámíthatatlan károkat okoznak, mindazokat a cselekményeket, amelyek a hadban álló katonák egészségét és életét koczkára teszik, nem kellőképen torolja meg. (Igaz! ügy van !) A büntetőtörvénykönyvnek egyéb rendelkezései is igen számos esetben nem vonhatók itt segítségül. Nem vonható — sajnos — segítségül sokszor a csalási paragrafus sem, ámbár a csalásnak ismérvei igen gyakran fenforognak, azért, mert a megtévesztett személy sokszor nincs meg, különösen nincs meg akkor, amidőn az átvevő közegnek egyetértése az illető hadiszállítóval fennforog. Az emberi élet ellen elkövetett bűntettekre és vétségekre vonatkozó büntető rendelkezések szintén nem hívhatók segítségül a bizonyítható egyenes oausalis nexusnak fenn nem forgása miatt. Épen ezért gondoskodni kell olyan szabályozásról, amely főleg azt a jogi érdeket akarja ellátni kellő jogi védelemmel, amely háborúban elsősorban szorul védelemre: a hadviselés érclekét, a hadviselés érdekeinek erélyesebb védelmét. Itt legyen szabad rámutatnom arra, hogy a törvényjavaslat, amidőn szigorú megtorló intézkedéseket hoz javaslatba azok ellen, akik szállítási kötelezettségeiknek megsértésével vagy hanyag teljesítésével a hadviselés érdekeit veszélyeztetik, a katonák egészségét, életét koczkára teszik, tulaj donképen már eddigi büntető törvénykönyvünk rendelkezéseinek rendszerével bizonyos összhangban van. Büntető törvénykönyvünk eddigi rendelkezéseiben is szigorúbban bünteti mindazokat a cselekményeket, amelyeknél az illető tettesnek előre kellett látnia azokat a súlyos következményeket, amelyeket cselekménye maga után von. Csak pl. a gyujtogatásra vonatkozó szakaszra bátorkodom reá mutatni, hogy minő szigorral lép fel a büntető törvénykönyv akkor, amidőn egy ember életét is veszélyeztette az a gyújtogatás, vagy jaedig a vizáradás okozásánál, amidőn szintén emberélet esik áldozatul és azt az illető tettes előre láthatta. Mondom, mindezeket a cselekményeket már jelenlegi büntető törvénykönyvünk is a legszigorúbban sújtja. így tehát aránytalanság az, hogy az, aki viszont a hadsereg részére eszközölt szállításnál előrelátta és előreláthatta, azt, hogy ott ezreknek egészsége és élete forog koczkán és mégis megszegi kötelességeit, enyhébben büntettessék és így büntetőtörvénykönyvünk rendszerének harmonikus kiegészítése az, ha a törvényjavaslatba ezekre a cselekményekre is az itt javasolt legszigorúbb rendelkezések vétetnek fel. Legyen szabad rámutatnom arra, hogy az itt védett jogi érdek fontosságát már a külföldi büntető törvényhozások is felismerték és még olyan békeszerető államok is, amelyek aligha számítanak háborúra, mint Hollandia és Norvégia, a hadi szállításra vonatkozó törvényeikbe sokkal szigorúbb rendelkezéseket vettek fel, mint aminők