Képviselőházi napló, 1910. XXVII. kötet • 1915. május 7–deczember 21.

Ülésnapok - 1910-594

5M. országos ülés 1915 deczember 10-én, pénteken. 31)5 san meg lett volna tehető. (Mozgás a baloldalon.) Igenis kérem, mindig elismerem azt; soha a tökéletesség és csalhatatlanság kritériumát magamra nézve nem arrogálom. (Helyeslés a baloldalon.) Beismerem, hogy igen sok intézkedést tehettünk volna, amit gyarló emberi voltunknál fogva nem tettünk meg. Beismerem azt is, hogy sok intézkedésünk nem volt olyan czélszerü, mint ahogy szerettük volna. Ennélfogva be kell ismernem azt is, hogy a háború okozta szükségképerii gazdasági bajoknak egyik része a kormány intézkedéseivel kapcsolatos. (Mozgás a baloldalon.) Azt hiszem, e tekintetben szintén nem állunk egyedül, mert hiszen világszerte mindenütt a gazdasági bajok egyik oka nem a háború szükségképeni következménye, hanem a kormányintézkedésekben rejlik. (Ugy van! a jobboldalon.) Ezt tehát elismerem. De bocsásson meg a t. képviselő ur, sem magamnak nem tudom arrogálni az Ítéletnek és a disztingválóképességnek azt a fokát, de sem másban nem ismerem el, hogy tudna különböztetni a tekintetben : a létező bajoknak melyik része az, amely a háborúnak szükségképeni következménye és melyik rész az, amely a kormány czélszerütlen, vagy helytelen intézkedéseinek következménye. (Igaz ! ügy van ! a jobboldalon.) Ugy hogy, t. képviselőház, ha van elkeseredés az országban, — amely elkeseredést én, amennyire én meg tudom Ítélni az országot, sokkal kisebbnek tartom, mint a kéjyviselő ur és ennek nagyon örülök, mert ez a magyar nemzet áldozatkészségének ujabb igen nagy és igen szép jele — (Igaz ! Ugy van ! a jobboldalon.) mondom, ha megvan részben ez az elkeseredés, azt, hogy ez ebből vagy abból az okból származik-e, valóban nem lehet megítélni. De, igenis, lehet megítélni egy dolgot. Lehet megítélni azt, hogy mindazok, akik a kormánynak összes intézkedéseit, teljesen ellentétben azzal az igen szép frázissal, amivel a t. képviselő ur beszédét befejezte, minden esetben, minden okban és mindenképen kifogásolják és akik minden létező vagy minden ráfogható baj okát a kormány intézkedéseiben keresik, azok, igenis, most is az összes létező bajokat a kormányra fogják és minden elkeseredés okát a kormány intézkedésében keresik. (Igaz! Ugy van ! a jobboldalon.) Szterényi József: Nem akartam részletekbe menni. Ha parancsolja, állok rendelkezésére! Teleszky János pénzügyminister: A t. képviselő ur főtézise az volt, hogy az elkeseredés óriási nagy, nem a háborúval szükségkép kapcsolatos gazdasági hatások, hanem a kormány helytelen intézkedései következtében. Ezután az általános kijelentés után azt méltóztatott mondani, hogy mint különösen helytelen intézkedések, az adminisztráczió sablonszerüsége, a városi lakosság élelmezésének hiánya, a vasúti mizériák, amelyek a katonai forgalommal kapcsolatba nem hozhatók, az építőipar pangása, a beruházások megakasztása, az ipar részeltetésének hiánya a hadseregszállitások terén, az iparosok mellőzese és a dolgozó társadalom érdekeinek mellőzése: ezek azok az okok, amelyek az elkeseredést kiváltották. (Élénk felkiáltások a baloldalon: Igaza van !) A képviselő ur azt mondta, hogy nem akarván a mai viszonyok között elmérgesiteni a hangulatot, mellőzni akarja ezeknek a kérdéseknek objektív és részletes tárgyalását. Én azt hiszem, ilyen vádaknak indokolás és bizonyítás nélkül a világba dobása sokkal inkább alkalmas a helyzet elmérgesitésére, mint konkrét vádaknak előhozása és e konkrét vádak azután való objektív megvitatásának a lehetővé tétele. (Igaz! Ugy van! a jobboldalon.) Posgay Miklós : Adjanak módot és időt, hogy tárgyalhassunk ! Ne csináljanak négynapos tárgyalást. (Zaj.) Az ellenzéknek befogják a száját. (Zaj.) Elnök (csenget): Méltóztassanak csendben hallgatni. Csendet kérek ! Teleszky János pénzügyminiszter: A t. képviselő urnak nem az volt az indoka, hogy ebben a vitában rövid a rendelkezésre álló idő . . . Szterényi József: Hangsúlyoztam! Teleszky János pénzügyminister: ... hanem, hogy ezeknek a dolgoknak a releválásával nem akarja a mai helyzetet elmérgesiteni, és én erre az indokára feleltem. Posgay Miklós: Ha ő nem akarja felhozni, akarja más, de időt nem adnak hozzá ! (Zaj a baloldalon. Halljuk ! Halljuk ! a jobboldalon.) Teleszky János pénzügyminister: Én a t. képviselő ur általános vádjaira szintén nem válaszolhatok részletesen. Egyet azonban kötelességein ezen a helyen hangsúlyozni, és ez az, hogy mereven vissza kell utasítanom azt a nagyon elitélő kritikát, amelyben a képviselő ur a magyar közigazgatást részesitette. (Helyeslés a jobboldalon.) A magyar közigazgatás az egész háború alatt óriási feladatot végzett. (Helyeslés a jobboldalon.) A személyzet lényeges csökkenése daczára ezeket a feladatokat nem mondom, hogy mind hibátlanul oldotta meg, hiszen nem félistenek azok, hanem emberek, de az emberit meghaladó tevékenységet és munkásságot fejtett ki, olyan buzgalommal igyekezett ezen óriási feladatoknak megfelelni, hogy ellenzéki politikus : részéről sem érdemli meg ezt az elítélő kritikát, amelyben részesült. (Elénk helyeslés és taps a jobboldalon. Felkiáltások a baloldalon : Kortesbeszéd ! Elnök csenget.) Nekem a magyar tisztviselőkről és ezt nagy : örömmel hangsúlyozom, működésem során riem' csak most a háborúban, de a béke idején is kedvezőbb tapasztalataim voltak, mint a t. képviselő urnak. A t. képviselő ur azt mondja, hogy a magyar tisztviselő egyebet nem tesz, mint vár, hogy a manna lehulljon a földre. Szterényi József: Kormányzati rendszer! Tisztviselőről sohasem beszéltem ! Teleszky János pénzügyminister: Kormányzati rendszer ? Én az adminisztráczióra értettem. Tehát a képviselő ur azt mondotta, hogy a kor50*