Képviselőházi napló, 1910. XXVII. kötet • 1915. május 7–deczember 21.
Ülésnapok - 1910-593
593. országos ülés 1915 äeczember 9-én, csütörtökön. 379 bevonásával kell iparkodnunk, aminek legtermészetesebb útja, hogy ad hoc erre a czélra, t. i. egy teljesen megfelelő kis ezimer megalkotására regnikoláris bizottság küldessék ki, amely ezt a kérdést az 1868: XXX. t.-ez.-ben előirt módon megoldja. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Holló Lajos: Kekünk miért nem küldenek ki bizottságot ? Velünk szemben van rendeleti jog, de velük szemben nincs! (Zaj a baloldalon.) Elnök (csenget): Csendet kérek, képviselő urak! Rakovszky István: Mi csak magyarok vagyunk! (Zaj. Elnök csenget.) Minket kidobni kell. (Zaj a baloldalon. Halljuk! Halljuk! a jobboldalon.) Elnök (csenget): Csendet kérek! Gr. Tisza István ministerelnök: Azt hiszem, senki kétségbe nem vonja, hogy a czimerkérdés minden olyan vonatkozásában, abol valamely törvényes rendelkezés tangáltatik, csakis a törvényhozás utján változtatható meg. Ebben az esetben törvényes rendelkezésről van szó, amelynek netaláni érintése megfelelő törvényhozási eljárást igényel. (Zaj a baloldalon. Elnök csenget.) Nagyon szívesen foglalkozom minden ellenvetéssel, (Zaj a baloldalon. Halljuk! Halljuk! a jobboldalon.) amely Ível a t. túloldal felszólalásaiban találkozom. De ilyen közbeszólások révén beszélgetésbe e kérdés felett nem bocsátkozhatom. (Helyeslés jobbfelöl.) Befejezem felszólalásomnak ezt a részét azzal a kijelentéssel, hogy lesz szerencsém rövid időn belül azokat a lépéseket megtenni, amelyek a regnikoláris deputáczió megválasztására és összehívására vonatkoznak. (Elénk helyeslés és taps a jobboldalon.) Ezek után egész röviden két kijelentést teszek azokra, amiket gróf Apponyi Albert t. képviselő úrtól hallottam. Ismétlem, nagyon sajnálom, de az- előrehaladott idő miatt csak két rövid kijelentésre szorítkozom. Az egyik vonatkozik arra a kérdésre, hogy helyes volt-e vagy nem a béke kérdéséről most beszélni. Hát, t, ház, ón magára erre a kérdésre visszatérni nem kívánok. Egyszerűen konstatálom azt, hogy a múltkor már, a ház tegnapelőtti ülésében, egész világosan kijelentettem, hogy gróf Andrássy Gyula t. képviselő ur kijelentéseinek tartalmával teljesen egyetértek. Konstatálhatom ezt ma gróf Apponyi Albert b. képviselő ur kijelentéseire vonatkozólag is. És hozzáteszem, hogy ha nekem aggályom volt, amint volt aggályom arra vonatkozólag, hogy ezen teljesen kifogástalan tartalmú kijelentések alkalmat szolgáltathatnak bizonyos olyan ferdítésekre és magyarázatokra, amelyekkel az entente közvéleménye körében lehet talán éleszteni még ideig-óráig a csüggedező bizalmat és reménykedést : most hozzáteszem, hogy azok a kijelentések, amelyek a házban történtek, mindenesetre alkalmasak arra, hogy ezt a lehetőséget alaposan eltávolítsák. Én tehát azt hiszem, nem végeztem az én tiszteletteljes észrevételemmel fölösleges munkát, miután már akkor beszédem folyama alatt teljes világossággal kitűnt, hogy ebben a kérdésben a házban mindenki egyetért és ugyanazt teljes mértékkel konstatálhatom ma gróf Apponyi Albert kijelentései után. (Altalános helyeslés.) Másik megjegyzésem igen t. képviselő ur határozati javaslatára vonatkozik. (Halljuk! Halljuk!) Tökéletesen igaza van a t. képviselő urnak abban, hogy azoknak a nagy tetteknek az összessége, melyeket a magyar nemzet népeknek, államoknak és birodalmaknak ebben a nagy erőpróbájában kifejezésre juttatott, elévülhetetlen erkölcsi közkincse a magyar nemzetnek, olyan közkincse, amelynek meg kell teremnie a nemzeti jövő szempontjából a maga áldásos gyümölcseit. Hozzáteszem, hogy ha kötelességünk mindnyájunknak magyar embereknek odahatni, hogy el ne homályosittassék a nemzetnek az a mostani viselkedése, hogy el ne homályosittassék az, amit a magyar nemzet és a magyar állam jelentett annak az ügynek szolgálatában, amelyért vállvetve küzdöttünk és jelentett e monarchia erejének, értékének érvényre juttatásában : kétszeres kötelessége ez annak, aki mint a kormány tagja, vagy elnöke felelős e pillanatban a magyar nemzet ügyeinek vezetéseért. (Ugy van! Ügy van! a jobboldalon.) Én tehát teljes mértékben ismerem azt a kötelességemet, hogy ebben a tekintetben gondoskodjam a történelmi igazság helyes feltüntetéséről. (Helyeslés a jobboldalon.) Megtettem volna ezt abban az esetben is, ha az igen tisztelt képviselő ur határozati javaslata erre fel nem szólit, de semmi kifogásom sincs az ellen, hogy a határozati javaslat elfogadásával (Helyeslés a ház minden oldalán.) utasításban adja ezt a ház a kormánynak.. (Elénk helyeslés és taps.) A határozati javaslathoz tehát hozzájárulok és annak elfogadását magam is kérem. Most csak ennyit kívántam megjegyezni. (Elénk helyeslés és taps a jobboldalon.) Elnök: T. ház! Az ülés elején a t. ház ugy határozott, hogy fél hat órakor gróf Esterházy Móricz sürgős interpellácziójára tér át és miután a kitűzött idő már elmúlt, ennélfogva a napirend tárgyalását a mai napon megszakítjuk. Mielőtt a t. ház az interpelláczió meghallgatására térne át, leszek bátor megtenni javaslatomat a legközelebbi ülés idejére és napirendjére nézve. (Halljuk!) Tisztelettel javaslom, hogy a ház legközelebbi ülését holnap, pénteken, deczember 10-én délelőtt 10 órakor tartsa és annak napirendjére a mai ülés napirendjén is szerepelt törvényjavaslatok folytatólagos tárgyalását tűzze ki. (Helyeslés.) Méltóztatnak ezen javaslatomhoz hozzá48*
