Képviselőházi napló, 1910. XXVII. kötet • 1915. május 7–deczember 21.

Ülésnapok - 1910-593

595. országos ülés 1915 deezember 9-én, csütörtökön. 347 térések megállapítása iránt benyújtott törvényjavaslat tárgyában ki fog nyomatni, szét fog osztatni és napirendre tűzése iránt annak idején fog javaslat tétetni. A pénzügyi bizottság előadója, Antal Géza képviselő ur kivan jelentést tenni. Antal Géza előadó : T. ház ! Van szerencsém előterjeszteni a pénzügyi bizottság jelentését a közszolgálati alkalmazottak háborús segélyéről szóló 1227. számú törvényjavaslat tárgyában. Kérem a t. házat, méltóztassék a jelentést kinyomatni, szétosztatni és napirendre tűzése iránt annakidején intézkedni. Elnök : A pénzügyi bizottság jelentése a közszolgálati alkalmazottak háborús segélyéről szóló törvényjavaslat tárgyában ki fog nyomatni, szét fog osztatni, napirendre tűzése iránt annakidején fog javaslat tétetni. A közigazgatási és igazságügyi bizottság nevében Illés József képviselő ur kivan jelentést tenni. Illés József előadó : T. ház ! Van szerencsém beterjeszteni a közigazgatási és igazságügyi bizottságnak együttes jelentését a háború esetére szóló kivételes intézkedésekről alkotott törvények ujabb kiegészitéséről szóló törvényjavaslat tárgyában. Kérem a t. házat, méltóztassék a jelentést kinyomatni, szétosztatni és annakidején napirendre kitűzni. Elnök : A közigazgatási és igazságügyi bizottság jelentése á háború esetére szóló kivételes intézkedésekről alkotott törvények ujabb kiegészitéséről beadott törvényjavaslat tárgyában ki fog nyomatni, szét fog osztatni és napirendre tűzése iránt annakidején fog javaslat tétetni. Az igazságügyi bizottság nevében Niamessny Mihály képviselő ur kivan jelentést tenni. Niamessny Mihály előadó: T. ház! Van szerencsém benyújtani a képviselőház igazságügyi bizottságának jelentését az árdrágitó visszaélésekről szóló törvényjavaslat tárgyában. Tisztelettel kérem, méltóztassék a jelentést kinyomatni, szétosztatni és annak idején napirendre kitűzni. Elnök : Az igazságügyi biztottság jelentése az árdrágitó visszaélésekről szóló törvényjavaslat tárgyában ki fog nyomatni, szét fog osztatni és napirendre tűzése iránt annak idején fog javaslat tétetni Következik a napirend : az 1915/16. költségvetési év első hat hónapjában viselendő közterhekről és fedezendő állami kiadásokról szóló 1915 :XV. t.-cz. hatályának az 1915/16. költségvetési év végéig való kiterjesztése tárgyában benyújtott törvényjavaslat általános tárgyalása. Szólásra ki következik ? Kostyál Miklós jegyző : Szmrecsányi György ! Szmrecsányi György: T. képviselőház ! (Halljuk ! Halljuk !) Jelen felszólalásom keretében nem szándékozom sem az aktuális politikai, sem pedig közgazdasági kérdésekkel foglalkozni. Kizárólag csak annak kijelentésére szorítkozom, hogy teljes mértékben osztozom a ház legutóbbi ülésén a Rakovszky István t. barátom által előadottakban és hozzájárulok ahhoz a határozati javaslathoz, melyet a harcztereken küzdő katonáink választójoga érdekében benyújtott. Mai felszólalásomban foglalkozni fogok olyan kérdésekkel, melyek legközelebbről érdeklik hős katonáinkat. (Halljuk ! Halljuk !) Katonáink oly hallatlan bátorsággal, oly páratlan vitézséggel (Ügy van! Ügy van!) és kitartással teljesitik a harcztereken kötelességüket, hogy ezzel örök időkre szóló hirt és dicsőséget szerezték a magyar névnek. (Ugy van ! ügy van !) Barátaink és szövetségeseink előtt tiszteltté, ellenségeink előtt pedig félelmetessé tették a nemzetet, (ügy van ! ügy van !) Ezért őket minden időkre szóló hála és elismerés illeti meg. Ezek iránt a hősök iránt az államhatalomnak egészen különös kötelességei vannak, (Ugy van ! balfelől.) Különösen akkor kell a kötelességteljesitésnek nyilvánulnia, mikor a sebek gyógyításáról, a szenvedések enyhítéséről és arról van szó, hogy megsebesült vagy beteg katonáink ismét munkaképes állapotba juthassanak, mint hasznos munkaképes polgárok adassanak vissza a társadalomnak. (Helyeslés.) Értem ezen kötelesség alatt azt, hogy a hadegészségügyi intézetek, a hadi egészségügyi szervek fejlesztése érdekében mindent el kell követni, hogy az a katona, aki a hazájáért megsebesül és szenved, megfelelő ellátásban részesüljön. Egészen természetes, hogy más lelki állapotban fekszik a raj vonalban a katona, legyen akár tiszti, akár legénységi állománybeli, ha tudja, hogy megsebesülése esetén rendes orvosi kezelés alá kerül, jó ápolásban lesz része, mint akkor, ha azzal a tudattal megy a harcztérre, és indul rohamra, hogy ha megsebesül, nyomorultul, bizony a legnyomorultabbul kell elpusztulnia, ( Ugy van ! balfelől.) Nemcsak az ellenséges lövedékek tizedelik meg katonáinkat, de számitanunk kell a pusztító járványokra is. Epén ezért a jó katonai egészségügyi igazgatásnak a járványokra is a legnagyobb súlyt kell vetnie, mert tudjuk, hogy az el nem nyomott járvány nemcsak egész hadseregeket képes elpusztitani, de az ország belsejében a polgári lakosságra is kiszámíthatatlan következményekkel járhat. Mentsikoff orosz tudós tette nemrégen azt az érdekes nyilatkozatot, hogy az entente-hatalmak legnagyobb ellenségei a német katona-orvosok, és pedig azért, mert az eddigi kimutatás szerint a német egészségügyi intézetek a megsebesült harczosoknak 60%-át voltak képesek visszaküldeni a harcztérre, s ez által mindig ujabb és ujabb seregeket küldhettek az entente hadseregei ellen. A németek, mint minden téren, ezen a téren is vezetnek, és mi csak irigyléssel és bámulattal tekinthetünk reájuk. Es amikor erről szólunk, méltóztassék megengedni, hogy azt mondhassam, hogy bizony a mi hadi egészségügyi felkészültségünk a háború előtt és a háború kezdetén nem tartott lépést a hadsereg egyéb hadi felkészültségével. A háború elején itt nagyon sok kifogásolni valót találhattunk, ezt ma 44*