Képviselőházi napló, 1910. XXVII. kötet • 1915. május 7–deczember 21.

Ülésnapok - 1910-579

22 579. országos ülés 1915 illeti az igen t, képviselő urnak, itt kardinális tévedésben van, amennyiben ugy tünteti fel a dolgot, mintha a hitelkötésekre vonatkozólag az eddigi számviteli törvény nem foglalna magában intézkedéseket. Igen t. képviselőház ! A képviselőház még ] 889-ben ebben az ügyben egy ankétet küldött ki. Ez az ankét főleg a hitelkötések ügyével foglalko­zott és az ő megállapodásai mentek át majdnem minden változtatás nélkül az 1897 : XX. t.-cz.-be, amelynek a 27. és 28. §-a foglalkozik azzal, hogy mi módon köthetők le nagyobb objektumokra meg­szavazott hitelengedélyezések, amennyiben egyik évben nem használtatnak fel, a következő, illetőleg költségvetési év utáni második évre. Ebben tehát nincs semmi nóvum és semmi olyan, ami a kormány hatalmát ezek felhasználása tekintetében kiterjesz­tené. (Ugy van ! a jobboldalon.) T. képviselőház ! Inkább azt mondhatnók, hogy azokkal az intézkedésekkel, amelyeket épen a 2. §. foglal magában, sokkal inkább meg van szűkítve a kormánynak a hitelek felhasználására vonatkozó joga, mint az eddigi intézkedésekkel, ugy hogy e tekintetben az igen t. képviselő ur tévesen lát a kormányhatalom kiterjesztésére vonatkozó nóvumot, ahelyett, hogy meglevő tör­vényes intézkedéseink kereteit látná e paragrafus­ban épen a kormányhatalom tekintetében meg­szorítva. Mindezek alapján, t. ház, mivel a felhőzett argumentumok épen nem alkalmasak arra, hegy ennek a törvénynek minden tekintetben üdvös intézkedéseit kedvezőtlen világításba helyezzék, a törvényjavaslatot általánosságban elfcgadásra ajánlom. Elnök : Kivan még valaki szólni ? Csermák Ernő (szólásra emelkedik). Elnök : Milyen czimen kivan a képviselő ur szólni ? Csermák Ernő: Félreértett szavaim meg­magyarázása czimén. Elnök : Gondolom, a t. ház megadja az en­gedélyt- a képviselő urnak, hegy félreértett szavai való értelmét helyreállítsa. (Igen!) Csermák Ernő: T. ház ! Én nem azt mond­tam, hogy az 1897 : XX. t.-ez.-ben hitellekötések nincsenek. Epén ellenkezőleg, maga a javaslat indokolása rámutat arra az qriási különbségre, amely az 1897 : XX. t.-czikkben foglalt hitellekö­tések közt és a közt a hitelutalványozást kiter­jesztő egy és két évi pótutalványozás közt van, amelyet most ez a törvényjavaslat törvényerőre kivan emelni. Elnök : Ha szólni többé senki sem kivan, a vitát bezárom. A tanácskozást befejezettnek nyil­vánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. házat: elfogadja-e a t. ház az állami szám­vitelről szóló 1897. évi XX. t.-cz., valamint a m. kir. legfőbb állami számvevőszékről szóló 1870. évi XVII. és 1880. évi LXVI. t.-czikkek némely rendelkezéseinek megváltoztatásáról szóló törvény­május 7-én, pénteken. javaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául, igen, vagy nem ? (Igen!) A ház a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadja. Következik a részletes tárgyalás, elsősorban a czim. Kérem annak felolvasását. Szepesházy Imre jegyző (olvassa a törvény­javaslat czímét és szakaszait, amelyek észrevétel nélkül elfogadtatnak). T. ház ! Ekként a törvényjavaslat általános­ságban és részleteiben is letárgyaltatván, annak harmadszori olvasása iránt legközelebbi napirendi javaslatom során leszek bátor indítványt tenni. Következik a napirend 5. pontja : a borzsa­völgyi gazdasági vasút engedélyezéséről szóló 1907. évi XLIL f.-oz. kiegészítése és módosítása tárgyában a kereskedelmi minister ur törvény­javaslata, (írom. 1153, 1186) még pedig elsősorban annak áll alános tárgyalása. Az előadó urat illeti a szó. Dobieczky Sándor előadó: T. képviselőház! A borzsavölgyi gazdasági vasútnak 1907-ben tör­tént engedélyezésekor a részvénytársaság jogot nyert arra, hogy az első három üzleti évet követő két évben követelhesse, hogy üzemét a m. kir. államvasutak vegyék át. A társaság ezúttal igénybe kívánja venni ezt a jogot, de amikor erre vonat­kozó kérését kinyilvánította, egyúttal egy alter­natív javaslatot terjesztett a kereskedelmi minister elé, melynek értelmében hajlandó továbbra is megtartani az üzem kezelését bizonyos engedmé­nyek megadása esetén. A jelen törvényjavaslat ezekkel az engedményekkel foglalkozik. Az eredeti szerződés értelmében ugyanis a m. Idr. államvasutak kötelesek voltak minden a m. kir. államvasutak vonalairól a borzsavölgyi gazdasági vasútra és viszont szállított árukért áru­szerzés czimén métermázsánként 3'5 fillért fizetni. Ennek ellenében most az javasoltatik, hogy ez az áruszerzési illeték métermázsánként 15 fillérre emel­tessék fel. De mig a 3"5 fillért az egész engedély időtartama alatt köteles volt az államvasutnak fizetni, ezt a 15 fillért csak az 1914. év január 1-től számítandó 45 év leforgása alatt volna köteles meg­fizetni, de a 700.000 métermázsát túlhaladó árukért semmit sem fizet. A megejtett számitások azt mutatják, hogy abban az esetben, ha az államvasutak vennék át az üzletkezelést, a 40 és 60%-os megosztás szerint az államvasút az üzletvezetésre évenk nt 119.000 K-t fizetne rá, ha pedig az 50%-os megosztást vesz­szük alapul, akkor évente 183.000 K-t fizetne rá az üzemkezelésre az államvasút. Ellenben a 15 filléres áruszerzési illeték mellett fizetne az államvasút az eddig lefolyt üzletévek eredményeinek középszá­mát véve alapul, évente 38.000 K-t, ha pedig a makszimális 700.000 métermázsa áruszállítás is el­éretnék, ebben az esetben is csak évi 83.500 K-t, vagyis szembeállítva ezt a 119.000 és a 183.000 K-val, méltóztatnak látni, hogy a kontemplált en-

Next

/
Thumbnails
Contents