Képviselőházi napló, 1910. XXVII. kötet • 1915. május 7–deczember 21.

Ülésnapok - 1910-579

579. országos ülés 1915 történtek, akkor az illetőket a legsúlyosabb mértékben vonja felelősségre. Más vádat is tartalmaz a t. pénzügyminister ur indokolása, amennyiben azt mondja, hogy a pótutalványozási rendszer a fenmaradt hitelekből való bőkezű gazdálkodásnak szokott lenni a szülője. Ez magyarul azt jelenti, hogy tekintettel arra, hogy a pótutalványozás 3 hónap alatt lejár, könnyelműen utalványoznak, csakhogy a hitel elévülése vagyis a kiadás megtagadásának joga be ne következzék. Ha ez igy van, akkor ez súlyos vád, mert az 1897-ik évi XX. t.-cz. első kötelességévé teszi a ministeriumnak, hogy mikor bizonyos kiadások eszközléséről van szó, akár a ministertanács felhatalmazásával éljen, akár a törvényhozáshoz forduljon. A pótutalványozási rendszernek semmi esetre sem volt az a czélja, hogy a mmisteriumot könynyelraü utalványozásokra hatalmazza fel. Nekünk tehát sajnálatunkat kell kifejezni, ha ilyen könynyelmü utalványozások történtek. Ha ez bekövetkezik akkor, amikor három hónapi pótutalványozási rendszerről van szó, amikor az év ] ezárása után még 3 hónapot adok a ministeriumnak arra, hogy az előző évi költségvetés keretében utalványozásokat eszközölhessen; akkor sokkal nagyobb a félelmem a tekintetben, hogy június 30-án az esztendő lezártakor, az esztendő elmúlása a ministeriumra nézve egy olyan mementót fog képezni, amelynek következtében az ilyen utalványozási rendszert még jobban igénybe fogja vétetni. Ezekben iparkodtam rövidesen elmondani azokat az indokokat, amelyek bennünket a tekintetben vezettek, hogy ezt a törvényjavaslatot ne fogadjuk el. Ránknézve az az irányadó, hogy mi sem a múltban, sem a jelenben nem vagyunk abban a helyzetben, hogy a kormány irányában ilyen fokozott bizalomra mutató törvényjavaslatokat elfogadhassunk. Nem tehetjük ezt azért sem, mert téves és elhibázott a t. kormány indokolása abból a szempontból, hogy külföldön vannak bizonyos hasonló rendszerek. A t. pénzügyminister ur például hivatkozik az angol rendszerre is. Ez a javaslat nem angol alkotmányjogi posztóból van készitve, ez csak olyan vékonyabb magyar alkotmányjogi dolcg. Méltóztassék elhozni nekünk azokat az alkotmányjogi rendszereket, amelyek a külföldön léteznek, méltóztassék elhozni azt a független utalványozást, amely a kormánytól függetlenül történik Angliában, az állami pénzeknek azt a kezelését, amely Angliában van, az állami főszámvevők működését és általában azt a sajtószabadságot, azt a jogrendszert, amely ott van. Akkor belemehetünk és beszélhetünk ilyen javaslatokról, amelyek könnyitenek a kezelési rendszeren. De, t. képviselőház, mikor nekünk garancziánk nincs, amikor nekünk úgyszólván a legerősebb fegyvereinket ezek a költségvetési törvényeink képezik, akkor ezekről is lemondjunk ? Adjunk a kormány kezébe olyan hatalmat, amely hatamájus 7-én, pénteken. 21 lom voltakép a költségvetési jogot illuzóriussá teszi, amely megakadályozza azt, hogy teljes átnézettél élhessünk ? Akkor, t. képvieslőház, nem térhetünk erre az útra, hogy különösen ilyen viszonyok között, amelyek Magyarország belpolitikája tekintetében fernéllsnak, ilyen javaslatok elfogadását mfg is könnyítsük. A mérlegnek két serpenyője van. Az egyik serpenyőbe teszi a t. pénzügyminister ur és a t. kormány mindazokat a javaslatokat, amelyekkel a saját álláspontjukat megkönnyítik, amelyekkel az ő kezüket megkötő törvényes ellenőrző eszközöket meglazitják, a másik oldalon pedig a közszabadságok szempontjából a kormány mit sem adott, azokat megnyirbálja, azok tekintetében mi csak panaszokkal élhetünk. Amikor kívántuk azt, hogy a jogok a másik oldalon is kiterjesztessenek, hogy azok is vétessenek be az alkotmány sánczaiba, akiket oda be kell venni, akik Magyarország sorsát a hareztéren intézik, hogy azok idebent a könnyebb, a békésebb intézési módot is eszközölhessék, akkor, t. képviselőház, a merev tagadás álláspontjával állunk szemben. Lehetetlen, hogy ily körülmények között, amig mi ezeken a tereken egymást megérteni nem fogjuk, megkönnyítsük a kormány helyzetét ilyen javaslatok elfogadásával. Én, t. képviselőház, ezek alapján a függetlenségi és 48-as párt megbízásából ismételten kijelentem, hogy a szőnyegen levő törvényjavaslatot el nem fogadjuk. (Helyeslés bal felől.) Elnök : Szólásra feljegyezve senki sincs ! Kérdem, t. ház, kivan valaki szólni ? Antal Géza előadó (szólásra emelkedik). Elnök: Az előadó,ur kivan nyilatkozni. Antal Géza : T. ház ! Azok az ellenvetések és megjegyzések, amelyeket az előttem szóló t. képviselő ur a törvényjavaslat ellen felhozott, tulajdonképen csak a törvényjavaslatnak 1. és 2. §-ára vonatkoznak. Az első szakaszra, amely a pótutalványozás megszüntetéséről rendelkezik és a második szakaszra, amely a hitelátruházásokról, illetve a hitellekötéseknek további fentartásáról intézkedik. Azt hiszem, t. ház, hogy azok az érvek, amelyeket az igen t. előttem szóló képviselő ur felhozott, nem helytállók. A pótutalványozási időszak megszüntetésével, sokkal inkább megfelelhetünk az 1848. évi III. t.-cz. azon rendelkezéseinek, hogy az előző évi számadás az országgyűlésnek bemutatandó, mert ezzel az állami számvevőszék hárem hónapot nyer a zárószámadások elkészítésére. Amit az indokolás a pótutalványozási időszak megszüntetésére, nézve felhoz, azzal tényleg a gyakorlatban mutatkozó nehézségekre utal rá és akkor, amikor a törvényjavaslat ezeket meg akarja szüntetni, egyáltalán nem a ministeri hatalmat akarja kiterjeszteni, sőt ellenkezőleg, a ministeri hatalmat szűkíti, tehát nem illuzóriussá teszi az országgyűlés ellenőrző működését, hanem ellenkezőleg kiterjeszti. (TJgy van! a jobboldalon.) Ami a 2. pontra vonatkozó megjegyzéseit