Képviselőházi napló, 1910. XXVII. kötet • 1915. május 7–deczember 21.

Ülésnapok - 1910-590

278 590. országos ülés 1915 mányhatósági szervek által használandó országos czimer- és jelvényekre vonatkozó .rendelkezésjog elvonassék % 4. Az 1868: XXX. t.-ozikk 62. §-a törvény erejével rendeli, hogy Magyarországnak a HorvátSzlavon-Dalmátországokkal közös ügyeiben »az egyesitett állami czimer« alkalmaztassék. Miután Magyarországnak 0 felsége többi országaival és tartományaival közös ügyei, egyúttal Horvát-Szia vonós Dalmátországokkal is közösek, ezekben az ügyekben kivétel nélkül az egyesitett államczimernek alkalmazása lehet csak törvényes. A felsorolt okok alapján kérdem a ministerelnök úrtól: milyen közösügyekben lesz a kézirat szerint »közösnek« nevezett kis czimer, amely az egyesitett állami czimernek kellékeit nélkülözi, alkalmazva ? 5. A királyi kézirat a közös kormányhatósági szervek által jövőben használandó állami pecsét és zászló tárgyában rendelkezést nem tartalmaz. Miután az eddig használt pecsétek és zászlók törvényeinkkel és államjogi helyzetünkkel meg nem egyeznek, kérdezem a ministerelnök úrtól, milyen zászlókat és pecséteket fognak a közös kormányhatóságok, a követségek és konzulátusok ezentúl használni ? 6. Az 1848. évi III. törvényczikk 3. §-a, az 1867. évi XII. törvényczikk 27. §-a szerint a közös ügyekre kifejezetten is kiterjesztett ministeri felelősségnek alkotmányos alapelvét hirdeti. Daczára ennek, 1915. évi október hó 11-iki kelettel, ö felségének aláírásával, de ministeri ellenjegyzés nélkül egy hadiparancs jelent meg, amelynek tartalma szerint »a hadsereg és az ettől különválasztott, külön jelvényekkel ellátott* haditengerészet nem a két államé, s az 1867. évi XII. törvényczikk 11. §-a által fentartott »magyar hadsereg« nem a magyar államé, hanem Ö felségéé s azoknak jelvényei felett Ö felsége korlátlanul rendelkezik. Tisztelettel kérdem a ministerelnök urat, mely törvény alapján tartja alkotmányunkkal megegyeztethetőnek az idézett hadiparancsnak kibocsátását ? 7. Az 1868 : LXI. törvényczikk 18. §-a s az 1912. évi XXXI. t.-cz. 16. §-a a m. kir. honvédségnél az Ö felsége nevének kezdőbetűi mellett az ország szineit s az ország czimerét viselő nemzeti zászlónak s az 1868. évi LXII. t.-cz. 7. §-a a népfelkelőknél a nemzeti szinü karkötőnek alkalmazását rendeli. Miután a hadiparancsban megrendelt vezérzászló a honvédség zászlójától lényegesen eltér, tisztelettel kérdem, biztositva van-e, s ha igen, milyen módon a magyar honvédség nemzeti zászlajának s a magyar népfelkelők nemzeti jelvényének érvényesülése akkor is, ha a magyar honvédek vagy népfelkelők a közös hadsereggel együtt vagy annak egyes csapattesteihez beosztva ugy teljesitenek szolgálatot, hogy a parancsnokok a vezérzászlót használják.« T. képviselőház ! Ezernyolczszáznégy óta, mióta az osztrák császárság proklamáltatott, Magyarország történelme az állami jelvények szempontjából úgyszólván szünetnélküli harczból állt. ' deczember 1-én, szerdán. Közbeeső stádiuma ennek a kérdésnek az V. Ferdinánd idejében 1836-ban megállapított jelvény, amely azután applikáltatott, mig később a legszomorúbb abszolutisztikus korszakban még ezektől is eltérőleg tisztán az osztrák császárság jelvényei nyertek állami életünk egész vonatkozásaiban alkalmazást. Ez az állapot addig tartott, amig azután, 1848-ban, őseink a törvényhozás bölcsességével, ezen tapasztalatokon okulva — noha azelőtt a királynak, mint akkor alkotmányos királynak intézkedési jogkörébe tartoztak ezen czimerkérdések, legalább is azok ellen a nemzet soha kifogást nem tett — mondom, a törvényhozás szükségesnek látta a nemzet színeinek és jelvényeinek törvényhozási utón való biztositását és elrendelte az interpellácziómban már idézett XXI. törvényczikkben a nemzet szineinek és jelvényeinek jogkörükbe való visszahelyeztetését. Ez volt a helyzet, t. képviselőház, mig 1867ben, a XII. törvényczikk megalkotásával a nemzet és király között addig fennállott viszály nyugvópontra nem jutott. Sokan felvetik a kérdést, hogy 1867-ben miért nem rendelkezett a törvényhozás a czimerkérdésről ? Hát azért, t. képviselőház, mert nem kellett rendelkeznie. Mert az 1867. évi XII. törvényczikket megalkotó törvényhozás tudta, hogy a közösügyek számára nem szükséges külön czimer. A czimer az ország czimere és nem az ügyek czimere; az ország czimeréről pedig egy élő törvény rendelkezett, az 1848. évi XXI. törvényczikk. Ahol kivételekre volt szükség, ott megtétettek a törvényhozási intézkedések és ezek bizonyítják leginkább, hogy az 1867 : XII. t.-ezikket megalkotó törvényhozás tudva nem foglalkozott a közösügyek czimerének kérdésével. Mert pl. már 1867-ben, a XVI. t.-czikk megalkotásakor, a vámés kereskedelmi szövetségnek első törvénj^be iktatása alkalmával a kereskedelmi hajók zászlajáról ennek a törvénynek 6. czikkelyében intézkedés történt, még pedig olyan intézkedés, amely még ma is érvényben áll, t. i., hogy a tengeri kereskedelmi hajók a kettős zászlót, használhatják, nevezetesen az osztrák zászlót amely mellett azután a magyar szent korona országainak czimere együttesen alkalmaztatik. De azonkívül rendelkezett ez az akkori törvényhozás, hogy egyebet ne mondjak, az 1868 : XXX. t.-czikk megalkotásakor, Horvátországgal fennálló viszonyaink tekintetében is az ország czimeréről és jelvényeiről. Az 1868 : XLI. t.-czikk megalkotásakor pedig rendelkezett az országgyűlés a honvédség zászlajának és szineinek alkalmazásáról, az ugyanezen évi XLII. t.-czikkben pedig a népfölkelők nemzeti karszalagjáról. A törvényhozás előtt tehát tudott dolog volt, hogy a zászlókérdésekről rendelkezni kell. Ez a törvénytelen állapot, t. képviselőház, egészen a Széll Kálmán-féle korszakig, amikor Széll volt a ministerelnök, az ország minden ré-