Képviselőházi napló, 1910. XXVII. kötet • 1915. május 7–deczember 21.

Ülésnapok - 1910-590

590. országos ülés 1915 deczember 1-én, szerdán. 277 Jankovich Béla vallás- és közoktatásügyi minister : Van szerencséin bemutatni jelentésemet azon fegyelmi ügyekről, amelyek a községi, illetve felekezeti iskolai tanitók ellen az 1913—14. tanév folyamán indíttattak. Kérem, méltóztassék jelentésemet kinyomatni, a ház tagjai között szétosztatni és előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett a közoktatásügyi bizottsághoz utasitani. Elnök : A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister által beterjesztett jelentés azon fegyelmi ügyekről, amelyek a községi, illetőleg felekezeti jellegű iskolai tanitók ellen az 1913—14. tanév folyamán indittattak, ki fog nyomatni, szét fog osztatni és előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett kiadatik a közoktatásügyi bizottságnak. T. ház ! Meg fogom már most tenni javaslatomat a következő ülés idejére és napirendjére nézve. (Halljuk ! Halljuk !) Tájékozásul meg kivánom jegyezni, hogy a bizottságoknak a hozzájuk utalt anyag feldolgozása végett bizonyos időre van szükségük és igy holnapra nem javaslom a háznak ülés tartását. Azt gondolom, hogy a t. ház érdemleges tárgyalásait f. hó 7-én, kedden kezdené meg. Addig azonban szükséges egy formális ülést tartani azon czélból, hogy azok a bizottságok, amelyek a hozzájuk utalt anyag feldolgozásával és jelentéseikkel elkészültek, jelentéseiket betérjeszszék. Indítványozom tehát, hogy ma, annak kimondása mellett, hogy az érdemleges tárgyalások f. hó 7-én fognak kezdődni, mondja ki a ház, hogy legközelebbi ülését e hó 3-án, pénteken cl. e. 10 órakor tartja s annak tárgya természetesen a bizottsági jelentések meghallgatása és az esetleges további teendők iránti intézkedés lesz. Méltóztatnak ehhez hozzájárulni ? (Igen !) Akkor ezt határozatképen mondom ki. Következik az interpellácziók meghallgatása. Vermes Zoltán jegyző: Egry Béla ! (Nincs itt !) Polónyi Géza ! Polónyi Géza: T. képviselőház ! Méltóztassanak megengedni, hogy a szokástól eltérőleg interpelláczióm felolvasásával kezdjem meg az előadandókat. (Halljuk ! Halljuk ! Olvassa) : »Interpelláczió a ministerelnök úrhoz. Az 1848. évi XXI. törvényezikk az országnak egész területére és annak minden ügyeire élő törvény erejével rendeli, hogy : »a nemzeti szin és az ország czimere jogaiba visszahelyeztessék«. Addig mig ezen törvény hatályon kivül helyezve, vagy módositva nincs, a végrehajtó hatalom alkotmányunk értelmében csak ezen törvény rendelkezéseinek foganatosítására szoritkozhatik. A független államiságnak s az állami hatalmak megosztásának alapelveivel ellenkezik, hogy a végrehajtó hatalom ügyek szerint való különválasztással mis és más cziinert állapithasson meg, avagy az országtól különválasztott közös intézmények használatára, a törvényhozásnak megelőző rendelkezése nélkül más állammal megosztott »közös czimert« rendelhessen. Magyarország az évezredet meghaladó történelmi múltjában összes sarkalatos törvényei, s ezek között az 1722/23. évi III. törvényezikk, az 1791. évi X. törvényezikk rendelkezései szerint »független saját államisággal és alkotmánynyal biró, semmi más országnak vagy népnek alá nem vetett állam*. Ezt az állami függetlenséget, törvényhozási és kormányzati önállóságot 1867-ben is biztosította a királyi esküvel megerősített hitlevél, az 1867. évi XII. t.-czikk bevezetése, annak 3. és 28. §-a. A magyar alkotmány közös államot, közös törvényhozást, közös végrehajtó hatalmat, közös állami határokat, közös állampolgárságot nem ismer. Az 1867 : XII. t.-czikk taxatíve sorolja fel az ő felsége többi országaival és tartományaival megállapított közös ügyeket. Sem az ország czimere, sem annak jelvényei közöseknek nyilvánítva nincsenek. Mindezekre való tekintettel tisztelettel kérdem a ministerelnök úrtól: 1. Megegyeztethetőnek tartja-e alkotmányunkkal az 1915 október hó 11-én ö felsége által báró Buriánhoz, mint a magyar alkotmány által nem ismert, — ezen minőségében felelősségre sem vonható — ^Házam<< ministeréhez, illetve az erre hatáskörrel nem biró külügyministerhez intézett királyi kéziratban foglalt azon rendelkezést, mely szerint »az osztrák-magyar monarchia közös intézményeinek használatára« az önálló államiságunkat elhomályositó »közös ezimert«, megállapította ? 2. A ministerelnök nrral másolatban közölt kézirat szerint : »az elválaszthatatlanul monarchiaként egyesült két állam«-ra vonatkozó mondatszerkezet és az »indivisibiliter ac inseparabiliter« jelmondatnak összekapcsoló rajzolat! alkalmazása ugy szemléleti] eg, mint a heraldika szabályai szerint arra a téves értelmezésre adott és adhat okot, mintha a különálló két állam : Magyarország és Ausztria egy közelebbről meg nem jelölt időpontban külön monarchiává, külön nemzetközi jcgalanynyá egyesült volna és mintha ez az egyesülés a két önálló államnak területileg, törvényhozásilag, avagy kormán}''zatilag egymástól való elválaszthatatlanságát jelentené. Miután ez az értelmezés történelmi fejlődésünkkel és az élő közjoggal homlokegyenest ellenkezik, (Ugy van ! Ugy van ! a baloldalon.) kérdezem , a ministerelnök úrtól, hajlandó-e az országot az iránt megnyugtatni, hogy a királyi kéziratnak ilyen czélzata nincsen és annak helyes értelmezése a birodalmi egységre való következtetést meg nem engedi ? 3. A magyar királyi ministerium által 39701915. szám alatt kibocsátott rendelet az állam czimerére és a jelvényekre vonatkozó rendelkezéseit a törvényhozás további intézkedésének fentartásával hajtja végre. A szövegezés szerint jogosult az a feltevés, hogy a ministeriumnak ezen fentartása csupán az ország belügyeiben használandó állami czimerre és jel vényekre vonatkozik. Ezen az alapon kérdem a ministerelnök úrtól: mely törvény alapján tartja a közjoggal megegyeztethetőnek, hogy a magyar törvényhozástól a közös kor-