Képviselőházi napló, 1910. XXVII. kötet • 1915. május 7–deczember 21.

Ülésnapok - 1910-579

10 579. országos ülés 1915 május 7-én, pénteken. hogy olyan szakember, mint ő, nem cserélheti össze a Wertzuwachs-Steuert a házbérkrajczárral. Vázsonyi Vilmos: Dehogy cserélem össze! Polónyi Géza: Legelső törekvésünknek kell lenni, hogy a házbérkrajczár helyett a Wert­zuwachs-Steuer hozassék be és nyomban elérjük, hogy olcsóbb lesz Budapesten a lakás, anélkül, hogy a háztulajdonosnak juttatnék a megfelelő kompenzácziót. A dolog t. i. ugy van, — kezemben van a hiteles akta — hogy 1873-ban a fővárosban egy kis deficzit állott elő ; felemelték az akkori 20%-os pótlékot 25%-ra, de ez nem lévén elég, elrendelték, hogy az akkori házbérforintok után 3%-ot vessenek ki a lakókra. Ez a házbérkrajczár tehát eredetileg nem a háztulajdonos terhe volt, hanem a lakóé, melyet a háztulajdonosnak be kel­lett hajtani. Én kerestem, hogy mi történt ezzel a házbérkrajczárral és megtudtam azt, hogy az akták nincsenek meg. T. i. 1873-ban az akkori • kormány csak egy esztendőre hagyta jóvá a ház­bérkrajczár kivetését, még pedig csak a házbér­forint után. sőt van egy forrás, amely azt mondja, hogy csupán az adóforint után, ami lényeges nagy különbség volna, t. i. majdnem nyolczszor akkora összeg. De kerestem, hegy mi történt azután a ház­bérkrajczár kérdésével. A városházáról elküldtek a ministeriumba, a ministeriumból visszaküldték a, városházára. Azt mondták, hogy ezak az akták nem találhatók. Ennek folytán abszolúte nem tu­dom, hogy ez a 3%-os házbérkrajczár érvényesen áll-e fenn, kivethető-e, igen vagy nem. De ha kivethető is, minden kétségen felül áll, hogy nem vethető ki a községi pótadók után, sem az útadó után, sem a betegápolási pótadó után, hanem csakis a házbérferintok után. Vázsonyi Vilmos : A nyers házbér után ! Polónyi Géza: Nem. Most a nyers házbér után számítják ki s ez épen a helytelen dolog. A kezemben lévő határozat szerint a dolog ugy áll, hogy csak a házbérforint után róható' ki; 1873-ban jisdig, a t. képviselő ur tudni fogja, sem liftről, sem vacuum cleanerről stb. még nem is tudtak az emberek. Most ugy áll a dolog, hogy Budapesten a házbéradó alapján meg azok alap­ján vetik ki, amiket felsoroltam, de a lift is . . . Elnök: T. képviselő ur, talán szabad meg­ismételnem azt a kérésemet, hogy szíveskedjék közeledni a tárgyhoz. A házbérkrajezárra vonat­kozó kérdés, ugy gondolom, talán még sem tar­tozik szorosan a napirenden levő tárgyhoz. Polónyi Géza: Konklúzióm erre a részre nézve a következő : Németországban megmutat­ták már a példát. Ott a hozadéki adók a közsé­geknek vannak átengedve. Vázsonyi Vilmos : Poroszországban ! Polónyi Géza : Ennek folytán házbérkrajezár­ról ott nem lehet beszélni már csak azért sem. De megmutatták az utat, hogy hogyan lehet a kérdést megoldani. Be kell hozni az értékeniel­kedési adót, még pedig mint külön városi adót, nehogy abba a hinárba essünk, hogy ha nem kü­lön adó, akkor nem vonják le és még egyszer adót kell utána fizetni. Hogy Budapesten a házbér azonnal olcsóbb lehessen, semmi mást nem kell tenni az uraknak, mint elővenni a városházán — és ezt a kormánytól is várom — annak a revízió­ját, hogy ez a 3%-os házbérkrajczár milyen ala­pon szedetik tovább és elengedni ezt a lakóknak. Tessék a házbérkrajezárt eltörölni, mert ez tör­vénytelen, tessék azután helyébe állítani az érték­emelkedési adót, amint Berlinben és Charlotten­burgban megcsinálták. így azután nem fog a város vesziteni és nem lesz a fővárosban olyan adó­rendszer, amely senkit a világon ki nem elégíthet. Én megszereztem az adatokat Bécsből is, hogy miként vetik ki az adót ottan. Nem fogom a részletekkel untatni a házat, majd találok más módot, hogy ezeket az adatokat publikáljam, azonban konklúzió gyanánt mégis a következőket adom elő. Budappsten ilyen ház után, ametyről az előbb megemlékeztem, 1000 korona vizdijat fizet a háztulaj doncs a lakók helyett. Miért ? Mert Budapesten van egy rendszer, ahol megbízha­tatlan vízórák alapján, negyedévenként emel­kedő vízfogyasztás után kell olyan adót fizetni, amilyet a föld kerekségén sehol nem fizetnek. Bécsben ugyanezen mennyiségű házbéradó mel­lett fizetnek a vízfogyasztásért 130 korona 66 fillért és előre meghatározott használati díjként 202 koronát, szóval összesen 332 koronát azért a vízért, amelyért Budapesten a háztulajdonos­nak fizetnie kell a lakók helyett 1000 koronát, illetve egészen pontosan 996 korona 70 fillért. Hát hol hallották az urak azt, hegy létezzék egy város, amely a vizzel üzletet csinál % Vázsonyi Vilmos: Nem csinál. Dehogy csinál! Polónyi Géza: De csinál, mert ennyibe kerül. A régi rendszer szerint átalány volt, akkor nem is voltak olyan botrányok, hogy rcssz vízórák alapján a háztulaj dönt sok ki voltak szclgáltatva a lakóknak, akik mcst aszerint csur­gatják a vizet, amint nekik tetszik, a házi urnak padig fizetnie kell értük a vizdijat. De amire rá kell térnem, az a következők­ben összegezhető : Én ezt a javaslatot, amint előttünk van, abszolúte nem tartom kielégítőnek, már az elmon­dottakból kifolyólag sem, de azért sem, mert czél­hoz nem vezet. Én sokkal radikálisabb dolgot kívánok. Először is óhajtom, hogy a törleszté­sekre vonatkozó kérelmem teljesíttessék és hogy a budapesti és az országban lévő összes jelzálog­adósok ne 1 gyének kitéve annak, hogy mialatt a hareztéren vannak, ingatlanaik elárvereztesse­nek. Másodszor kívánom, hogy a főváros módo­sítsa meg lakbérszabályait és ne alkosson olyan szabályzatot, amely — ha meg volna engedve, kimutatnám —• lehetővé teszi, hegy félesztendeig ingyen lehet lakni a fővárosban. Ezt mind kény­telen vagyok elengedni, mert nem akarom magam elnöki közbeszólásoknak újból kitenni. (Fel-

Next

/
Thumbnails
Contents