Képviselőházi napló, 1910. XXVII. kötet • 1915. május 7–deczember 21.

Ülésnapok - 1910-579

5*79. országos ülés 1915 május 7-én, pénteken. 9 a házbéradónál, hogy a t. ház el sem képzelheti, hogy ez hogyan lehetséges. Vagyok bátor bemutatni, hogy Francziaországban 8%, Olaszországban 12'5%, Bécsben 16'5% az adókulcs, azonban sokkal kisebb az adó, nálunk a földadó 20% a kataszteri tiszta jövedelem után, 5%, illetőleg 4% a keresetadó, aszerint, amint a tőkével kapcsolatos, vagy anélkül van, 5% a tőkekamatadó, 5—7—10%, a bányaadó, a házbéradó pedig 9—16%-ig emelkedik városonként, 16%-ban kulminál Budapesten és pedig a bruttó jövedelem után. Most, t. ház, ha a t. elnök ur szives lesz megengedni, akkor minden további indokolás és bővebb részletezés- nélkül felolvasom, hegy a t. urak lássák meg : mire vezetett Budapesten ez az adórendszer, amely végkonkluzumában automatikus adóemelést von maga után, ugy hogy évrőlévre emelkedik az adó Budapesten, még akkor is, ha a lakbér nem emelkedik. Ugyanolyan lakbér mellett, ugyanolyan községi pótlékok mellett évről-évre emelkedik az adó és igy maga az állam egy évről-évre steigeroló intézménynyé lesz. Vázsonyi Vilmos: A háziurak steigerolnak és az állam velük steigerol. Polónyi Géza : Nem ugy, kérem. Annak illusztrálására, hogy mit fizetünk Budapesten adóban és miként vetik ki az adót, legyen szabad előterjesztenem a következőket : Veszek egy házat, amely házadóköteles. Nem fogok átkalandozni a különféle mentességet élvező házakra, nem a cíaládi házakra, középületekre stb. Ezeket mind elengedem, de veszek egy átlagtipusu házat, amely egy teljesen adóköteles objektum és ebből fogom kimutatni a t. képviselőháznak, hegy miként van az a ház megadóztatva. 22.720 K bruttó házbérnél a következő módon vettetik ki az adó : Levonatik összesen a bázbérből 2'91% házbérkrajezár és azután a megmaradó összeg után vettetik ki a 16% állami adó és annak megfelelően vettetnek ki a községi pótlékok. Az eredmény pedig az, hogy 22.720 K bruttó házbérből a 2.91% házbérkrajezár levonásával, ami 661 K 74 f, marad 22.058 K 26 f. nyers házbér. Ezután vetnek ki 16%-ot állami adóban, ami 3529 K 25 f. Azután következik az állami adónak 33%-os általános pótadója, ami azután, levonva a terhek után és kamat után járó 10%-ot, 659 K. Községi pótadó 33%, 1164 K 66 f. Házbérkrajezár 3% és 0"4% szemétkihordás 749 K 97 f. Útadó 1"5%, 52 K 97 f. Betegápolási 5%-os pótadó 176 K 46 f. Ez adóban kitesz összesen a bruttó-jövedelem után 6332 K 31 fillért, ami ennek a bruttó házbérnek 28.706%-a, tehát akkora adó, amilyent széles e földtekén sehol e világon ház után nem fizetnek, csak Budapesten. Ebből természetesen 16% az állami adó és 12.706% a községi mindenféle pótadó. Már most, t. ház, itt van pl. a 0'4% szemétkihordás és a házbérkrajezár kérdése. A szemét után is állami és községi adót fizetünk Budapesten. Hogyha ezt figyelembe vesszük, akkor Budapesten nem 33 K a községi pótlék, hanem a dolog ugy áll, KÉPVH, NAPLÓ. 1910—1915. XXVII. KÖTET. hogy a bruttó házbérben, amelyet most voltam bátor előadni, benne foglaltatik már a községi pótadó, benne foglaltatik a betegápolási pótadó, az útadó, ugy hogy amikor a vallomás után a házbér kirovatik, tényleg az adó után, a községi pótadó után is fizetek állami adót és csak azonkívül a községi pótadó után fizetek községi pótadót, ugy hogy pl. ez az egy tétel: az 1164 K 66 f. községi pótadó ugy alakul az adókivetésben, hogy állami adóban fizetek a községi pótadó után 186 K.34 f.-t, ennek községi pótléka 61 K 49 f., azután általános jövedelmi pótadó 55 K 90 f., betegápolási pótadó 9 K 30 f., útadó 1'5%, 2 K 79 f., ugy hogy maga ez a községi pótadó 315 K-val emeli egész adóterhemet. Ez annyit jelent, hogy az adó maga öntermékenyitővé válik (Derültség.) és az adó után adót fizetek. Földes Béla : Darwin ! Polónyi Géza : Darwin már nem ismeri az öntermékenyitést, mert a hermafroditáknál meg van állapitva, hogy a propagáczió szempontjából csak egyik szervük érvényesül. Csak épen az adónál marad eleven ez a hidra, csak itt lehetséges, hogy az adó adót szül. És még czifrább a dolog ott, ahol a vízvezeték után, a vizdij után kell fizetnem községi pótadót, állami adót, útadót és betegsegélyző pótadót. T. ház ! Hiszen pl. a vizdijnál' magánál a különbség akkora, hogy én az 1000 K vizdij után ennél a háznál még 16%-ot fizetek állami adóban, ami maga 160 K az 1000 K után az állaim adónak további 33 %-át fizetem, ugyebár, községi pótadóban és a vizdij után kell fizetnem betegápolási pótadót, útadót stb. Mármost a közbeszólásra leszek bátor felvilágosítást adni; miként történik meg az, hogy aütomaticze emelkedik Budapesten az adó. Valaki bérel egy házat 10.000 K-ért és ezután fizet, magára vállalván a bérlő az adófizetést, mondjuk : 2500 K-át. Az első esztendőben tényleg 2500 K-át fizet, de a második esztendőben már miként lesz az adó kiróva ? Akkor már 12.000 K bruttó után vetik ki az adót. Ugyanazon házbér, ugyanazon községi pótlékok mellett évenként fokozatosan és automatikusan emelkedik Budapesten az adó, anélkül, hogy egy krajczárral magasabb volna a házbér. Hogy rövidre fogjam elmondandóimat, ebből méltóztatik látni, hogy nem 33% a községi adó Budapesten, hanem 33% plusz 3% házbérkrajezár, azután plusz . . . Vázsonyi Vilmos: Bécsben is ! Polónyi Géza: Bécsben nincs is házbérkrajezár ! Vázsonyi Vilmos: Nem hívják ugy. Polónyi Géza: Nincs. Vázsonyi Vilmos: Huszonhét millió korona van ezen a czimen Bécsben ! Polónyi Géza: A t. képviselő ur tévedésben van e tekintetben ép ugy, mint tévedésben volt a charlottenburgi házbérkrajezárokat illetőleg. Vázsonyi Vilmos: Dehogy! Polónyi Géza: Már pedig lesz szives belátni,