Képviselőházi napló, 1910. XXVII. kötet • 1915. május 7–deczember 21.

Ülésnapok - 1910-583

'$ május M-én, pénteken. 158 5*3. országos ütés 191 hogy a bűnös apa vagyonából mennyi jut az ártatlan leszármazóknak, részben bizonyos igazgatási utón teendő puhatolózásokat és nyomozásokat tenne szükségessé, részben törvényhozási intézkedéseket. Minthogy azonban a kormány és különösen én azt a reményt táplálom, hogy amint hasonló üzelmek eddig is csak a legkivételesebb, egy-két sporadikus esetre szoritkoztak, ugy ez a törvény sem lesz más, mint mementó, egy preventív intézkedés, amelynél ma még a részleteket nem szükséges megállapítani; ezeket a részleteket ma még nem is áll módunkban szabályozni olyan formában, hogy azok az érdemleges kérdések megoldását tartalmazzák. Kérem tehát a t. házat, méltóztassanak Vázsonyi Vilmos t. képviselő ur utóbbi indítványát mellőzni és a szakaszokat az előadó ur által javasolt módosított szövegben, Ábrahám Dezső és Sághy Gyula t. képviselő urak módosítványával — ez utóbbit az »is« szó beszúrásával — elfogadni. (Helyeslés.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánitom. Következik a határozathozatal. A kérdést természetszerűleg mindegyik szakaszra külön-külön fogom feltenni, daczára annak, hogy a tanácskozás az 1. és 2. §-ra nézve össze volt kapcsolva. Először az 1. §-ra fog szavazni a t. ház. A házszabályok értelmében a bizottság által előterjesztett eredeti szövegre kellene ugyan feltennem a kérdést, miután azonban az összes felszólalásokból kitetszik, hogy a bizottság által előterjesztett szöveget a ház egyik oldalán sem fogadják el eredeti szövegezésében, azt már most el nem fogadottnak jelentem ki. Felteszem tehát a kérdést az előadó ur által javasolt módosított szövegre, amelyhez Ábrahám Dezső képviselő ur, anélkül, hogy a szakasz szövegét tángálta volna, indítványt terjesztett elő, amely beszúrást tartalmaz, t. i. az utolsó sorba a »tartására is« szavak után »addig is, inig törvényhozási utón szabályozható nem lesz» szavak volnának beszurandók; ez az indítvány ugyanis közelebb áll az eredeti szöveghez. Egy másik módosítást javasolt Vázsonyi Vilmos képviselő ur, még pedig stiláris módosítást, amelyhez a minister ur nem járult hozzá. Felteszem tehát a kérdést magára a szakasznak eredeti szövegére, ugy amint az előadó ur a módosított szöveget előterjesztette. Amennyiben a ház ezt elfogadja, elvetettnek fogom kijelenteni a Vázsonyi Vilmos képviselő ur által előterjesztett módosítást, ellenkező esetben, amennyiben az előadó ur indítványa nem fogadtatnék el, elfogadottnak fogom kijelenteni a Vázsonyi képviselő ur által javasolt szöveget, mindkét esetben azonban külön fogom feltenni a kérdést arra nézve, hogy az Ábrahám képviselő ur által javasolt beszúrást méltóztatnak-e elfogadni, igen vagy nem ? Most tehát elsősorban felteszem a kérdést az 1. §-ra vonatkozólag az előadó ur által javasolt szövegre, szemben a Vázsonyi képviselő ur által javasolt szöveggel. Kérdem a t. házat: méltóztatik-e az 1. §-t az előadó ur által javaslatba hozott szövegezésben elfogadni, igen vagy nem ? (Igen'.) Elfogadtatik. így a szakaszt ilyén értelemben jelentem ki elfogadottnak és egyben elutasítottnak jelentem ki a Vázsonyi képviselő ur által javasolt módositást. Másodsorban kérdem a t. házat: méltóztatik-e az épen most elfogadott szakaszhoz az Ábrahám képviselő ur által javasolt és a minister ur által is elfogadott beszúrást elfogadni, igen vagy nem ? (Igen!) Elfogadtatik. így tehát végleges hazározatképen kimondom, miszerint a szakasz az előadó ur által javasolt szövegezésben az Ábrahám Dezső képviselő ur által javasolt beszúrással fogadtatik el. A 2. §-ra vonatkozólag ugyancsak ugy fogom feltenni a kérdést, hogy miután a bizottság eredeti szövegezésével szemben a ház mindkét oldaláról aggályok fejeztetnek ki, azt el nem fogadottnak jelentem ki. (Helyeslés ) Azonban fel fogom tenni a kérdést az előadó ur által javasolt módosított szövegre, amelyhez Sághy Gyula képviselő ur ugyancsak a javaslat érintése nélkül egy pótlást indítványozott, melyhez a minister ur egy »is<< szócska megtoldásával hozzájárult Ennélfogva a kérdést ugy fogom feltenni, hogy felteszem szavazásra a 2. szakasznak az előadó ur által javasolt szövegét, szemben a Vázsonyi képviselő ur által javasolt szövegezésével szemben. Ha azt méltóztatnak elfogadni, akkor elejtettnek fogom kijelentem a Vázsonyi képviselő ur által javasolt szöveget; ha nem fogadja el a ház, akkor emezt fogom elfogadottnak kijelenteni. Mindkét esetben, akár az egyik, akár a másik szöveg fogadtatnék el, külön fogom feltenni a kérdést arra a beszúrásra, amelyet Sághy képviselő ur indítványozott és amelyet a minister ur egy »is« szócska pótlásával látott el. Kérdem a t. házat: méltóztatik-e a 2. §-t az előadó ur által javasolt szövegezésben, szemben a Vázsonyi képviselő ur által javasolt szövegezéssel, elfogadni, igen vagy nem % (Igen !) Elfogadtatik. Kérdem másodsorban a t. házat : méltóztatik a Sághy Gyula képviselő ur által javasolt s a minister ur által kiegészített beszúrást beilleszteni ezen épen most elfogadott szövegbe, igen vagy nem % (Igen !) Elfogadtatik. Ennek következtében a 2. §-t az előadó ur által javasolt szövegezésben Sághy Gyula képviselő urnak a minister ur által kiegészített módosításával jelentem ki elfogadottnak. Következik a 3. §. Kostyál Miklós jegyző (olvassa a 3. §-t). Elnök: Kivan valaki szólni ? Ha nem, ugy a vitát bezárom. A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. A szakasz meg nem támadtatván, elfogadottnak jelentem ki. Ezzel a javaslat részleteiben is letárgyaltat-