Képviselőházi napló, 1910. XXVII. kötet • 1915. május 7–deczember 21.

Ülésnapok - 1910-583

154 583. országos ülés 1915 juttatja azt, hogy a zárlati időtartam alatt a ministeri rendelet gondoskodni kivan arról, hogy mi történjék a hozzátartozókkal

; vagyis, már maga a javaslat kifejezésre juttatja, hogy igenis él az igazságügyi kormányban és általában a kormányban a gondolat, hogy semmi körülmények közt ártatlan hozzátartozó még annak a bűnéből se szenvedjen, aki még ily rettenetes bűnt is elkövet. Az az eset, amelyet a felszólalt képviselő urak mindegyike érintett, amelyet, ugy tudom, Springer Ferencz t. képviselő ur gróf Esterházy Móricz képviselő úrtól hallott, hogy ugyanis az apát kivégezték és a fiút királyi kitüntetésben részesítették, mit sem iUusztrál a javaslattal szemben. Meg vagyok győződve, hogy, amennyiben ilyen eset előfordul, a magyar állam mindig képes lesz nemcsak az illető hű alattvaló érdemeinek elismerésére, de arra is, hogy semmiféle hátrány, kár ne származzék az illetőre abból, hogy atyja hűtlen volt a magyar állam iránt. Amikor olyan korban élünk, amelyben csak tegnapelőtt szavazta meg a t. ház a jogi skrupulusok daczára azt a visszaható erőt, amely büntetni képes olyanokat, akik a büntetést tényleg megérdemlik, akkor ez a képviselőház és ez a kormány semmi körülmények között meg nem fogja engedni azt, hogy ártatlanok szenvedjenek az apáért, vagy hozzátartozóik bűne miatt. Megvagyok róla győződve, hogy a javaslat azon struktúrájában, amelyben előttünk fekszik, illetőleg azon struktúrája mellett, amelyet a részleteknél indítványozni bátor leszek, ha szabad kezet engedünk arra nézve, hogy mi fog történni akkor, ha már az államra szállt a vagyon és amikor nyugodtabb idők beállanak, semmiféle ártatlanra hátrányt származtatni nem fog. Mindezek alapján tisztelettel kérem, méltóztassék a javaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni. (Helyeslés.) Elnök : Az igazságügyminister ur kivan szólni. Balogh Jenő igazságügyminister: T. képviselőház ! (Halljuk ! Halljuk !) Azon nagyon kimerítő és szabatos fejtegetések után, amelyeket t. barátomtól, az előadó úrtól, ugy az általános vita elején, mint most hallottunk, előadásom néhány szóra szoritkozhatik. T. ház ! A törvényjavaslat a vagyonelkobzást nem állapítja meg, hanem tisztán modern jogelvek alapján kártérítési felelősséget kivan meghatározni azon esetre, ha e hazaárulási cselekménynek bizonyos, a magyar büntetőtörvénykönyvben megállapított bűntettek tényálladékát magukban foglalják. Arra az esetre, hogyha a 2. §. a törvényjavaslat azon szövegében, amelyet az előadó ur elő fog terjeszteni, az államra való átszállást fogja kimondani, ez bírói eljárás alapján történik és pedig a magyar bűnvádi perrendtartás elvei értelmében, amelyek a védelem teljes szabadságát és az ügynek minden irányban való megvilágítását oly mértékben biztosítják, mint a legszabadelvübb európai kontinentális törvények. Biztosithatom a t. képviselőházat afelől, május 14-én., pénteken. hogy a kormány e kényes kérdésnél ama bizonyos névtelen feljelentésekre, amelyeket különösen Vázsonyi Vilmos t. képviselő ur említett, nem. lesz tekintettel. Sajnálatomra, nincs módomban Sághy Gyula t. képviselő urnak a külföldiekkel szemben kifejezett óhajtásaihoz mindenben csatlakozni és pedig a vagyonnak az államra való átszállására nézve azért nem, mert azokon felül, amiket t. barátom, az előadó ur kifejtett, figyelemmel kell lennem az 1912 : XLIII. t.-czikkel beiktatott hágai egyezményekre és pedig az 5. §. negyedik egyezménye mellékletének 23. czikkére (g. és h. pont), amely egyenesen kifejezetten kimondja, hogy »tilos az ellenséges tulajdont elvenni, kivéve, ha elvételét a háború követelményei okvetlenül megkívánj ák.« Azokkal az aggodalmakkal szemben, amelyeket a túloldalról felszólalt képviselő urak az ártatlan hozzátartozók érdekében kifejteni méltóztattak, a kormány nevében kijelentem, hogy a magyar kormány természetesen mind igazgatási utón, mind pedig, ha szükséges lesz, annak idején külön törvényjavaslatnak a ház elé terjesztésével megfelelően gondoskodni fog arról, hogy a felségsértés vagy hűtlenség miatt elitéltek ártatlan házastársa, valamint ártatlan leszármazói hátrányt ne szenvedjenek. Ezek alapján tisztelettel kérem a t. házat, méltóztassék a törvényjavaslatot abban az átdolgozott szövegezésben, amelyet t. barátom, az előadó ur, a részletes tárgyalásnál a kormánynyal egyetértőleg előterjeszteni szíves lesz, elfogadni. (Elénk helyeslés.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a hazaárulók vagyoni felelősségéről szóló törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alajajául elfogadni, igen vagy nem 1 (Igen!) Elfogadtatik. Következik a részletes tárgyalás. Mielőtt az egyes szakaszok tárgyalására áttérnénk, a házszabályok 202. §-ának második bekezdése értelmében javaslom a t. háznak, hogy méltóztassék az 1. és 2. §-t együttesen tárgyalni Az előadó ur előadásából ugyanis ezen két szakasz konstrukcziója meg fog változni és az 1. §. egyes részletei áthelyeztetnek a tervezett 2. §-ba és megfordítva, ugy hogy helyesen csak akkor lehet hozzászólni a két szakaszhoz, ha kapcsolatban és együttesen tárgyaltatik. (Helyeslés.) Méltóztatik ehhez hozzájárulni ? (Igen !) Akkor határozatképen kimondom, hogy a házszabályok 202. §-a értelmében az 1. és a 2. §-t együtt fogjuk tárgyalni. Kostyál Miklós jegyző (olvassa a törvényjavaslat cimét.) Elnök: Nincs észrevétel ? (Nincs

I) Akkor a czimet elfogadottnak jelentem ki. Kostyál Miklós jegyző (olvassa az 1. és 2. %-t). Elnök : Az előadó ur kivan szólni. Jakafaffy Elemér előadó : T. ház ! Méltóztassék megengedni, hogy az igazságügyi kormánynyal egyetértőleg az 1. és 2. §-ok helyett a következő