Képviselőházi napló, 1910. XXVII. kötet • 1915. május 7–deczember 21.

Ülésnapok - 1910-583

154 583. országos ülés 1915 juttatja azt, hogy a zárlati időtartam alatt a ministeri rendelet gondoskodni kivan arról, hogy mi történjék a hozzátartozókkal ; vagyis, már maga a javaslat kifejezésre juttatja, hogy igenis él az igazságügyi kormányban és általában a kormány­ban a gondolat, hogy semmi körülmények közt ártatlan hozzátartozó még annak a bűnéből se szenvedjen, aki még ily rettenetes bűnt is elkövet. Az az eset, amelyet a felszólalt képviselő urak mindegyike érintett, amelyet, ugy tudom, Springer Ferencz t. képviselő ur gróf Esterházy Móricz képviselő úrtól hallott, hogy ugyanis az apát kivégezték és a fiút királyi kitüntetésben részesítették, mit sem iUusztrál a javaslattal szemben. Meg vagyok győződve, hogy, amennyiben ilyen eset előfordul, a magyar állam mindig képes lesz nemcsak az illető hű alattvaló érdemeinek elismerésére, de arra is, hogy semmiféle hátrány, kár ne származzék az illetőre abból, hogy atyja hűtlen volt a magyar állam iránt. Amikor olyan korban élünk, amelyben csak tegnapelőtt szavazta meg a t. ház a jogi skrupu­lusok daczára azt a visszaható erőt, amely bün­tetni képes olyanokat, akik a büntetést tényleg megérdemlik, akkor ez a képviselőház és ez a kor­mány semmi körülmények között meg nem fogja engedni azt, hogy ártatlanok szenvedjenek az apáért, vagy hozzátartozóik bűne miatt. Megva­gyok róla győződve, hogy a javaslat azon struk­túrájában, amelyben előttünk fekszik, illetőleg azon struktúrája mellett, amelyet a részleteknél indítványozni bátor leszek, ha szabad kezet enge­dünk arra nézve, hogy mi fog történni akkor, ha már az államra szállt a vagyon és amikor nyugodtabb idők beállanak, semmiféle ártatlanra hátrányt szár­maztatni nem fog. Mindezek alapján tisztelettel kérem, méltóztassék a javaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni. (Helyeslés.) Elnök : Az igazságügyminister ur kivan szólni. Balogh Jenő igazságügyminister: T. képviselő­ház ! (Halljuk ! Halljuk !) Azon nagyon kimerítő és szabatos fejtegetések után, amelyeket t. bará­tomtól, az előadó úrtól, ugy az általános vita ele­jén, mint most hallottunk, előadásom néhány szóra szoritkozhatik. T. ház ! A törvényjavaslat a vagyonelkobzást nem állapítja meg, hanem tisztán modern jogelvek alapján kártérítési felelősséget kivan meghatározni azon esetre, ha e hazaárulási cselekménynek bi­zonyos, a magyar büntetőtörvénykönyvben meg­állapított bűntettek tényálladékát magukban fog­lalják. Arra az esetre, hogyha a 2. §. a törvényjavaslat azon szövegében, amelyet az előadó ur elő fog ter­jeszteni, az államra való átszállást fogja kimon­dani, ez bírói eljárás alapján történik és pedig a magyar bűnvádi perrendtartás elvei értelmében, amelyek a védelem teljes szabadságát és az ügy­nek minden irányban való megvilágítását oly mér­tékben biztosítják, mint a legszabadelvübb euró­pai kontinentális törvények. Biztosithatom a t. képviselőházat afelől, május 14-én., pénteken. hogy a kormány e kényes kérdésnél ama bizonyos névtelen feljelentésekre, amelyeket különösen Vá­zsonyi Vilmos t. képviselő ur említett, nem. lesz tekintettel. Sajnálatomra, nincs módomban Sághy Gyula t. képviselő urnak a külföldiekkel szemben kifeje­zett óhajtásaihoz mindenben csatlakozni és pedig a vagyonnak az államra való átszállására nézve azért nem, mert azokon felül, amiket t. barátom, az előadó ur kifejtett, figyelemmel kell lennem az 1912 : XLIII. t.-czikkel beiktatott hágai egyez­ményekre és pedig az 5. §. negyedik egyezménye mellékletének 23. czikkére (g. és h. pont), amely egyenesen kifejezetten kimondja, hogy »tilos az ellenséges tulajdont elvenni, kivéve, ha elvételét a háború követelményei okvetlenül megkívánj ák.« Azokkal az aggodalmakkal szemben, amelye­ket a túloldalról felszólalt képviselő urak az ártat­lan hozzátartozók érdekében kifejteni méltóztat­tak, a kormány nevében kijelentem, hogy a magyar kormány természetesen mind igazgatási utón, mind pedig, ha szükséges lesz, annak idején külön törvényjavaslatnak a ház elé terjesztésével meg­felelően gondoskodni fog arról, hogy a felség­sértés vagy hűtlenség miatt elitéltek ártatlan há­zastársa, valamint ártatlan leszármazói hátrányt ne szenvedjenek. Ezek alapján tisztelettel kérem a t. házat, méltóztassék a törvényjavaslatot abban az át­dolgozott szövegezésben, amelyet t. barátom, az előadó ur, a részletes tárgyalásnál a kormánynyal egyetértőleg előterjeszteni szíves lesz, elfogadni. (Elénk helyeslés.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvá­nítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a hazaáru­lók vagyoni felelősségéről szóló törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alajajául el­fogadni, igen vagy nem 1 (Igen!) Elfogadtatik. Következik a részletes tárgyalás. Mielőtt az egyes szakaszok tárgyalására át­térnénk, a házszabályok 202. §-ának második bekezdése értelmében javaslom a t. háznak, hogy méltóztassék az 1. és 2. §-t együttesen tárgyalni Az előadó ur előadásából ugyanis ezen két szakasz konstrukcziója meg fog változni és az 1. §. egyes részletei áthelyeztetnek a tervezett 2. §-ba és megfordítva, ugy hogy helyesen csak akkor lehet hozzászólni a két szakaszhoz, ha kapcsolatban és együttesen tárgyaltatik. (Helyeslés.) Méltóztatik ehhez hozzájárulni ? (Igen !) Akkor határozatképen kimondom, hogy a házszabályok 202. §-a értelmé­ben az 1. és a 2. §-t együtt fogjuk tárgyalni. Kostyál Miklós jegyző (olvassa a törvényjavas­lat cimét.) Elnök: Nincs észrevétel ? (Nincs I) Akkor a czimet elfogadottnak jelentem ki. Kostyál Miklós jegyző (olvassa az 1. és 2. %-t). Elnök : Az előadó ur kivan szólni. Jakafaffy Elemér előadó : T. ház ! Méltóztassék megengedni, hogy az igazságügyi kormánynyal egyetértőleg az 1. és 2. §-ok helyett a következő

Next

/
Thumbnails
Contents