Képviselőházi napló, 1910. XXVII. kötet • 1915. május 7–deczember 21.
Ülésnapok - 1910-583
683. országos ülés 1915 május lí-én, pénteken. 155 szakaszok elfogadását indítványozzam (Olvassa) ; »1. §. Akit háború idejében (1912 : LXIII. t.-cz. 13. és 28. §.) az a nyomatékos gyanú terhel, hogy az ellenséghez pártolt és azt kémkedéssel, fegyveres szolgálattal vagy másnemű szolgáltatással támogatta vagy evégből ellenséges csapathoz csatlakozott vagy önként ellenséges területre távozott, annak belföldön található ingó és ingatlan vagyonára az állam igényének (2. §.) biztosítása végett a kir. ügyészség indítványára, akár a polgári, akár a katonai büntetőbíróság hatáskörébe tartozik az elkövetett bűncselekmény miatt a bűnvádi eljárás, azonnal — a veszély igazolása nélkül is — a végrehajtási törvénynek megfelelő zárlatot kell elrendelni. Az ily zárlatot az igazságügyminister által külön kijelölendő vizsgálóbíró rendeli el. »Az 1. bekezdésben emiitett zárlat elrendelésének, foganatosításának és feloldásának részletes szabályait — tekintettel a terhelt házastársának a házassági vagyonjogból folyó törvényes igényeire és a terhelttel szemben a törvénynél fogva eltartásra jogosultak tartására is — a ministerium rendelettel állapítja meg«. »2. §. Aki az 1. §-ban említett cselekménynyel a magyar büntetőtörvényekben meghatározott felségsértés vagy hűtlenség bűncselekményét követi el, a cselekményéből keletkezhető kár, sérelem és egyéb hátrány megtérítéséért — tekintet nélkül a hátrány nagyságára és arra, hogy tényleg bekövetkezett-e — a belföldön található vagyonával akként felel, hogy az a bűncselekmény elkövetésével törvénynél fogva az államra száll. »Az államnak az 1. bekezdésen alapuló igényét külön perrel kell érvényesíteni. A per kizárólag a budapesti kir. törvényszéknek hatáskörébe és illetékességéhez tartozik. Ilyen perben a budapesti kir. törvényszék öt tagból alakított tanácsban határoz. A tanács két tagját a budapesti kir. büntetőtörvényszék birái közül a budapesti kir. Ítélőtábla elnöke jelöli ki. Az eljárásra egyebekben a polgári perrendtartás szabályai irányadók.« Elnök : Szólásra ki következik ? Hoványi Géza jegyző: Sághy Gyula. Sághy Gyula: T. képviselőház ! Én az előadó ur által javasolt 2. §-hoz akarok egy rövid módosítást előterjeszteni. Ennek kapcsán azonban megjegyzem — mert ide tartozik a külföldiek kérdése is — hogy engem sem az előadó ur, sem a minister ur nem győzött meg a külföldiekre vonatkozó álláspontom hibásságáról. Az a szabály ugyanis, amelyre a t. minister ur hivatkozott, nem zárja ki, hogy a vagyon zár alá vehető és elkobozható. Mivel ezt a törvényt háborús időkre hozzuk s igy ezzel konformitásba jutnánk azzal, amit a minister ur a katonai büntetőtörvénykönyvből felolvasott. Mindazonáltal nem akarok inditványnyal e tekintetben előállni. Megmondom, miért. Azért, mert az ilyen indítványnak leszavazása az én álláspontom érvényesülését a bíróságnál nehezítené. Én ugyanis meg vagyok győződve, hogy e javaslat törvényerőre emelkedése után a bíróságok a külföldiekre ugyanazt az elvet fogják alkalmazni, amelyet a magyar honpolgárokra, kivételével természetesen azon pár szakasznak, amelyre a hűtlenség köréből rámutattam. Én tehát nem akarnám indítványom leszavaztatásával esetleg azt okozni, hogy ehhez bármi kétség férjen. De nem teszek indítványt az ártatlan kötelesrészre jogosítottak tekintetében sem. Nem pedig azért, először mert azt hiszem, hogy a minister ur előbbi kijelentései reményt nyújtanak arra. hogy ez irányban később gondoskodni fog, bár jobb szerettem volna, ha ez már itt a javaslatban nyert volna kifejezést. Másodszor mert ha indítványt tennék és ezt leszavaznák, ez félreértésekre adhatna alkalmat. Már pedig én nem akarom a helyes elv érvényesülését módositvány előterjesztésével s annak leszavaztatásával nehezíteni. A helyes jogi konstruálás szempontjából azonban bátor vagyok az előadó ur által előterjesztett 2. §. második bekezdéséhez egy rövid módosítást ajánlani. Ez -a második bekezdés ugyanis azt mondja, hogy: »az államnak az első bekezdésen alapuló igényét külön perrel kell érvényesíteni«. Ugyanezen szakasz első bekezdése igy végződik (olvassa): »vagyonával akként lehl, hogy az a bűncselekmény elkövetésével törvénynél fogva az államra száll«. En azt hiszem, hogy ha egyszer már valami ipso faeto, ex lege átszáüt az államra, akkor azt az igényét, hogy reászálljon, abszolúte nem szükséges és nem is lehet perrel érvényesíteni, hiszen az már az államra reászállt. Itt tehát a külön per tekintetében csak arról lehet szó, hogy mivel a t. minister ur bizonyos korlátozásokat kontemplál, legalább a jövőre nézve s miután bizonyos megszorítások már az 1. §. második bekezdésében is foglaltatnak, az igény mérve állapittassék meg külön per utján. Itt tehát nem az igény megállapítása, hanem csupán az igény terjedelme tekintetében lehet pert folytatni. Ép ezért javaslom, hogy az előadó ur által indítványozott 2. §. második bekezdésében ezen szavak közé : »igényét« és »külön perrek iktattassék be ez a három szó : »annak mérve tekintetében-?, amikor is a második bekezdés igy szólna (olvassa) : >>Az államnak az 1. bekezdésen alapuló igényét annak mérve tekintetében külön perrel kell érvényesíteni.* Ajánlom a t. háznak módosításom elfogadását. (Helyeslés balfelől.) Elnök : Szólásra ki következik ? Hoványi Géza jegyző: Ábrahám Dezső! Ábrahám Dezső: T. képviselőház! Én az előadó ur által utólagosan előterjesztett szöveg 1. §-ához kívánok szólni igen röviden, azért, hogy ott egy szerintem szükségesnek látszó módosítást ha lehet, a t. ház jóindulatába ajánljak. Nevezetesen az igen t. igazságügyminister ur maga is kilátásba helyezte, hogy amint a ministerium és a ház abban a helyzetben lesz, igyekszik ezeket a rendelkezéseket, amelyek a zárlat foganatosításával, elrendelésével és a később jogi rendezések20*
