Képviselőházi napló, 1910. XXVI. kötet • 1914. julius 22–1915. május 6.

Ülésnapok - 1910-560

92 560. országos ülés 191b Julius 23-án, csütörtökön. bekezdésének következményeinek terhével tiz egymásután következő ülésnapra kizárja és ezt a kizárást azonnal foganatosítja, igen vagy nem ? (Igen!) A javaslat elfogadtatik. Ehhez képest mondom ki a határozatot. Szász Pál előadó : T. képviselőház ! Ugyancsali a tegnapi ülés alkalmával az előadott tényállás szerint, t. i. épen az interpellácziók előterjesztése alatt, a ház Fernbaeh Károly képviselő urat a mentelmi bizottsághoz utasította. A mentelmi bizottság Fernbaeh Károly képviselő úrra vonatkozólag, aki folytonosan zajongott az elnök rendreutasitása daczára és akit ezért volt kénytelen a ház a mentelmi bizottsághoz utasítani, javasolja a háznak, hogy őt öt egymásután következő ülésnap üléseiről tiltsa ki. Ez a határozat azonnal foganatba veendő. Elnök : Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a mentelmi bizottság javaslatát, amely szerint Fernbaeh Károly képviselő ur öt egymásután következő ülésnapra kizárassék és ez a kizárás azonnal foganatba vétessék, elfogadni, igen vagy nem ? (Igen!) A ház a javaslatot elfogadta, tehát ehhez képest mondom ki a határozatot. Minthogy a ház határozata azonnal foganatba veendő, felszólítom az illető képviselő urakat, Sümegi Vilmos és Fernbaeh Károly képviselő urakat, hogy amennyiben jelen vannak, a házat hagyják el, mert különben a házszabályok 254. §-ának harmadik pontja fog ellenük foganatba vétetni. Az ülést öt perezre felfüggesztem. (Szünet után,) Elnök: A felfüggesztett ülést újból megnyitom. T. ház! A t. ház az ülés berekesztése előtt a mentelmi bizottság javaslatát elfogadva, Sümegi Vilmos és Fernbaeh Károly képviselő urakat 5, illetve 10 napi kizárásra Ítélte és kimondta azt, hogy ez azonnal foganatba veendő. Sümegi Vilmos képviselő ur a ház ezen határozatának felszólitásom daczára nem tett eleget. Ennek folytán a házszabályok 254. §-ának harmadik bekezdése lép életbe, a mely kimondja, hogyha az időlegesen kizárt képviselő (olvassa): »e tilalmat áthágná, a házból eltávolítandó, tiszteletdijából pedig esetrőlesetre 500 korona visszatartandós ez eljárása is mint ujabb engedetlenség a 251. §. két utolsó bekezdésének rendelkezései alá esik.« Kérdem a t. házat, kivánja-e Sümegi Vilmos képviselő urnak ezen ujabb engedetlenséget a mentelmi bizottsághoz utasítani, igen vagy nem ? (Igen! Nem!) A ház Sümegi Vilmos képviselő urnak ezen ujabb engedetlenséget a mentelmi bizottsághoz utasítja. Egyben az ülést felfüggesztem arra az időtartamra, mig a képviselő urat a házszabályok értelmében el fogom távolittatni. (Felkiáltások balfelől: Kezdődik a inóbilizáczió !) (Szünet után.) Elnök; A felfüggesztett ülést újból megnyitom. Jelentem a t. háznak, hogy a ház határozatának érvényt szereztem; Sümegi képviselő urat a ház épületéből eltávolíttattam. (Helyeslés jobbfelöl.) Áttérünk a napirendre és pedig annak első pontjára, a törvénykezési illetékről szóló törvényjavaslat részletes tárgyalásának folytatására (írom. 1078, 1081). Következik az 55. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a szakaszt felolvasni. Szepesházy Imre jegyző (olvassa a törvényjavaslat 55. %-át). Mihályi Péter jegyző: Preszly Elemér! Preszly Elemér: T. képviselőház ! Az 55. §. indokolása hangsúlyozza azt, hogy csekély eltéréssel az eddig is érvényben volt szabályokat alkalmazza az ítéleti illetéknek ki által leendő viselése kérdésében. Nóvum ebben a szakaszban az egyességnek a belevonása, nóvum az, hogy arról is intézkedik, hogy egyesség kötése esetében az egyességi illetéket ki viselje. Az kétségtelen tény, hogy az eddig érvényben levő szabályok is ugy rendelkeztek erről a kérdésről, mint most itt az 55. §. Az 1894 : XXVII. t.-czikk, amely szabályozta és rendezte a perbeli illetékek kérdését, erről a kérdésről egyáltalában nem rendelkezett és így eddig az általános bélyeges illetékügyi szabályoknak 95. §-a volt érvényben. Most itt vagyok bátor megjegyezni, hogy az Ítéleti illeték ki által való viselésének kérdése . . . (Zaj.) Elnök : Csendet kérek, képviselő urak ! Preszly Elemér: . . . tulajdonképen nem pénzügyi, hanem bírói kérdés és épen ezért a leghelyesebb intézkedés az volna, ha a bíróság az ítéletben döntené el azt, hogy ki viselje az Ítéleti illetéket. Ez, t. képviselőház, a legtöbb esetben meg is történik és épen ezért a szakaszt akként kívánnám módosítani, hogy abban az esetben, ha a birói Ítélet gondoskodik és rendelkezik arról, hogy ki viselje az ítéleti illetéket, akkor az illeték kiszabásának kérdésében a bíróságnak, illetőleg a birói Ítéletnek rendelkezései legyenek kötelezők a pénzügyi hatóságra is és csak abban az esetben, ha a birói Ítélet nem intézkedik az Ítéleti illetéknek ki által leendő viselése kérdésében, akkor lépjenek életbe, szubszidialiter, azok a rendelkezések, amelyek itt az 55. §-ban fel vannak sorolva. Még jobban kidomborodik ez, t. ház, az egyességek kérdésénél. (Igaz! Ugy van! balfelől.) Egyesség esetén a felek maguk urai a pernek. Ök maguk intézkednek az összes kérdésekről. Megállapítják, hogy ki mennyit tartozik fizetni, az alperes mennyi tőkét, mikor és milyen körülmények között tartozik megfizetni, ök maguk rendelkeznek a perköltségekről is. Legnagyobb valószínűség szerint rendelkezni fognak az egyességi illetékről is, mert hiszen ez a jövőben meglehetős magas összeg lesz és épen ezért kérném, a szakasznak akként való módosítását, hogy ha