Képviselőházi napló, 1910. XXVI. kötet • 1914. julius 22–1915. május 6.
Ülésnapok - 1910-559
559. országos ülés Í9Í4 Julius 22-én, szerdán. SÍ rabbit megváltoztatja. De ha a későbbi törvény a korábbi törvénynek nem érinti összes rendelkezéseit, ha a korábbi törvényben maradnak benn egyes tételek, amelyeket a későbbi törvény sem át nem vesz, sem meg nem változtat, azoknak nem derogálhatott, azok hatályban maradnak. Hiszen ezen ne méltóztassék csodálkozni. Hány törvény van a közigazgatási jog terén is, ahol egymásra lépcsőzetesen rakodik három-négy uj törvény és igen fontos törvényalkotás technikai kérdés, hogy szimplifikálják és klariftkálják a helyzetet azzal, hogy felsoroltatnak a hatályon kivül helyezett törvények ! Minthogy pedig ott a törvénynek az volt a czélja, hogy a régi véderőtörvényt egészen hatályon kivül helyezze, vagyis hatályon kivül helyezze azokat a szakaszokat is, amelyeket az uj véderőtörvény meg nem változtatott vagy nem érintett, szükséges volt beletenni ezt, mert különben egyes intézkedései, egyes rendelkezései a régi törvénynek hatályban maradtak volna. Dehát a fősúlyt a t. képviselő ur az őrségi utasítás vagy szervezeti szabályzat és a honvédségi törvény közti eltérésre fekteti. Itt azután megint _egy kis tévedés van. A t. képviselő ur azt hiszi, hogy a parlamenti őrség a honvédséghez tartozik. A parlamenti őrség tagjai személy szerint a honvédség kötelékében maradnak, de az őrség mint szervezet nem tartozik a honvédség kötelékébe. (Felkiáltások a bal- és szélsobaloldälon: Hát hová ?) A képviselőházhoz tartozik. (TJgy van! a jobboldalon. Mozgás a bal- és a szélsobaloldälon.) Posgay Miklós: Láttuk a G-erő-ügyet! Gr. Tisza István ministerelnök: Bocsánatot kérek, ez egy kis dilettáns fogalomzavar. Méltóztassék megnézni: utóvégre az államháztartás, a budget megmutatta, hogy minden intézmény hová tartozik. Az őrség a képviselőház budgetjében van és nem a honvédségében. Az őrség mint őrtestület integráns alkatrésze a képviselőház hivatalos szervezetének. Az őrség egyes tagjai, és épen itt van a koiitradikczió, — törvény dolgában precziznek kell lenni, — itt a kontradikezió, a szervezeti szabályzat azt mondja, hogy a képviselőházi őrség katonailag szervezett őrtestület, amely a honvédséghez tartozik, hanem azt mondja: (olvassa) : »katonaüag szervezett őrtestület, amelynek tagjai a honvédséghez, vagy csendőrséghez tartoznak.« (Zaj a baloldalon.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Gr. Tisza István ministerelnök: Azután megállapítja, hogy a képviselőházi őrség személyei a csapattiszti állományban megmaradnak, őket ott létszámfelett vezetik és a képviselőházi őrséghez csak beosztatnak. Tehát a honvédségnél létszámfelett vezetik annak kitüntetésével, hogy ezidő szerint nem a honvédségnél, hanem más intézménynél van beosztva. KÉPVH. NAPLÓ. 1910—1915. XXVI. KÖTET. Ezekből világosan következik, hogy a képviselőházi őrség egyes tagjait, illetőleg a honvédséghez és a csendőrséghez — mert ott is a csendőrség ki van emelve — tartozó személyzetből áll, de az őrség mint intézmény nem a honvédség integráns alkatrésze, hanem a képviselőház hivatalos szervezetéhez tartozik. Épen ezért egyáltalában nem is lehetne, nézetem szerint, arról szó, hogy a honvédelmi minister ur bármiféle hadgyakorlatokat végeztessen az őrséggel, mig az őrség tagjai, mert hiszen addig az egy specziális rendeltetéssel biró, a honvédségtől elkülönitett, a képviselőház elnökének alárendelt testület, amelyiknek ilyenféle gyakorlatokban való részvétele egyfelől talán czéltalan és tárgytalan is volna, de ami mindenesetre kivül áll a honvédelmi minister hatáskörén. En tehát azt hiszem, hogy ezekből a felvilágosításokból méltóztatnak látni, hogy az őrség szervezeti szabályzata, amidőn elég tétetett az 1912:LXVII. t.-cz. rendelkezésének, mely utasította a ház elnökségét és a gazdasági bizottságot ennek kidolgozására, helyes utón járt el, hogy ez olyan anyagi rendelkezéseket is tartalmaz, melyek az itt irányadó törvénynyel, t. i. az 1912:LXVII. t.-czikkel és magának az intézménynek természetével összhangzásban vannak, az pedig csak természetes, hogy a honvédségi törvénynyel nincsenek összhangzásban, mint intézmény, nem tartozik a honvédséghez. (Igaz! TJgy van! jobbfelöl) Kérem válaszomat tudomásul venni. (Helyeslés jobbfelöl.) Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Gr. Esterházy Móricz: T, képviselőház! Lehető röviden kívánok válaszolni arra, amit a t. ministerelnök ur az imént elmondani szives volt. Ami a parlamenti őrség tagjainak a honvédség kötelékében való egyénenkénti meghagyását illeti, kontradistingválva attól, hogy mint testület a képviselőházhoz tartozik, erre vonatkozólag, azt hiszem, mégis csak más helyzetben vannak a koronaőrség tagjai, mert az, amit a t. ministerelnök ur mond, világosan meg van mondva és állapítva a koronaőrség tagjaival szemben, és ők megszűnnek tényleges tisztek lenni. ISTem akarom a t. házat untatni, ez az 1896/2910 E. sz. honvédelmi ministeri rendeletben világosan benne van. De azonkívül én azt hiszem, hogy egy bizonyos anomália keletkezik azáltal, hogy a szolgálati szabályzat 4. §-ának utolsó bekezdése — és ez nincs is a törvényben, de szerintem abból folyik, hogy ők katonák maradtak — azt mondja, hogy katonatisztek a honvédelmi ministernek vannak alárendelve. Gr. Tisza István ministerelnök: Egyéndolgaikban ! Gr. Esterházy Móricz: Tehát még sincsenek a képviselőháznak alárendelve. (Helyeslés a baloldalon.) 11
