Képviselőházi napló, 1910. XXVI. kötet • 1914. julius 22–1915. május 6.

Ülésnapok - 1910-559

04- 559. országos ülés 191h Julius 2"2-én, szerdán. széről engem valóban nagyon kellemesen lepett meg az a tőről metszett, igazi magyarság, amelylyel beszélt és ez azt az impressziót keltette fel bennem, hogy a képviselő urnak nagyon is kellett ismernie a magyar közéleti viszonyokat, mert különben lehetetlen lett volna nyelvünknek ilyen, majdnem tökéletes elsajátítása. Egy hang a jobboldalon: Temesmegyei! Mezőssy Béla: Kérem, én ezt nem tudtam; akkor igazolva vagyok, hogy olyan perfektül beszél, mint egy magyar anyanyelvű ember. De épen azért, mert, amint t. képviselőtársam mondotta, temesmegyei, vagyis itt, a mi világunkban nőtt fel, ugy fogtam fel, hogy ő mint a horvát-szerb koaliczió hivatalos szónoka szererepelt itt és felszólalása valószinüleg párthiveinek, sőt — gondolom — a horvát országos kormánynak is és talán a ministerelnök urnak is előzetes tudtával, nem akarom mondani, hogy czenzurájával, történt. Gr. Tisza István ministerelnök: Tévedés! Mezőssy Béla: Minthogy a ministerelnök ur azt mondja, hogy tévedek, ezt tudomásul veszem, de meg vagyok róla győződve, hogy nem tévedek a horvát-szerb koaliczióra nézve. Nem tételezhetem fel ugyanis, hogy t. képviselőtársam ilyen nagyfontosságú nyilatkozatokat pártjának előzetes tudta és az azzal való megbeszélés nélkül mert volna tenni. (Ugy van! a baloldalon.) A t. képviselő ur nagyon sajátságos világításban tünteti fel a boszniai kormányzatot. Azt mondja, hogy daczára annak, hogy Boszniában általános választójog alapján ült össze ä boszniai tartománygyülés, mégis a legnagyobb szerb párt lojális, királyim és produktív munkát és politikát folytat, illetőleg nem produktív, hanem pozitív munkát és politikát. Ez különben körülbelül egyre megy, mert ez a pozitív politika produktív nemcsak a boszniai tartományra nézve, hanem, — amint bátor leszek majd magának Bilinski közös pénzügyminister urnak nyilatkozatával beigazolni — produktív ós pozitív az magukra az egyes szerb társadalmi rétegekre nézve is. Amikor t, képviselőtársam itt Bilinski politikáját, amelyet — mondom — én végzetesen rossznak, szerencsétlennek és balkezünek tartok, olyan melegen védelmezi, abba a hibába esik, hogy a legélesebb és szerintem teljesen jogosulatlan kritikában részesiti Kállay Béni kormányzatát. A t. képviselő ur azt mondja, hogy Kállay Béninek egy fantomja volt, amely fantom abban állott, hogy ő a bosnyák nemzetre akart támaszkodni és a bosnyákoknak akarta biztosítani Boszniát. Ez a fantom nem sikerült és ezzel az irányzattal, szerinte helyesen, szakított b. Burián ós utána Bilinski minister. Nem tudom, hogy ezt honnan vette t. képviselőtársam, mert hiszen ugy báró Burián, mint Bilinski nyilatkozataikban folytonosan azt mondják, — igaz, hogy ez a valóságnak nem felel meg, — hogy az ő politikájuk tulajdonképen semmi egyéb, mint Kállay Béni politikájának a folytatása. (Derültség a baloldalon.) Egyet azonban elfelejt t. képviselőtársam. Kállay Béninek a politikáját helyeselte az a szabadelvű párt, amelynek utódja a jelenlegi nemzeti munkapárt; helyeselték az irányadó bécsi intéző körök, sőt csekély részletekre vonatkozó eltérésekkel helyeselte az egész magyar közvélemény. (Ugy van! balfelől.) És ha most t. képviselőtársam egy kétségtelenül nagy embernek, a halottnak az emlékét quasi így leszállítja, akkor ezt csak azzal a czélzattal teheti, hogy az élő hatalmasokat, az epigonokat, Buriánt és Bilinskit egy fokkal magasabbra emelje. Sümegi Vilmos: Ugy van! Ugy van! Mezőssy Béla: Azt mondja az én t. képviselőtársam, hogy neki tetszik a Bilinski politikája azért, mert az egy pozitív politika. Meg is mondja t. képviselőtársam, hogy mit ért ő pozitív politika alatt. Sőt azt állítja, hogy ez a politika még nem is elég pozitív, t. i. kifogásolja, hogy a szerbek még nem . kapták meg mindazt, amit joggal' remélhetnek és kívánhatnak. Aki ezeket a viszonyokat nem kisérte figyelemmel, annak t. képviselőtársamnak ez a beszéde bizonyos mértékig olyan talányszerü, de aki tudja azt, hogy Bilinski minister ur hogy kormányoz Boszniában, az nagyon tisztában lehet azzal, hogy Rajacsich t. képviselőtársain, aki, ugy látszik, egy csodás eszmeáramlattól áthatva nem is a horvátországi, hanem a boszniai szerb érdekek szolgálatában is mint boszniai tárcza nélküli minister szerepelt vállalt, (Ugy van ! balfelől.) ezzel azt akarta jelezni, hogy mindaz, amit a szerbek eddig még elértek Boszniában, édes-kevés És nagyon jellemző az én t. képviselőtársam nyilatkozata azért, mert ezt egy olyan ember mondta, aki itt nőtt fel, a mi levegőnkben, a mi életkörünkben, aki tehát a magyar közvéleménynek úgyszólván vérkeringését közvetlenül kellett hogy tapasztalja. Ő azt mondja, hogy Boszniában helytelenek az állapotok azért, mert minden téren idegenek foglalják el a pozicziókat. Ez magyarul annyit jelent, hogy az idegenek az osztrákok és a magyarok, mi vagyunk az idegenek; (Felkiáltások balfelől : A svábák !) azok, akik azokhoz a produktív — nem akarom mondani, hogy pozitív — eredményekhez, amelyek Boszniában most a mi zsebünkre, Ausztria és Magyarország zsebére mutatkoznak, a tetemes hozzájárulást adjuk. Bocsánatot kérek, igy beszél Rajacsich t. képviselőtársam, a többségi kormányzó pártnak, a hivatalos pártnak az elnöke ; kifogásolja, hogy minden téren kevés még a pozitív eredmény, amelyet a szerbek elértek. Mi már most a végzetes hiba Bilinski politikájában ? Rajacsich t. képviselőtársam azt mondta, hogy könnyű volt jó politikát csinálni Kállaynak, mert akkor még nem volt