Képviselőházi napló, 1910. XXVI. kötet • 1914. julius 22–1915. május 6.

Ülésnapok - 1910-577

ü77. országos ülés 1915 május 5-én, szerdán. 475 szersmind az igazságügyministeriumban szervezett állandó szakbizottság is résztvett, amelynek tagjai folytonos kontaktusban voltak a bizottsággal és lényegesen előmozdították annak munkáját. A bizottság még a háború előtt több mint negyven ülésben tárgyalta a javaslatot és egészen az öröklési jogig jutott el, sőt ennek egy részét is letárgyalta, ugy hegy csak az öröklési jognak egy része maradt hátra. Ezt a részt is le tudta tárgyalni a bizottság abban a rövid ülésszakban, amely a múlt év novemberében tartatott, ugy hegy a mostani ülésszakra csak a már elfogadott szövegnek az összeegyeztetése s hitelesítése maradt hátra és igy eljuthattunk cdáighogy a mai napon a bizottság által revideált és átdolgozott javaslatot a jelentéssel együtt a ház asztalára tehetem le. (Mozgás balfelöl. Halljuk ! Halljuk! a jobboldalon.) Nag)-on természetes, hegy ennek a javaslatnak beterjesztése nem jelenti azt, mintha mi azt hinnők, hegy ezt a javaslatot ebben az ülésszakban tárgyalásra lehetne a házban kitűzni. Polónyi Géza : Nem is szabad. Nagy Ferencz előadó : Ez már csak a javaslat óriási, majdnem kétezer szakasznyi terjedelmére való tekintettel sem volna lehetséges, de nem is volna kívánatos, hogy a jelenlegi háborús izgalmak között tárgyaltassék le egy olyan korszakalkotó munka, amilyen a polgári törvénykönyv, amely hivatva van évszázadokra az egész társadalmi és gazdasági élet viszonyait szabályozni (Mozgás a szélsőbaloldalon. Halljuk ! jobbfelől.) és amely különösen megkövetek azt, hogy a legnagyobb higgadtsággal és megfontolással tárgyaltassanak az egyes intézmények. Maga a bizottság is nagA^on érezte azt, menynyire nehéz megőriznie azt a lelki nyugalmat, amely szükséges ahhoz, hogy ezt a munkát jól végezze el és amely eleve is feleslegessé teszi azt, hogy azután az intézkedések ismételten is megfontolás tárgyává tétessenek. És ha mégis elhatározta a bizottság azt, hogy lezárja a maga munkáját, ezt legfőképen azért tette, hogy ezzel is bizonyságát adja annak a rendületlen bizalomnak, amelylyel a mi ügyünk győzelme és a magyar nemzet jövője iránt viseltetik (Éljenzés a jobboldalon.) és hogy ezt a szebb jövőt ezzel a lépéssel is előmozdítsa, hogy megteremtse azt a fundamentumot, amelyen a magyar nemzet a béke áldásait élvezhetni fegja. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) A bizottság azzal a lehetőséggel is számolt, (Halljuk ! Halljuk I) hogy a t. ház még akkor sem fogja akarni vagy tudni letárgyalni a törvénykönyv javaslatát, ha már a háború elmúlt és az az ujabb ülésszak fog következni, amely a meghosszabbított országgyűlésnek rendelkezésére fog állni. Mert hiszen tényleg lehetséges, hogy a viszonyok olyanok lesznek, (Halljuk I Halljuk!) amelyek lehetetlenné fogják tenni a tárgyalást. Mindazonáltal meg van győződve a bizottság arról, hogy ha egyáltalában nem is fog tárgyaltatni ezen az országgyűlésen ez a javaslat és ha ennek következtében az uj országgyűlés elé kell újból terjeszteni a javaslatot, mégsem teljesített meddő munkát a bizottság' akkor sem, mert meg van győződve arról, hogy a mi munkánk lényegesen meg fogja könnyíteni az uj országgyűlés munkáját ; addig különösen a szakkörök behatóbban foglalkozhatnak a javaslattal ebben az alakban is és igy kilátás lehet még további javításokra. Amellett módjában lesz a mi igen t. igazságügyministerünknek, akinek elévülhetetlen érdeme az, hogy e javaslat végre a képviselőház elé kerülhetett, (Éljenzés a jobboldalon.) gondoskodni arról, hogy e javaslat minél szélesebb körökben elterjedhessen, különösen avégből is hogy azt esetleg a bíróságok is, bár nem kötelezően, de mégis az intézkedések belső helyességénél fogva (Ugy van.

1 a jobboldalon.) már czinozurának vehessék és az a jogi tanításban is irányadóul vétessék, ami mindenesetre rendkívüli módon elő fogja mozdítani a javaslatnak törvényre emelkedését akkor, amikor erre rá fog kerülni a sor. T. ház ! Ami a javaslat érdemleges rendelkezéseit, az érdemhgäs módosításokat illeti és a szerkezeti változta* ás okát illeti, amelyeket a bizottság a minister ur által beterjesztett javaslaton tett, ezekről nem akarok most szólni. Hiszen úgyis kivételes dolog az és csak a tárgy nagy jelentőségénél fegva vettem magamnak bátorságot, hogy néhány szót a bejelentéshez hozzáfűzzek. Ez tehát marad akkorra, amikor az érdemleges tárgyalás a házban be fog következni. Különösen kiemelem azonban, hogy a jelentés mindezeket a változtatásokat és módosításokat feltünteti, ezenkivül azonban még a bizottság tárgyalásai gyorsírással is meg lettek örökítve és közzé fognak tétetni, ugy hogy mindenkinek módjában lesz tüzetesen megismerkedni azokkal az elvekkel és azokkal a szempontokkal, amelyek a bizottságot a maga munkájánál vezérelték. Ezek a tárgyalási jegyzőkönyvek annak idején igen fontos magyarázati eszközül fognak szolgálni a törvénykönyv alkalmazására nézve és mindenesetre tanúsítják azt, hegy mily buzgalommal, mily odaadással igyekezett a bizottság a maga nagy feladatának eleget tenni, mennyire rajta volt, hogy teljesen objektív, de egészen szabad kritikát gyakoroljon, sajnálván nagyon, hegy ebben kénytelen volt nélkülözni a ház igen sok jeles jogászának tanácsát, amelyet azonban annál lelkiismeretesebb kritikával kellett a magunk részéről kipótolni. Egyszersmind igazolni fogja ez a tárgyalási jegyzőkönyv különösen azt, hogy a bizottság abban a felfogásban van, hogy e javaslat, ha nem is a legtökéletesebb munka, — hiszen ezt sehol sem sikerült elérnie — mégis a maga egészében alkalmas arra, hogy a magyar polgári törvénykönyv ennek alapján megszavaztassák és törvényerőre emeltessék. Tanúságot fog tenni a tárgyalási jegyzőkönyv arról, hogy a bizottságnak az a "véleménye, hogy e javaslat megfelel a legújabb tudományos és kodifikaczionális álláspontoknak,megfelel 60*