Képviselőházi napló, 1910. XXVI. kötet • 1914. julius 22–1915. május 6.
Ülésnapok - 1910-576
576". országos ülés 1915 Gyula mondta. (Derültség, a bal- és a szélsőbaloldalon.) Rakovszky István: báró Dániel Ernő . . . Bakonyi Samu: Ez méltó a nagy időkhöz! Zboray Miklós: Itt van Szterényi József. Hágában egy kiváló nagy elterjedésü tekintélyes lapban czikket irt. A külügyminister átolvasta, helyeselte, maga küldte el a czenzurának, hogy továbbítsa és leadassék és akkor a czenzura megtagadta közlését, nem engedte meg. (Derültség.) Bakonyi Samu: Ez a czenzor természetrajza! Zboray Miklós: Hogy milyen a czenzor természetrajza, annak fényes bizonyítéka az is, hogy megjelent május elsején esti 9 óra 30 perczkor a következő bizalmas értesítés (olvassa) : »A had felügy életi bizottság sajtó ügyi albizottsága a pénzügyminister megbízásából tisztelettel felkéri a t. szerkesztőségeket, hogy az uj hadikölcsönről kiadott kommünikéhez egyelőre semmiféle kommentárt ne fűzzenek*. Ezzel szemben azonban én olvastam két bankdirektornak a czikkét és olvastam egy görögkeleti püspöknek czikkét egy német lapban. Akadt azután czenzor, aki a herczegprimás felhívását . . . (Nagy zaj a baloldalon.) Rakovszky István: Még azt is! ? (Zaj és derültség.) Zboray Miklós :... a herczegprimás kötlevelét, melyben a szószéken kihirdetni kérte, hogy a papság a tanítósággal karöltve hasson oda, hogy a második kibocsátású hadikölcsönt a a lakosság jegyezze, nem közölhetőnek nyilvánította. (Élénk derültség a baloldalon.) Ugyanez történt a rozsnyói püspök, Sipeky Bálás Lajos körlevelével. En feltételezem, hogy nem a ministerelnök ur, nem a pénzügyminister ur volt az, aki ezt csinálta, de bocsánatot kérek, akármilyen kis észszel kormányozzák is a világot, legyen olyan kis ész, amely ezt a czenzurát kormányozza. (Élénk derültség és taps a baloldalon.) Itt van az ellenzéknek egy u. n. félhivatalos lapja, az Uj Nemzedék. Mindnyájan, akik olvassuk, elismerjük, hogy tisztességgel, becsülettel szerkesztett folyóirat. (Ugy van! Ugy van! a baloldalon.) A lap politikai, társadalmi, közgazdasági, sőt még irodalmi rovatában is olyan ürességek tátongnak, hogy megrémül az aggódó hazafi, hogy vájjon mit is követhetett el a szerkesztő ? Rakovszky István: Zaklatás! Zboray Miklós: A legutolsó szám közgazdasági rovatában láttam egy ilyen üres részt, érdeklődtem és megtudtam, hogy . . . Egy hang (a jobboldalon): Reklám! (Nagy zaj és ellenmondások a baloldalon.) Zboray Miklós."... reklám? Hát igen, én szívesen csinálok reklámot az olyan lapnak, amely tisztességgel, becsülettel szolgálja a magyar közérdeket és közgazdaságot. (Taps a baloldalon.) május k-én. kedden. 471 Rakovszky István: Itt nincsenek liferánsok védve! Zboray Miklós: Én csinálhatok reklámot ennek a lapnak, mert közgazdasági rovatában, amelyet töröltek, Eöttövényi Nagy Olivér jogakadémiái tanár czikkezik, még pedig arról, amiről ma délelőtt is beszéltünk és ami a háznak majdnem osztatlan helyeslésével találkozott, hogy . t. i. gondolkozzunk afelett, ' hogy ba a harczból hazatérnek véreink, hogyan helyezzük el őket; ő arról czikkezik, hogy a magyarnak a végeken földet biztosítsunk. Hát, kérdem én, olyan kérdés-e ez, amelyet nem lehet taglalni ? Izgalmat fog ez kelteni valamely néposztályban? A hadviselés érdekeit sérti? (Helyeslés a baloldalon.) Nem akarok egy hosszabb czitátumra utalni, de egy rövidre hivatkozhatom. Ugyancsak ebben a lapban czikket ír egy kiváló író, aki nem szorul reklámra, dr. Cholnoki Jenő. A czikkben megint törölt részek vannak. Vájjon mit írhatott? Felolvasom. Amerikáról beszél a czikkben, az amerikai viszonyokat tárgyalja és az egyik passzusa, amely kimaradt, a következő (olvassa): »Minden vendéglőszobában ott van a feketekötésü, vörösmetszésü biblia. Mily hazugság! Megnéztem legalább ötvenet! Egyetlen egy sem volt még soha felnyitva, mindnek össze volt még tapadva a vörös metszése. De a pálinkáspohár nyomai, azok meglátszanak a könyv tábláján, meg az, hogy r néha a biczegő asztalt pöczkölfcék alá vele«. (Elénk derültség.) Tisztelettel kérdem, kinek vallási érzését sérti, hogy o ezt konstatálja? A hadviselésnek mely érdeke követeli, hogy ezt el kell hallgatni ? Huszár Károly (sárvári): Csak azért, mert az újság ellenzéki! Zboray Miklós: De tovább megyek. Ha reklám az, hogy erre a lapra hivatkozom, megmondom, hogy igenis én tapasztalom azt is, hogy ami megjelent ebben a lapban humoros dolog, pl. a ministerelnök személyével kapcsolatosan, az — csodák csodája — közölhetőnek nyilváníttatott, megengedte a czenzura, hogy humorosan tárgyalja a lap azt is, hogy a ministerelnök ur kukoriczáskenyeret eszik, hogy a budai várfal omlásánál hősiesen megállott s hogy tárgyalhatta azt a legendás körrel körülvett hírlapi közleményt is, hogy a ministerelnök nem engedi a birtokán a gátat átvágni. A czenzura ilyet is megengedett, csakhogy ha az egyik helyen megengedi, engedje meg a másik helyen is. És itt állunk azon a ponton, hogy nem tudom megérteni, miért eszközölt bizonyos törléseket a czenzura akkor, amikor tárgyalta . ez a lap a ház elnökének táviratát, amelyet Frigyes főherczeg utján az egész hadseregnek küldöttünk, megróván a távirat stílusának magyartalanságát. A lap közölhette a távirat, szövegére vonatkozó kritikát, de a czenzura egy szót kihagyott. Kíváncsi voltam, hogy mi az a szó. Megnéztem. Azt mondja a lap
