Képviselőházi napló, 1910. XXVI. kötet • 1914. julius 22–1915. május 6.

Ülésnapok - 1910-559

559. országos ülés 19ík Julius 22-én, szerdán. 39 rovatik le, hanem belül ragasztják fel a bélyeget ? Szabálytalan lerovás következtében lelet fog bekövetkezni ugy, amint az meg van most a meghatalmazásoknál, ugyanis ha nincs átirva a bélyeg, felveszik a leletet. Ha strikte fogja magyarázni az a közeg a törvényt, akkor ő egyszerűen felveszi a leletet és a félnek megvan az anyagi hátránya és kellemetlensége. Végeredményben, ugyebár, a legfőbb czél az, hogy az az illeték, amely a törvényben meg van állapitva, lerovassék ? Hogy az kivül vagy belül rovatik-e le, az teljesen közömbös. A régi törvényben sem volt ez benne ; ám kegyeskedjék a régi törvény ezen intézkedését meghagyni és akkor, azt hiszem, semmiféle félreértés és baj nem származik a dologból. Elnök: Kivan még valaki szólni ? (Nem !) Ha szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. A pénzügyminister ur kivan nyilatkozni. Teleszky János pénzügyminister: T. képviselőház ! (Halljuk! Halljuk I) Részemről érdemben elfogadom Egry Béla képviselő ur módositását, ami azonban a szövegezést illeti, azt, bocsánatot kérek, nem fogadhatom el, mert hiszen nemcsak keresetekről van szó, hanem beadványokról általában. Én tehát egyszerűen azt javaslom, hogy az ötödik sorban »a külső részén« szavak töröltessenek. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Kérem tehát a szakaszt ezen módositással elfogadni. (Helyeslés a jobboldalon.) Egry Béla : Miután a pénzügyminister ur módositásom első részét elfogadta, ugy módositványom második részétől elállók. Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. A 40. §-hoz Egry Béla képviselő ur részéről két egymással kapcsolatos módositás adatott be ; az első arra vonatkozik, hogy az ötödik sorban ezek a szavak : »a külső részem) töröltessenek. Minthogy Egry Béla képviselő ur módositványa második részét visszavonta, módositványa most már csakis arra vonatkozik, hogy a 40. §. 5. sorába ezek a szavak : »a külső részen« töröltessenek. Tehát igy fog hangzani a szövegnek ez a része : »a beadványnak a birósági iratokhoz kerülő példányára annyi értékű bélyeget kell ragasztani.« Ilyen értelemben méltóztatik a képviselő urnak fentartani módosít ványát ? Egry Béla : Igen ! Elnök: Tehát a kérdést ugy fogom feltenni, hogy elfogadja-e a ház a 40. §-t a bizottsági szövegezésben Egry Béla képviselő ur módositásával. (Helyeslés.) Ehhez képest kérdem, méltóztatik-e a 40. §-t — a kapcsolatos fejezet-czimmel — a bizottsági szövegezésben Egry Béla képviselő ur módositásával elfogadni : igen, vagy nem ? (Igen !) A 40. §. — a kapcsolatos fejezet-czimmel — a bizottsági szövegezésben Egry Béla képviselő ur módositványával fogadtatott el. Következik a 41. S. Rudnyánszky György jegyző (olvassa a 41. §-íj Elnök : Az előadó ur kivan szólni. Hantos Elemér előadó: T. ház! A 41. §. a jegyzőkönyvek és a szóbeli előterjesztések után járó illetékek lerovásának módjával és idejével foglalkozik. Van szerencsém a szakasz első bekezdésére vonatkozólag egy uj szöveget ajánlani, amely az eddigi első bekezdés helyébe lépne és amelynek czélja egyrészt szabatositani a szöveget, másrészt kiterjeszteni a lerovás módjának és idejének meghatározását a 8. §-ban szabályozott mellékletekre is ugy, amint az az általános vita során Springer Ferencz és több ellenzéki képviselő ur által kívántatott. Ehhez képest van szerencsém a következő uj szöveget a 41. §. 1. bekezdéseként ajánlani (olvassa) : »A polgári bíróságok előtti eljárásokban a jegyzőkönyvek és a szóbeli előterjesztések után járó bélyeget a jegyzőkönyvön berekesztésekor s ha a szóbeli előterjesztésről jegyzőkönyvet nem vesznek fel, ott, ahol a jegyzőkönyvet pótló feljegyzés van, a feljegyzés alkalmával kell leróni. Ugyancsak a jegyzőkönyvre a berekesztéskor kell felragasztani a 7. §-ban emiitett iratok, jegyzőkönyvi és iratmásolatok, a 8. §-ban emiitett mellékletek, mellékletmásolatok, továbbá felzetek után járó illetéknek megfelelő bélyeget is. Ha a bélyegek a jegyzőkönyvön el nem férnének, azokat épen ugy, mint a beadványoknál, a jegyzőkönyvhöz fűzendő tiszta (illetékmentes) iv papirosra kell felragasztani.» A második és a többi bekezdés maradna. Vagyok bátor ezt az indítványt elfogadásra ajánlani. (Helyeslés.) Elnök : Ki a következő szónok ? Pál Alfréd jegyző: Polónyi Dezső! Polónyi Dezső: Felszólalásom részben tárgytalanná is vált ezzel a módositással. Igen röviden kívánom csak előterjeszteni azon kérelmemet, amelyet már két ízben előterjesztettem, de amelyre vonatkozólag néni hahottam kielégítő felvilágosítást. Ezen kérelmem nem czéloz mást, mint azt, hogy amennyiben igy a jegyzőkönyvek berekesztésekor, vagy midőn a jegyzőkönyvet pótló feljegyzésekről van szó, rögtön a feljegyzés megtétele után rovandó le az illeték, annyit méltóztassék felvenni ezen paragrafusokba, akár egyenként, akár külön-külön, hogy amennyiben 24 órán belül pótoltatik az illeték, a lelet nem vehető fel. Bátor voltam ezt indokolni azzal, hogy az ügyvéd soha sem lehet elkészülve arra, mikor fejeződik be a jegyzőkönyv. Épen a hosszabb, fontosabb tárgyalásoknál történik az meg, hogy a tárgyalás elhúzódik, sokszor a délutáni órákba megy bele, nem tudhatja tehát az az ügyvéd, hogy mekkora jegyzőkönyv lesz felvéve, teljes lehetetlenség neki arra előre elkészülve lennie és nem tudhatja különösen azt, hogy milyen mellékletek csatolása válik szükségessé. Ez nem tréfadolog, hiszen vannak olyan iratok és okiratok, amelyek bizonyítékul szolgálhatnak, amelyeket a fél nem kíván becsatolni, csak a bíróság előtti tárgyaláson derül ki annak a szüksége, hogy azok tényleg becsatolandók.