Képviselőházi napló, 1910. XXVI. kötet • 1914. julius 22–1915. május 6.

Ülésnapok - 1910-559

40 •559. országos ülés 191k Julius 22-én, szerdán. Már most az én kérelmem — sem nem módosítás, sem nem indítvány, csak egyszerű kérelem — az, hogy ne lássék ki a lóláb ebből a törvényjavaslatból, kogy minden áron a leletre pályázik, hanem adassék meg annak az ügyvédnek a mód arra, hogy amennyiben ő 24 órán belül azt az illetéket lerójja, vele szemben leletfelvétel ne legyen alkalmazható. (Helyeslés balfelöl.) Különösen indokolt ez olyan esetekben, amikor jegyzőkönyvet pótló feljegyzésekről beszél az uj polgári perrendtartás. A felek megteszik a szóbeli előterjesztéseiket, sokszor nincs is módjuk bevárni az időt, amidőn a bíróság vagy bírósági tag a jegyzőkönyvet pótló feljegyzést meg is teszi, a jegyzőkönyvet pótló feljegyzést jogáhan Van neki később hivatalos dolgainak letárgyalása után is, mondjuk egy kilencz órás tárgyalásnál nem délben, hanem délután kettőkor eszközölni. Nem méltányos azt követelni, hogy az ügyvéd ott lessé az alkalmat arra, hogy a jegyzőkönyvet pótló feljegyzést felbélyegezze. Itt nem arról van szó, hogy árleszállítást kérnék e perczben, sem arról, hogy bármiféle megrövidítése legyen ez az államkincstárnak. Ez oly méltányossági szempont, amely sem a javaslat rendszerén, sem annak tendencziáján semmit nem változtat, mindössze enyhíti a súlyos rendelkezést, amely az ügyvédeket egyenesen belehajszolja abba, hogy folytonosan meg legyenek leletezve. A mostani komplikált rendszer mellett, ahol az uj illetéktörvény oly sok uj és felemelt illetéket szab ki, méltóztassék csak tekintetbe venni egy normális per tárgyalását; nem is beszélek egy számadási perről, egy bonyolult kereskedelmi perről, ahol a mellékletek légiójára lehet szükség. Nem lehet kívánni, hogy az ügyvéd állandóan bélyegraktárt tartson magánál és ha nincs, akkor leletnek legyen kitéve. Ez oly természetű kérdés, ismétlem, amely kizárólag méltányossági szempontokat szolgál, az államkincstárt meg nem rövidíti. Kérem, méltóztassék ez irányban pótló rendelkezést felvenni.. Bátor voltam az általános vita során rámutatni és most ismételten előterjesztem, ez vonatkozásban van a 22., 41., 43., 45., 49. és 58. §-okkal az ezekben foglalt rendelkezésekkel, ha egy helyütt méltóztatik ezt felvenni, készséggel veszem, ha külön-külön, természetesen azt is. de a dolog érdemére kérnék egy megnyugtató intézkedést ! Elnök : Ki a következő szónok ? Pál Alfréd jegyző : Gedeon Aladár ! Gedeon Aladár: T. ház! A 4. §. 1. bekezdéséhez óhajtottam volna módosítást beterjeszteni, de az előadó ur által most előadott módositvány után ez tárgytalanná vált és nincs több hozzászólni valóm. Egyszerű indítványom az, hogy a 3. bekezdésben az öt napi határidőt méltányosság szempontjából nyolcz napra méltóztassék meghosszabbítani. (Helyeslés balfelól.) Elnök: Ki a következő szónok ? Pál Alfréd jegyző: Springer Ferencz ! Springer Ferencz: Köszönöm, nem élek a szólás jogával. Elnök : Kivan mégv alaki szólni ? Csermák Ernő képviselő ur. Csermák Ernő: En is csak arra akarok különös nyomatékkal rámutatni, amire Polónyi Dezső t. képviselőtársam is rámutatott. Az általános vitánál is foglalkoztam azzal, hogy t. i. akkor, amikor ily nagy bélyeglerovásról van szó, amint a javaslat azt kontemplálja, akkor az ügyvédnek, aki a bíróság előtt tárgyal, valami jogot is kell biztosítani. Hiszen nem kételkedem abban, hogy a birák legnagyobb része e dolgot méltányosan fogja kezelni és meg fogja várni, hogy az ügyvéd másnap rójja le a bélyeget, ha aznap nem állott módjában. De ha ezt a törvény maga biztosítja, akkor az ügyvédnek mégis jogot biztosítottunk és nem utasítjuk méltányosságra. Egyes jegyzőkönyveknél igazán vagyont érő bélyeget kell leróni és ha nincs nála, akkor a törvény strikt rendelkezéseit alkalmazzák rá és a lelet azonnal felvehető. Teljesen méltányos kérelem tehát, hogy az ügyvédség részére ez mint jog biztosittassék. Itt vagyok bátor arra nézve is kiterjeszkedni, amiről a pénzügyminister ur már voltaképen némi ígéretet is tett, hogy bizonyos rendelet kibocsátására kap felhatalmazást a pénzügyminister ur, hogy a nagy összegű felebbezési bélyegek készpénzben volnának leróhatok. Én néztem ennek a javaslatnak rendszerét és ugy találom, hogy ez talán ennél a pontnál volna a legjobban bevehető, amennyiben a készpénzben való lerovás külön van szabályozva a XVI. fejezetnek II. részében. A 45. §-nál az egyezségekről s az ítéleti illetékekről van szó s arról rendelkezik, hogy ha az egyezség után járó illeték 60 K-t meghalad, akkor ezt mikép kell készpénzben kiszabás alapján leróni. Ha ezt a rendszert fogadjuk el, akkor nézetem szerint a 41. §-nál kell felvenni azt, hogy vagy méltóztatnak hozzájárulni, hogy ez esetben, ha t. i. 60 K-t meghalad az illeték, a felebbezési bélyegekre is kiterjedjen ez, vagy pedig ha nem volna még érett e tekintetben a megállapodás, felvenni azt a rendelkezést, hogy a pénzügyminister feljogosittatik olyan rendelet kibocsájtására, mely. szabályozza a felebbezési bélyegek készpénzben való lerovásának módját. Ezt kérem figyelembevenni, de konkrét indítványt nem teszek. Elnök: Preszly Elemér képviselő ur kivan szólni. Preszly Elemér: T. ház! E szakasznak tárgyalása során néhány kérésem van a pénzügyminister úrhoz. Az első kérésem az, hogy ezen törvényjavaslatnak megfelelő tipusu bélyegek elkészítéséről gondoskodni szíveskedjék. (Felkiáltások jobbfelöl: Meglesz/) Azután kérem, hogy a bélyegeknek anyaga jobb legyen, mint a mosta-