Képviselőházi napló, 1910. XXVI. kötet • 1914. julius 22–1915. május 6.

Ülésnapok - 1910-559

36 559. országos ülés 19ií július 22-én, szerdán. kezőleg, időbeli és munkabeli megtakarítást. Eze­ket a pereket most már sújtani abban az irány­ban, hogy az együttes összeg vétessék alapul, nem helyes és ennek következtében a szakasz módosítandó. A módosítást akképen proponálom, hogy ilyen esetekben a legnagyobbik összeg legyen irányadó, az illetéket tehát az egyesitett perek közül a legnagyobb per összege után kelljen leróni. Indítványozom tehát, méltóztassék a 36. §. második sorában ezt a két szót »együttes összege« törölni és helyébe ezt a szót tenni »legnagyob­bika«. Kérem, méltóztassék inditvá nyomat el­fogadni. Elnök: Ki a következő szónok ? Pál Alfréd jegyző: Jaczkó Pál! Jaczkó Pál: A 36. §-nál ugyanezt az indít­ványt akartam megtenni és igy felszólalásom tárgytalan. A szótól tehát elállók azzal, hogy a magam részéről is Springer Ferencz képviselő­társam indítványát kérem elfogadni. (Helyeslés a baloldalon.) Elnök." Ki a következő szónok ? Pál Alfréd jegyző: Egry Béla! Egry Béla: T. ház ! A szakasz nem szól sem­mit arról, hogy felebbezés esetén az egyesitett perekben minő illeték rovandó le. A minister ur a 89. §-nál helyezett erre vonatkozólag rendelke­zést kilátásba s hogy ennek szükségességét iga­zoljam, előadok egy gyakorlati esetet. Három lejárt váltót peresítettem együttvéve 1370 korona értékben. A bíróság felhívott, hogy beleegyezném-e a három per egyesítésébe. Én beleegyeztem. A bíróság a három pert eg3^esitette. Az első kérdésem a pénzügyminister úrhoz az, hogy ezen bírói ha­tározat után tartozom-e illetéket leróni, mikor a bíróság felhívott arra, hogy nyilatkozzam, vájjon a perek egyesítésébe beleegyezem-e. A második kérdés még érdekesebb. Az első­b'róság, a kifogásoknak helyt adva, a sommás vég­zést hatályon kivül helyezte. Az elutasító Ítélet ellen felebbezés nyújtottam be és leróttam a fe­lebbezési illetéket az egyesitett összeg, vagyis 1370 korona után. Közbevetőleg megemlítem, hogy a másodbiróságnál a pert megnyertem, ellenben meg­leleteztek azzal, hogy az egy ítéletben egy összeggel eldöntött perben csak egyszer róttam le a f elebbezési illetéket, holott három különböző per után kellett volna lerónom. Már most kérdem a pénzügyminis­ter urat, igazam volt-e vagy sem, hogy az egy Ítélettel eldöntött perben az együttes összeg után egyszer róttam le a felebbezési illetéket ? Kérem a 89. §-nál figyelembe venni fe szólalásomat, hogy a pénzügymin ster urnak a közegei tisztában le­gyenek. Hiszen t. képviselőtársaim felszólalása oda irányul, hogy minden kérdés tisztáztassék, mert a pénzügyministeriumnak és a bíróságoknak közegei, akik a leletet felveszik, itt jelen nem lehet­nek a tárgyalás alkalmával. Ha a pénzügyminister ur kijelentéseit hal­lanák, talán nem volna szükség arra, hogy a tör­vénybe vétessék fel ily rendelkezés ; de ezen bíró­sági és finánczközegeknek legkevésbé sincs mód­jukban a pénzügyminister ur kijelentéseit olvasni, ezek szorosan ragaszkodni fognak a törvény rideg szavaihoz és annyi zaklatásnak lesz kitéve a jogát kereső közönség és az ügyvédi kar, hogy azoknak se szeri, se száma nem lesz és minden idejüket igénybefogják venni az ilyen felebbezésekkel. (He­lyeslés balfe 51.) Elnök : Szólásra senki sincs feljegyezve. Ha szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. A pénzügyminister ur kíván szólni. Teleszky János pénzügyminister: T. ház ! A magam részéről hozzájárulok érdemben Springer képviselő ur módosításához. Természetesen a 36. §-t változatlanul kérem fentartani, mert itt egészen más a helyzet, mint a 37. §-nál, amennyiben itt egyesitett perekről, a 37. §-nál pedig viszont­keresetről van szó, tehát ott fogadom el lényegben azt a módosítást, amelyet Springer képviselő ur a 36. §-nál ajánlott. Ami Egry képviselő ur kérdéseit illeti, tisz­telettel megjegyzem egyik kérdésére, hogy neve­zetesen a biróságnak olyan határozata, amelylyel több per egyesítését mondja ki, illetékköteles-e vagy nem, vüágos, hogy illetékmentes, miután a biróságnak ezen határozata az illetékköteles hatá­rozatok között felsorolva nincs. (Helyeslés.) Ami a második kérdést illeti, erre nézve a 36. §. utolsó bekezdése a leghatározottabb felvilá­gosítást adja. Azt hiszem, bővebb felvilágos'tás szükségtelen. Ezek után kérem a 36. §. változatlan elfogadását. (Helyeslés jobbfelől.) Elnök: A házszabályok értelmében a 36. §-nak bizottsági szövegét teszem fel szavazásra ; amennyiben azt elméltóztatnak fogadni, akkor természetesen Springer képviselő ur módosítása elesik. Kérdem tehát, elfogadja-e a t. ház a 36. §-t a bizottság szövegezésében, igen vagy nem ? (Igen !) Elfogadtatik és igy Springer képviselő ur módosí­tását a t. ház mellőzi. Következik a 37. §. Rudnyánszky György jegyző (olvassa a 37. §-t). Elnök : Szólásra következik ? Pál Alfréd jegyző: Jaezkó Pál! Jaczkó Pál: T. ház ! A pénzügyminister ur­nak előbb elejtett szavaiból látom, hogy a sza­kasznál azt fogja indítványozni, amit én akartam kifejteni és megindokolni. A 37. §. pandanja a 36. §-nak, csakhogy itt keresettel és viszontkere­settél állunk szemben. Idáig az volt a praxis, hogy az ítéleti illeték külön-külön rovandó ki. Most az lesz kimondva, hogy az egész eljárás során, az ítéleti illetéktől eltekintve, minden illeték az együttes összeg után rovandó ki. Szerettem volna ezt részletesebben kifejteni, de ugy látszik, hogy ez feleslegessé válik; igy tehát csak röviden terjesztem elő indítványomat, amely oda konkludál, hogy a 37. §. utolsó két sorában e két szó : »együttes összege* töröltessék, s ennek helyébe tétessék : »összegei közül a na­gyobbik*. Az első két bekezdés változatlan. Az utolsó bekezdés tehát igy szólna (olvassa):

Next

/
Thumbnails
Contents