Képviselőházi napló, 1910. XXVI. kötet • 1914. julius 22–1915. május 6.

Ülésnapok - 1910-559

•559. országos ülés Í9ik Julius 22-én, szerdán, 35 Ezt a szakaszt egyébként szóvá tette Szabó István kisgazdapárti képviselőtársam is, megemlítvén, hogy a járásbíróságnál is előfordul olyan eset, amelynél az értékmegállapitás nagyobb nehézségbe ütközik. Miért vettük ott a középarányost és miért nem mentünk lejebb 1000 koronánál kisebb összegre, mikor is ezt a csekély előnyt a kisgazdák és egyéb kisemberek élvezhették volna ? Erre vonatkozólag különben egyáltalában nem teszek külön javaslatot, csak kérem a minister urat, hogy ha lehet, talán ezt az 1000 koronás értékhatárt méltóztassék csökkenteni. Elnök: Ki következik szólásra ? Pál Alfréd jegyző: Springer Ferencz ! Springer Ferencz: T. képviselőház ! Én a magam részéről ehhez a proponált módositáshoz szívesen hozzájárulok, egyebekben azonban én a szakaszt elfogadom. Ez a szakasz a múlttal szemben csakugyan némi eredményt jelent, amennyiben a múltban az 1894 : XXVI. t,-ozikk 12. §-a értelmében egységes illeték alá estek ezek a perek, tekintet nélkül arra, hogy járásbirósági vagy törvényszéki eljárásról volt-e szó. Az, hogy a járásbírósági eljárásban a perek 1000 koronás értékűnek vétetnek, a múlt 24 koronával szemben 50%-os eredmény ; ezt én leszögezem. Egy módosítást vagyok bátor ajánlani tisztán a világosság és a helyes szövegezés szempontjából. Méltóztatnak tudni, hogy bár a 34. §. értelmében 1000 és 2500 koronás értékek vannak megállapítva, ebből azt lehetne következtetni, hogy miután 5000 koronáig a határozati illeték bélyegben rovandó le, hogy ez a határozati illeték is bélyegben rovandó le. Legalább is ebben a szakaszban a kérdés tisztázva nincs. A 44. §-ban tényleg benne foglaltatik az, hogy ezekben a perekben a határozati illeték nem bélyegben rovandó le, hanem kiszabás alá esik ; tekintettel azonban arra, hogy ez az intézkedés egy elég nagy szakasznak, a 44. §-nak egy sorába van elbujtatva, úgyhogy különösen a laikusabb közönség figyelmét könnyen elkerülheti s felragasztja ott az ítéleti bélyeget abban a tudatban, hogy ezt bélyegben kell leróni, hogy ez a félreértés elkerülhető legyen, azt indítványoznám, méltóztassék a szakasz végéhez egyszerűen zárjelben hozzátoldani: »az Ítéleti illeték leró vasi módját lásd a 44. §-ban«. Ez utal t. i. arra, hogy már most, ámbár ez az 5000 korona értéken alul van, nem kell bélyegben leróni azt a határozati illetéket, hanem kiszabás alá esik, készpénzben fizetendő. Kérem, méltóztassék ezt a helyes szövegezés és a helyes kezelhetőség érdekében elfogadni. (Helyeslés.) Elnök : Több szónok feljegyezve nincs. Kíván még valaki szólni ? A pénzügyminister ur kíván szólni. Teleszky János pénzügyminister: T. ház! A magam részéről hozzájárulok Spr nger Ferencz képviselő ur módosításához, hogy t. i. itt az mondassák ki ezen szakaszban, hogy az ítéleti illeték lerovási módjára vonatkozólag a 44. §. intézkedik. Elnök: A tanácskozást befejezettnek ny',1vánitorn. Következik a határozathozatal. T. ház ! A tárgyalás alatt levő 34. §-hoz egy ind tvány adatott be, nevezetesen Spr nger Ferencz képviselő ur részéről, olyan értelemben, hogy a 34. §-hoz folytatásként csatoltassék zárjelben ez az utalás : »az ítéleti illeték lerovási módját lásd a 44. §-ban.« A kérdést ugy fogom feltenni, hogy elfogadja-e a ház a 34. §-t a bizottság szövegezésében, Springer Ferencz képviselő ur módosításával, igen vagy nem ? Felteszem tehát a kérdést : elfogadja-e a ház a 34. §-t a bizottság szövegezésében, Springer Ferencz képviselő ur módosításával, igen vagy nem ? (Igen l) A ház a 34. §-t a bizottság szövegezésében Springer Ferencz képviselő ur módosításával fogadta el. (Felkiáltások a baloldalon : Éljen Springerl) Következik a 35. §. Rudnyánszky György jegyző (olvassa a 35. §-t). Elnök : Ki következik ? Pál Alfréd jegyző: Springer Ferencz ! Springer Ferencz: Elállók a szótól. Elnök : Több szónok feljegyezve nincs. Kivan valaki szólni ? Ha szólni senki sem kivan, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom, s miután a szakasz meg nem támadtatott, azt elfogadottnak jelentem ki. Rudnyánszky György i^yző (olvassa a 36. %-t). Elnök : Ki következik ? Pál Alfréd jegyző: Springer Ferencz ! Springer Ferencz: T. ház ! Ez a szakasz több per egyesítésére nézve foglal magában többféle rendelkezést. Elsősorban megállapítja azt, hogy amennyiben több per egyesittetik és Ítélet hozatik, minden perben hozott Ítélet után az ítéleti lletéket külön kell leróni. Ez megfelel az eddigi praxisnak, ez ellen semmi kifogásom nincs. Nincs észrevételem a részitéletek tekintetében tett intézkedésekre sem. Ez is helyes, megfelel a praxisnak. Szintúgy nem kifogásolom a beszámítás kérdésében a határozati illetéket, ha az nem a fő ügygyei kapcsolatban döntetik el, hanem külön per útjára utasíttatott. Amit kifogás tárgyává teszek, egyedül és kizárólag a szakasznak az az intézkedése, mely szerint több per egyesítése esetében az illeték mérve tekintetében az együttes összeg az irányadó. Ez a múlttal szemben változást jelent és pedig hátrányos változást, amennyiben a múltban, ha több peT egyesittetett, egységes illetékek voltak ; a jegyzőkönyvekre 40 fillér és 1 K, és ha több per egyesittetett is, az egyesitett jegyzőkönyvre mindig csak 1 K-ás bélyeget kellett ragasztani, tekintet nélkül arra, hogy hány per egyesittetett. Már most itt, amennyiben több per egyesittetik, az együttes összeg vétetik alapul. Ez mindenesetre egy illetékemelést jelent, amely szerintem nincs indokolva, különösen azért nem, mert a perek egyesítése az igazságszolgáltatás könnyítése szempontjából csak előny, nem többletet jelent a bíróságokra nézve, hanem ellen5*