Képviselőházi napló, 1910. XXVI. kötet • 1914. julius 22–1915. május 6.

Ülésnapok - 1910-559

559. országos ülés 19Pi július 22-én, szerdán. 33 czélszerü, ha erről a törvényjavaslatban intézkedünk; mert erre nézve ugy interpretáljuk a javaslatot, hogy ezek a meghatalmazások illetékmentesek. Minthogy azonban a törvényjavaslat egyik nóvuma az, hogy a bűnügyi meghatalmazásokat illetékköteleseknek mondja ki, megengedem, hogy indokolt az a felfogás, hogy a szóval adott meghatalmazásokat expressis verbis illetékmenteseknek mondjuk ki a javaslatban. Az igazságügyminister ur már délelőtt kijelentette, hogy igy értelmezzük a javaslat rendelkezését és épen azért eziránt a 49. §-nál módosítást fogunk beadni. Ez ugyan feleslegesnek is tekinthető, de elvégre eluczidálja a kérdést és minthogy már módosítunk, nincs észrevételem az ellen, hogy egyúttal az is kimondassák, hogy a községi bíróság előtti eljárásban adott szóbeli meghatalmazások illetékmentesek. E felvilágosítások alapján tisztelettel kérem a 30. §. változatlan elfogadását és a Polónyi Dezső képviselő ur által javasolt uj szakasznak mint nézetem szerint szükségtelennek mellőzését. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Polónyi Dezső: Én szeretném módosítani indítványomat, (Zaj jobbról.) egyik részét vissza akarom vonni. . . (Zaj és felkiáltások a jobboldalon ; Már nem lehet!) Elnök : A tanácskozást már befejezettnek nyilvánítottam. (Zaj és felkiáltások a baloldalon : Vissza akarja vonni!) Ezt már nem engedhetem meg, mert a tanácskozást befejezettnek nyilvánítottam. Következik a határozathozatal. Beadatott három indítvány. Kettő az Egry Béla képviselő uré, egy pedig a Csermák Ernő képviselő uré, ezek a bizottsági szöveg módosítását czélozzák és pedig Egry Béla képviselő ur módositványa olyan irányban, hogy az első pont utolsó sorába, ahol az általános meghatalmazások jegyzékbe vezetési dijáról van szó, 5 korona helyett 1 korona tétessék, Csermák Ernő képviselő ur módositványa pedig azt czélozza, hogy a második bekezdés töröltessék és a harmadik bekezdésben az 1 korona 50 fillér illeték 1 koronára mérsékeltessék. Ezenkívül beadott Polónyi Dezső képviselő ur egy módositványt, amely uj szakasz felvételét czélozza. Ugy fogom feltenni a kérdést, hogy a házszabályok értelmében elsősorban a bizottsági szöveget bocsátom szavazás alá ; amennyiben a ház azt elfogadná, Egry Bléa és Csermák Ernő képviselő urak módosításai elesnek. Azután pedig, mikor a szakasz sorsa igy már el lesz döntve, külön fogom szavazásra feltenni Polónyi Dezső képviselő ur indítványát, amely uj szakasz felvételét czélozza. Ehhezképest elsősorban kérdem a t. házat: méltóztatik-e elfogadni a 30. §-t a bizottság szövegezésében, igen vagy nem ? (Igen!) A ház a 30. §-t a bizottság szövegezésében elfogadja és igy Csermák Ernő és Egry Béla képviselő urak módosításai elesnek. KÉPVH. NAPLÓ. 1910—1915. XXVI. KÖTET. Kérdeni továbbá a t. házat : méltóztatik-e elfogadni Polónyi Dezső képviselő urnak azt az indítványát, amely uj szakasz felvételét czélozza a 30. §. után, igen vagy nem ? (Nem!) A ház Polónyi Dezső képviselő ur indítványát mellőzi. Következik az V. fejezet és ennek czimével kapcsolatosan a 31. §. Rudnyánszky György jegyző (olvassa az V. fejezet czimét és a 31. §-t). Elnök : Szólásra ki van feljegyezve ? Szólásra senki sincs feljegyezve. Kérdem, kíván-e valaki szólni ? Csermák Ernő képviselő ur. Csermák Ernő: T. képviselőház ! Ehhez a szakaszhoz lényegében nem sok megjegyzésem van, amennyiben a szakasznak csak egyes pontjaival kívánok foglalkozni, mert a szakasznak nagyrésze olyan, amely megfelel a jelenlegi helyzetnek és illetőleg megfelel a helyes szabályoknak. De megfontolás tárgyává kívánom tétetni a szakasz első pontját, amely szerint : »a polgári perrendtartásban szabályozott eljárásokban, az illetékek megállapításánál a keresetlevél beadása napján fennállott értéket kell alapul venni«. Ez a kérdés nézetem szerint nagyon megfontolandó, mert azok az értékek, amelyek a polgári perrendtartás szerint a kereset beadásának napján fennállottak, különböző véletlen körülmények következtében a per folyamán lényegesen megváltozhatnak. Megtörténhetik például, hogy — mondjuk — egy ingatlanról van szó, amelyen van egy értékes ház ; jön egy földrengés, melynek következtében a ház értékét veszti, vagy jön egy tűzvész, vagy bármi hasonló természetű dolog, vagy megtörténhetik például, hogy valamely részvénytársaságnak részvényei, amelyek a per tárgyát képezik, teljesen elértéktelenednek, vagy — mondjuk — értékük leszáll annak az értéknek 10%-áig, amelylyel a kereset beadásának napján bírtak. Ez mind olyan kérdés, amely az illetékezés szempontjából kell, hogy megfontolás tárgya legyen. Elismerem, hogy ennek a kérdésnek megoldása nagyon nehéz. Különböző jogkövetkezmények vannak hozzáfűzve ; és épen azért konkrét indítványt e tárgyban nem is teszek, felhívom azonban a t. képviselőház figyelmét erre a kérdésre, mert megtörténhetik, hogy a felek sokkal nagyobb érték után kénytelenek ennek a szakasznak alkalmazása mellett illetéket leróni, mint amennyit a per tárgya az esetleg bekövetkezett devalváezió folytán akkor ér, amikor a felek arra ngzve egyezséget kötnek, vagy a bíróság Ítéletet hoz. Ez az egyik megjegyzésem. A másik megjegyzésem pedig arra vonatkozik, hogy a végrehajtás korlátozása iránti perekben is szükségesnek tartanám, ha elsősorban, amennyiben bizonyos tőke és járuléka nak korlátozására irányul a kereset, kitétetnék, hogy az a tőkeösszeg veendő irányadónak, amelynek erejéig a kor'átozás szól és a járulékok itt sem vétetnének figyelembe. A dolognak technikája természetesen sok esetben az, hogy legnagyobb részben a járuié-