Képviselőházi napló, 1910. XXVI. kötet • 1914. julius 22–1915. május 6.
Ülésnapok - 1910-573
380 573. országos ülés 1915 április 28-án, szerdán. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. házat, tudomásul veszi-e a méter rendszerű karátnak a drágakő- és igazgyöngykereskedelemben való használata tárgyában kibocsátott kereskedelemügyi ministeri rendeletről szóló jelentést : igen, vagy nem ? (Igen!) A ház a jelentést tudomásul veszi és hasonló czélból megküldi a főrendiháznak. Következik a napirend 11. pontja : a debreczen—nyirbátori h. é. vasút r.-t. engedélyokirata és engedélyokirati függelékeinek egyesítésének megtörténtéről a kereskedelemügyi minister jelentése. (Írom. 1118. 1121.) Az előadó urat illeti a szó. Dobieczky Sándor előadó : T. ház ! A kereskedelemügyi minister ur az 1914 : XXXIX. t.-cz. 2. §-ában foglalt utasitás alapján kiadta a debreczennyirbátori h. é. vasút építésére és üzletére az egységes engedélyokiratot. Minthogy az engedélyokiratban foglalt határozmányok annak idején a törvényjavaslat tárgyalásokor a ház előtt feküdtek, a közlekedésügyi, valamint a pénzügyi bizottság nevében javaslom, hogy méltóztassék a jelentést tudomásul venni és hasonló eljárás czéljából a főrendiháznak megküldeni. Elnök : Kivan valaki szólni 1 (Nem !) Ha szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. házat, tudomásul veszi-e a kereskedelemügyi minister ur jelentését a debreczen— nyirbátori h. é. vasút r. t. engedélyokirata és engedélyokiratai függelékei egyesítéséről: igen, vagy nem. (Igen !) A ház a kereskedelemügyi minister jelentését tudomásul veszi és hasonló czélból megküldi a főrendiháznak. Következik a napirend 12. pontja, a kőrös— belő vár—verőcze—barcsi h. é. vasút r. t. vasúthálózatára vonatkozólog ujabb egységes engedélyokirat kiadásának megtörténtéről a kereskedelemügyi minister ur jelentése. (írom. 1119, 1122.) Az előadó urat illeti a szó. Dobieczky Sándor előadó: T. képviselőház! A kereskedelemügyi minister ur az 1914. évi XXXIII. t.-cz. 2. §-ában foglalt utasításhoz mérten kiadta a kőrös—belovár—verőcze—barcsi h. é. vasút hálózatára vonatkozó ujabb egységes engedélyokiratot. Minthogy az engedélyokirat tárgyát képező határozmányok már annak idején a törvényjavaslat tárgyalásakor a ház előtt feküdtek, a közlekedésügyi, valamint pénzügyi bizottság nevében tisztelettel javaslom, méltóztassék a jelentést tudomásul venni és hasonló czélból a főrendiháznak megküldeni. Elnök: Kivan még valaki szólni ? (Non.) Ha szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. házat, tudomásul veszi-e a kereskedelmi minister jelentését a kőrös—belovár— verőcze—barcsi h. é. vasút r.-t. vasúthálózatára vonatkozó ujabb egységes engedélyokirat kiadásának megtörténtéről: igen, vagy nem ? (Igen !) A ház a minister jelentését tudomásul veszi és hasonló czélból megküldi a főrendiháznak. Napirend szerint következik a 13. pont: A sajtóról szóló 1914. évi XIV. t.-cz. 61. §-ának módosításáról az igazságügyi minister törvényjavaslata és pedig annak általános tárgyalása, (írom 1150, 1171.) Az előadó urat illeti a szó. Hegedüs Kálmán előadó : T. ház ! A sajtótörvény a budapesti lapokra vonatkozólag a kaucziót felemelte és elrendelte azt, hogy az összes lapok a kaucziót készpénzben vagy pedig óvadékképes értékpapírban tegyék le. Egyben a kauczió kiegészítésére és kellő formában való letételére a már fennálló lapok részére egy évi határidőt engedélyezett a törvény életbeléptetéséről számítva. A jelen törvényjavaslat méltányolva azokat a pénzügyi nehézségeket, amelyekkel a lapoknak meg kell küzdeniök a kauczió kellő formában való letétele tekintetében, ezt az egyévi határidőt ujabb két évvel meghosszabbítja. (Helyeslés.) Ezeket az indokokat méltányolva, kérem a t. házat, méltóztassék a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni. Elnök : Ki a következő szónok : Vermes Zoltán jegyző : Csermák Ernő ! Csermák Ernő: T. ház! (Halljuk!) A német birodalmi gyűlés egy kiváló tagja azt mondotta, — és nem ebben a helyzetben és nem a mai viszonyok között mondotta, de évekkel ezelőtt, — hogy diplomácziai háborút sem lehet viselni akkor, amikor az állam polgárai egymással meghasonlásban vannak. Ha ez áll a diplomácziai háborúra, még nagyobb mértékben áll és kell, hogy álljon arra a háborúra, amely a nemzeteket, a fajokat, állítja egymással szembe. Mi, akik ezen az oldalon ülünk, átérezzük e nagy igazság jelentőségét, átérezzük különösen a mai helyzetben a mai viszonyok között. Ellentéteket felidézni, ellentétekre rámutatni ott sem akarunk, ahol a múltban ellentétek tényleg felmerültek, ahol heves viták előzték meg azon törvények meghozatalát, amelyek módosításáról és javitásáról itt szó van. Nem is azt akarom, hogy visszatérjek azokra a dolgokra, amelyekről még nem is egy esztendővel ezelőtt vitáztunk, hanem azt akarom, hogy kimutassam azt az egységet, amely minket a külpolitika, a külháboru tekintetében mindannyiunkat egybeolvaszt, másodsorban pedig röviden jelezzem ezzel a javaslattal szemben a függetlenségi és 48-as párt álláspontját. (Halljuk!) Nekünk ideálunk mindig a sajtószabadság volt A függetlenségi és 48-as párt mindig azért az eszméért és irányadó elvért küzdött, melyet az egyik angol Írónak abban a mondásában találtunk meg, hogy jogunk legyen mindig azt irni, amit egy tizenkét szatócsból álló zsűri helyesnek és jogosnak tart. Ez az álláspont a sajtószabadság minden előzetes korlátozását helytelennek tartja és igazolását találja abban a nagy politikai szabadságban és fellendülésben, amelyet Anglia mutat, ahol a csillagkamara rendszeréből ennek az elvnek