Képviselőházi napló, 1910. XXVI. kötet • 1914. julius 22–1915. május 6.

Ülésnapok - 1910-573

£>73. országos ülés Í915 április 28-án, szerdán. 379 Hoványi Géza jegyző (olvassa a törvényjavaslat czimét és szakaszait, amelyek észrevétel nélkül el­fogadtatnak). Elnök : Ezzel a törvényjavaslat általánosság­ban és részleteiben is letárgyaltatván, annak har­madszori olvasása iránt napirendi javaslatom során leszek bátor indítványt tenni. Következik a napirend 8. pontja : az országos munkásbetegsegélyző- és balesetbiztosító-pénztár, valamint a kerületi munkásbiztositó-pénztárak s a vállalati és magánegyesületi betegsegélyző­pénztárak 1910. évi működéséről a kereskedelem­ügyi minister ur jelentése. (írom. 1091, 1175.) Az előadó urat illeti a szó. Hegedüs Kálmán előadó : T. képviselőház ! (Halljuk !) A munkásbiztositó-pénztárak 1910. és 1911. évi működéséről szóló adatok bizonyos rend­szerbe foglalva a munkásügyi bizottság jelentésé­ben foglaltatnak. Most ezekkel az adatokkal bőveb­ben foglalkozni nem kivánok. (Halljuk !) A háború lezajlása után a törvény reviziójának keretében ezekkel az adatokkal, ezekből az adatokból levont konzekvencziákkal, valamint azokkal a tanulsá­gokkal is, amelyeket a háború folyamán a munkás­biztositó pénztárak működésére vonatkozólag tet­tünk, részletesebben és alaposabban kell majd fog­lalkoznunk. Egyszerűen csak bátorkodom a jelen­tést a t. ház figyelmébe ajánlani és kérem a t. há­zat, méltóztassék a jelentést tudomásul venni és azt hasonló czélból a főrendiházzal közölni. (He­lyeslés !) Elnök : Kivan valaki szólni ? (Nem.) Ha szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. A tanácskozást befejezettnek nyilvánitom. Következik a határo­zathozatal. Kérdem a t. házat, tudomásul veszi-e a keres­kedelemügyi minister urnak imént ismertetett je­lentését, igen vagy nem ? (Igen.) A ház a jelentést tudomásul veszi és az hasonló czélból a főrendiházhoz fog küldetni. Következik a napirend 9. pontja : az országos munkásbetegsegélyző- és balesetbiztositó-].)énztár, valamint a kerületi munkásbiztositó-pénztárak és a vállalati és magánegyesületi betegsegélyző-pénz­tárak 1911. évi működéséről szóló kereskedelem­ügyi ministeri jelentés. (írom. 1155, 1175.) Az előadó urat illeti a szó. Hegedüs Kálmán előadó : T. ház ! Ugyanazon indokokból ugyanazzal a kéréssel járulok a t. ház­hoz. Kérem méltóztassék a jelentést tudomásul venni és hasonló czélból a főrendiházzal közölni. Elnök: Kivan valaki szólni ? (Nem!) Ha szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. A tanács­kozást befejezettnek nyilvánitom. Következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést: tudomásul veszi-e a ház az országos munkásbetegsegélyző- és balesetbizto­sitó-pénztár, valamint a kerületi munkásbiztositó pénztárak s a vállalati és magánegyesületi beteg­segélyző-pénztárak 1911. évi működéséről szóló kereskedelemügyi ministeri jelentést, igen vagy nem 1 (Igen!) A ház a jelentést tudomásul veszi és az hasonló czélból átküldetik a főrendiházhoz. Következik a napirend 10 pontja : a méter­rendszerü karátnak a drágakő- és igazgyönykeres­kedelemben való használata tárgyában a kereske­delemügyi minister ur jelentése. (írom. 1060, 1087.) Az előadó urat illeti a szó. Kérem Pál Alfréd előadó urat. (Felkiáltások : Nincs itt !) Az ülést öt perezre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök : A felfüggesztett ülést újból megnyi­tom. Tárgyalás alatt van a kereskedelemügyi minister urnak jelentése a méter rendszerű karát­nak a drágakő- és igazgyöngy-kereskedelemben való használata tárgyában. Az előadó urat illeti a szó. Pál Alfréd előadó : T. ház ! A legutolsó napok tanácskozásaiban tulnyomólag, sőt majdnem azt mondhatnám, kizárólag oly tárgyak voltak napi­renden, a melyek a hadviselés nagy ügyével köz­vetlenül vagy közvetve kapcsolatban vannak. Midőn nekem az a feladat jut osztályrészemül, hogy kisebb jelentőségű oly tárgyat terjeszszek a t. ház szine elé, a mely a hadviselés nagy ügyével abszolúte nincs kapcsolatban, akkor legyen szabad rámutatnom azon örvendetes jelenségre, hogy a mikor ma ily kis jelentőségű ügygyei foglalkozunk, ez annak a jele, hogy a nagy izgalmak és viharok közepette a magyar állam közéletének minden egj?es tényezője megtartotta a hidegvérét és nyugal­mát arra, hogy már most előre biztosítsa azokat az eszközöket és módozatokat, amelyek annak idején a békés gazdasági munkát majd előmozdít­hatják. A metrikus rendszer eredete, mint számos más üdvös intézményé, még a franczia forrada­lom idejéig nyúlik vissza. Nyolczvan évvel e rend­szer megalkotása után az 1875-iki méter-konven­czió utján Európának majdnem minden számot­tevő állama magáévá tette ezt a rendszert és há­rom évtizednek kellett még eltelnie, ameddig a negyedik mérték- és sulyrendszer-értekezlet ezt a rendszert a drágakövek és igazgy-öngyök mérésére is kiterjesztette azáltal, hogy a metrikus karát súlyegységet megalkotta, amely egység elfogadá­sához Magyarország még 1908-ban elvileg hozzá­járult ; és miután időközben azt majdnem min­den számottevő állam és Németalföld, amely leginkább mérvadó ezen a téren is, magáévá tette, azt hiszem, nagyon időszerű és szükséges volt, amikor a múlt év folyamán a kereskedelemügyi minister ur a metrikus karát behozatala tárgyá­ban rendeletet bocsátott ki. Bátor vagyok- ezek alapján az e rendelet kiadásáról szóló ministeri jelentés tudomásul­vételét a közgazdasági bizottsá.g nevében a t. háznak ajánlani. Elnök : Kíván még valaki szólni ? Ha szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. A tanácskozást befejezettnek nyilvánitom. ­48*

Next

/
Thumbnails
Contents