Képviselőházi napló, 1910. XXVI. kötet • 1914. julius 22–1915. május 6.

Ülésnapok - 1910-573

£>73. országos ülés Í915 április 28-án, szerdán. 379 Hoványi Géza jegyző (olvassa a törvényjavaslat czimét és szakaszait, amelyek észrevétel nélkül elfogadtatnak). Elnök : Ezzel a törvényjavaslat általánosságban és részleteiben is letárgyaltatván, annak harmadszori olvasása iránt napirendi javaslatom során leszek bátor indítványt tenni. Következik a napirend 8. pontja : az országos munkásbetegsegélyző- és balesetbiztosító-pénztár, valamint a kerületi munkásbiztositó-pénztárak s a vállalati és magánegyesületi betegsegélyzőpénztárak 1910. évi működéséről a kereskedelemügyi minister ur jelentése. (írom. 1091, 1175.) Az előadó urat illeti a szó. Hegedüs Kálmán előadó : T. képviselőház ! (Halljuk !) A munkásbiztositó-pénztárak 1910. és 1911. évi működéséről szóló adatok bizonyos rendszerbe foglalva a munkásügyi bizottság jelentésében foglaltatnak. Most ezekkel az adatokkal bővebben foglalkozni nem kivánok. (Halljuk !) A háború lezajlása után a törvény reviziójának keretében ezekkel az adatokkal, ezekből az adatokból levont konzekvencziákkal, valamint azokkal a tanulságokkal is, amelyeket a háború folyamán a munkásbiztositó pénztárak működésére vonatkozólag tettünk, részletesebben és alaposabban kell majd foglalkoznunk. Egyszerűen csak bátorkodom a jelentést a t. ház figyelmébe ajánlani és kérem a t. házat, méltóztassék a jelentést tudomásul venni és azt hasonló czélból a főrendiházzal közölni. (Helyeslés !) Elnök : Kivan valaki szólni ? (Nem.) Ha szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. A tanácskozást befejezettnek nyilvánitom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. házat, tudomásul veszi-e a kereskedelemügyi minister urnak imént ismertetett jelentését, igen vagy nem ? (Igen.) A ház a jelentést tudomásul veszi és az hasonló czélból a főrendiházhoz fog küldetni. Következik a napirend 9. pontja : az országos munkásbetegsegélyző- és balesetbiztositó-].)énztár, valamint a kerületi munkásbiztositó-pénztárak és a vállalati és magánegyesületi betegsegélyző-pénztárak 1911. évi működéséről szóló kereskedelemügyi ministeri jelentés. (írom. 1155, 1175.) Az előadó urat illeti a szó. Hegedüs Kálmán előadó : T. ház ! Ugyanazon indokokból ugyanazzal a kéréssel járulok a t. házhoz. Kérem méltóztassék a jelentést tudomásul venni és hasonló czélból a főrendiházzal közölni. Elnök: Kivan valaki szólni ? (Nem!) Ha szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. A tanácskozást befejezettnek nyilvánitom. Következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést: tudomásul veszi-e a ház az országos munkásbetegsegélyző- és balesetbiztositó-pénztár, valamint a kerületi munkásbiztositó pénztárak s a vállalati és magánegyesületi betegsegélyző-pénztárak 1911. évi működéséről szóló kereskedelemügyi ministeri jelentést, igen vagy nem 1 (Igen!) A ház a jelentést tudomásul veszi és az hasonló czélból átküldetik a főrendiházhoz. Következik a napirend 10 pontja : a méterrendszerü karátnak a drágakő- és igazgyönykereskedelemben való használata tárgyában a kereskedelemügyi minister ur jelentése. (írom. 1060, 1087.) Az előadó urat illeti a szó. Kérem Pál Alfréd előadó urat. (Felkiáltások : Nincs itt !) Az ülést öt perezre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök : A felfüggesztett ülést újból megnyitom. Tárgyalás alatt van a kereskedelemügyi minister urnak jelentése a méter rendszerű karátnak a drágakő- és igazgyöngy-kereskedelemben való használata tárgyában. Az előadó urat illeti a szó. Pál Alfréd előadó : T. ház ! A legutolsó napok tanácskozásaiban tulnyomólag, sőt majdnem azt mondhatnám, kizárólag oly tárgyak voltak napirenden, a melyek a hadviselés nagy ügyével közvetlenül vagy közvetve kapcsolatban vannak. Midőn nekem az a feladat jut osztályrészemül, hogy kisebb jelentőségű oly tárgyat terjeszszek a t. ház szine elé, a mely a hadviselés nagy ügyével abszolúte nincs kapcsolatban, akkor legyen szabad rámutatnom azon örvendetes jelenségre, hogy a mikor ma ily kis jelentőségű ügygyei foglalkozunk, ez annak a jele, hogy a nagy izgalmak és viharok közepette a magyar állam közéletének minden egj?es tényezője megtartotta a hidegvérét és nyugalmát arra, hogy már most előre biztosítsa azokat az eszközöket és módozatokat, amelyek annak idején a békés gazdasági munkát majd előmozdíthatják. A metrikus rendszer eredete, mint számos más üdvös intézményé, még a franczia forradalom idejéig nyúlik vissza. Nyolczvan évvel e rendszer megalkotása után az 1875-iki méter-konvenczió utján Európának majdnem minden számottevő állama magáévá tette ezt a rendszert és három évtizednek kellett még eltelnie, ameddig a negyedik mérték- és sulyrendszer-értekezlet ezt a rendszert a drágakövek és igazgy-öngyök mérésére is kiterjesztette azáltal, hogy a metrikus karát súlyegységet megalkotta, amely egység elfogadásához Magyarország még 1908-ban elvileg hozzájárult ; és miután időközben azt majdnem minden számottevő állam és Németalföld, amely leginkább mérvadó ezen a téren is, magáévá tette, azt hiszem, nagyon időszerű és szükséges volt, amikor a múlt év folyamán a kereskedelemügyi minister ur a metrikus karát behozatala tárgyában rendeletet bocsátott ki. Bátor vagyok- ezek alapján az e rendelet kiadásáról szóló ministeri jelentés tudomásulvételét a közgazdasági bizottsá.g nevében a t. háznak ajánlani. Elnök : Kíván még valaki szólni ? Ha szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. A tanácskozást befejezettnek nyilvánitom. 48*