Képviselőházi napló, 1910. XXVI. kötet • 1914. julius 22–1915. május 6.

Ülésnapok - 1910-572

350 572. országos ülés 1915 április 27-én, kedden. autorizáczió jellegével bir; legalább is mi, laikus olvasóközönség, (Derültség jobifélöl.) azt hisszük, hogy amit a czenzura átbocsát, az eo .ipso kell hogy igaz legyen. (Halljuk! Halljuk!) T. képviselőház! Ugy látszik a fővárosnál, ha üzletekről van szó — amiről ugyanaz a bizottsági tag nem régen azt mondotta, hogy bizonyos odiózus üzletekről van szó — még az illemhelyek tekintetében sincs valami nagy ellenszenv. (Derültség.) Tudniillik László Ferencz és Betz Vilmos ur kibérelték az illemhelyeket ós az egyik czégtag kikötött magának, az ő személyére 30 esztendőn keresztül. . . Egy hang: Egy szabadjegyet! (Derültség.) Polónyi Géza: . . . nem kérem, hanem évi 7400 koronát. Már most a számítás alapja az, hogy az ilyen illemhelyek naponként öt koronát hoznak, a vége pedig a számitásnak, hogy a főváros az engedély ideje alatt ezért a felügyeletért 22.000 koronát fizet, a főváros tiszta bevétele 45 esztendő alatt 816.000 K, a bérlő bevétele pedig gyönge 6 millió korona! (Derültség.) És hogy ez a bérlő ne panaszkodjék, még ingyen gázvilági tást is kapott, két lángot mindenütt ami nettó 600.000 K-jáfaa kerül ismét a fővárosnak. (Zaj.) Springer Ferencz: Két láng 600.000 korona ? Polónyi Géza: Tessék elolvasni a Pesti Naplót, ha a részletek iránt méltóztatik érdeklődni. Odaadom. T. képviselőház! Ezeket a dolgokat nem volna szabad a főfelügyeleti hatóságnak csak igy szó nélkül tűrni. Befejezésül rátérek a villamos vasúti részvények kérdésére, mert ez azután valóságos kulminácziója annak, amit a községi élet terén megérni lehet és azt hiszem, hogy senki a földtekén ehhez fogható dolgot a világ összes többi államai sorából nem lesz képes felhozni. (Halljuk! Halljuk!) A dolog t. i, ugy áll, hogy amint, méltóztatnak tudni, a fővárosban a közúti vasúti-rendszer van megvalósítva. Ez abban különbözik a helyiérdekű vasutak rendszerétől, hogy az illető város, amelynek közúti vasútja van, a területhasználati jog révén hozzájut olyan lényeges jogosítványokhoz, amelyek a vasúti jog szempontjából igen értékes jövedelmeket biztosítanak számára. Ilyenek, hogy a közúti vasutaknál a háramlási jog nem az államot illeti, hanem azt a fővárost vagy várost, amelyben ilyen közúti vasút van. Továbbá, hogy pl. a fővárosnak szerződésileg biztosított megváltási joga van, (Halljuk! Halljuk!) azonkívül, hogy a főváros az ő szerződéseiben, amelyeket a közúti vasúttal és a villamos vasúttal kötött, biztosított magának bizonyos részesedést a bruttó bevételből stb. És itt rá kell mutatnom arra, hogy mig a városi villamos vasútnak részesedése az utolsó 15 évben összesen 5%-ra megy, addig a közúti vasúttal szemben a főváros részesedése — bruttóban számítva mindig — 16°/o-ot tesz ki. Mezőssy Béla: Jövedelmezőbb! Polónyi Géza: Természetesen, jövedelmezőbb, habár nemcsak ez az oka. Vannak tehát a fővárosnak szerződésileg és törvény által is biztosított olyan jogai, amelyeket nem is ruházhat másra át. így pl. a vasúti rendészet tekintetében a főváros statutárius joga egy törvény értelmében ráruházott jog, amelyet másra átruházni nem is lehet. A fővárosnak ezen megváltási joga fennállott a városi villamos vasúttal szemben is és a rendelkezésemre álló akta szerint, 1917-ben nyilt volna meg a főváros számára az a jog, hogy a városi villamos vasutat megváltsa, amely esetben, a még ki nem sorsolt részvények után fizetendő járadékkal, megszerezte volna magának ezt az egész vasutat, amelynek ára a kezeim között lévő és még majd idézendő számitások szerint, 22 millió koronára rúgott volna. (Az elnöki széket Szász Károly foglalja el.) A főváros azonban a helyett, hogy ezen szerződésileg biztosított jogával élt volna, elhatározta — természetesen nem a közgyűlésen, hanem in camera caritatis, mert a nyilt közgyűlésen nem lehet ilyesmit elhatározni, — hogy ő a részvények nagyobb részét meg fogja vásárolni és ezáltal megszerzi magának a városi villamos vasút felett való rendelkezési jogot, amivel a polgármester urnak egy később tett nyilatkozata szerint eléri azt, hogy dominálni fogja az egész vasúti közlekedést és egyszersmind j)arirozni fogja a társulatoknak a fővárosra eddig illetéktelenül gyakorolt befolyását. Ezt azért hangsúlyozom, mert ez a Pesti Hírlapnak január 21-iki számában közzé volt téve mint a polgármester urnak Pető Sándor hivatalos interpellácziójára adott felelete. Ezt tehát nem kell tovább bizonyítani, mert a polgármester maga állította, hogy ezeknek a vasúttársaságoknak a főváros törvényhatóságára illetéktelen és törvénytelen befolyásuk volt. Itt megint az az összeférhetlenségi eset forog fenn, hogy daczára annak, hogy a törvény kimondja, hogy azok, akik a fővárossal számadási viszonyban állanak, vagy intézetek igazgatói, jogtanácsosai stb., nem lehetnek fővárosi bizottsági tagok, itt a közigazgatási bíróságnak — nem a mostaninak, ezt tartozom megemlíteni, hanem a réginek — nézetem szerint tiszteletben tartandó, de mégis téves álláspontja szerint ki lett mondva, hogy ezek a vasuttársasági direktorok nem inkompatibilisek és ennek folytán ugy a közúti vasút igazgatója, mint a városi vasút igazgatója fővárosi bizottsági tagok is. Most elhatározza a főváros, hogy ezeket a részvényeket meg fogja vásárolni. Akkor, mikor ez a megállapodás keletkezett, a hiidapoknak, nevezetesen a Népszavának e tárgyban közzétett publikácziója szerint ezek a részvények akkoriban 250 és 260 K-án