Képviselőházi napló, 1910. XXVI. kötet • 1914. julius 22–1915. május 6.

Ülésnapok - 1910-559

559. országos ülés 19ík Julius 22-én, szerdán. ->/> ehet gyakorolni, akkor, mikor a terheltet kihallgatják. Springer Ferencz: De akkor is le kell róni! Balogh Jenő igazságügyminister: Nem kell. Itt van a félreértés. Megbeszéltem a pénzügyi urakkal is. (Felkiáltások balról: Ezt nem tudtuk \) Bakonyi Samu : Akkor ezt klarifikálni kell. Balogh Jenő igazságügyminister: A védőválasztás jogát élőszóval is lehet gyakorolni. Mikor a terheltet első alkalommal kihallgatják, figyelmezteti őt a vizsgálóbiró, hogy védőt választhat és ő egyszerűen azt mondja, hogy igen. választom X urat és akkor a bűnvádi eljárás 54. §-a értelmében a választott védőt az eljáró hatóság köteles nyomban értesiteni s igy elesik teljesen annak a szüksége, hogy meghatalmazást állítson ki. Mihelyt pedig élőszóval választotta védőjét, akkor a javaslat 49. §-a értelmében illetékmentes, mert méltóztassék csak meggyőződni, a javaslat 49. §-a csak a polgári bíróságok előtti eljárásokban szóval adott meghatalmazásokat teszi illetékkötelesekké és t. barátommal a pénzügyminister úrral teljesen tisztáztuk, hogy ez a bűnügyi védő választásra abszolúte nem vonatkozik. Azt hiszem tehát, hogy kizárólag azokról az esetekről van szó, amikor az illető élőszóval nem vallott védőt és a tárgyaláson sem jelent meg. Megjegyzem, hogy az illető a tárgyaláson is mondhatja azt, hogy »itt hoztam magammal X védő urat«. Azokról a roppant csekély számú esetekről van tehát szól ahol külön meghatalmazást adnak a felek az ügyvédeknek. Épen ezért nemcsak túlzott volt, de tévedésen is alapult az a számítás, hogy itt két millió jövedelem fog az államkincstár részére háramlani. Azt hiszem, hogy ezrekről sem lesz szó, tízezrekről semmi esetre sem, mert, aki el akarja kerülni az 1 korona 50 fillért is, az elmegy a bírósághoz és élőszóval hatalmazza fel ügyvédjét a képviseletre. Ajánlom a szakasz változatlan elfogadását. (Elénk helyeslés a jobboldalon és a közepén.) Elnök : Az előadó ur kivan szólni. Hantos Elemér előadó : T. ház ! Kiegészítőlég ahhoz, amit a t. igazságügyminister ur volt szives a bűnügyi meghatalmazásokról mondani és ami, azt hiszem, megnyugtatta teljesen a ház baloldalán ülő t. képviselő urakat, még csak két olyan tévedésre kell rámutatnom, amely valamennyi elhangzott beszéden keresztülvonult és amely csak a javaslat félreértéséből keletkezhetett. A szónokok kivétel nélkül azt kifogásolták, hogy nincs ebben a szakaszban kimondva, hogy az ügyvédhelyettesitések is illetékmentesek. Ez kimondva tényleg nincsen, azonban az illetékdijjegyzék 42. tételében az összes helyettesítési megbízások illetékmenteseknek vannak deklarálva és mivel az illetékdijjegyzéket ez a szakasz nem szándékozik hatályon kívül helyezni, tehát ez a mentesség megmarad érvényben. (Zaj és ellenmondások a baloldalon... Félkiáltások: Megmaradnak az ezen javaslattal nem ellenkező intézkedések l) KÉPVH. NAPLÓ 1910 1915. XXVI, KÖTET. Ezzel nincs ellentétben, mert hiszen más a meghatalmazási ügylet és más a helyettesítési ügylet. A második kérdés, amelyre mint nagy sérelemre méltóztatott rámutatni, hogy adó- és tékügyekben is illetékköteles lesz a meghatalmazás. Ugy tudom, hogy olyan jogszabály nincs, amely az adó- és illetékügyekben való meghatalmazásokra nézve kimondaná, hogy azoknál bélyeg kötelező nem volna. Ha a gyakorlatban a bélyeget nem ragasztották fel, ez csak a pénzügyi hatóság elnézésén alapulhatott, a közigazgatási bíróság azonban határozatilag kimondta, hogy a közigazgatási bíróságnál levő panaszoknál az ügyvédnek meghatalmazási bélyeget kell leróni. Azt hiszem, az igazságügyminister ur felszólalásához e tévedések helyreigazításával magam is hozzájárulva, bátran ajánlhatom a szakasz változatlan elfogadását. (Helyeslés jobbfelöl.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. A 29. §-hoz négy rendbeli módositvány adatott be. Barcsay Andor képviselő ur javasolta, hogy a 29. §. első sorában a »bünügyben« szó hagyassék ki, a második sorban a »czélra« szó után szurassék be : »kivéve a rendőrségi és adóügyeket* és hogy a meghatalmazás illetéke 1 korona legyen ; az első pont után annak beiktatását indítványozta, hogy a polgári perrendtartással szabályozott azokban az eljárásokban, amelyekben a per avagy az eljárás tárgyának értéke 100 koronán alul van, a meghatalmazás, ha benne díjösszeg kikötve nincs, illetékmentes legyen. Csermák Ernő képviselő ur azt indítványozza, hogy a 9. §. folytatásaképen felvétessenek a következő szavak : »az eredeti meghatalmazásra vezetett helyettesítések bélyegmentesek«, továbbá, hogy 100 koronáig terjedő ügyben 50 fillér legyen a meghatalmazás bélyege. Nóvák János képviselő ur is adott be módositványt, melyben indítványozza, hogy, amennyiben a mulasztási Ítéleteknél a mulasztás a fél hibájából következett be, az igy előállott igazolási kérelem meghatalmazása bélyegmente; legyen. Megjegyzem különben, hogy ez nem is tartozik ehhez a szakaszhoz. Végül Bakonyi Samu képviselő ur is adott be egy indítványt, amely szerint uj bekezdés gyanánt vétessék fel az. hogy kihágási ügyekben a meghatalmazások bélyege az egyes bíróságok előtt 40 fillér, atársas bíróságok előtt 1 korona. A kérdést a házszabályok rendelkezéséhez képest ugy fogom feltenni, hogy elsősorban a bizottsági szövegre történik a szavazás. Amennyiben a bizottsági szöveg elfogadtatnék, természetesen az összes módosítások elesnek ; amennyiben pedig nem fogadtatnék el, sorban fogom a kérdést feltenni, a szerint, amint a módosítások közelebb állanak a bizottsági szöveghez. Kérdem tehát elsősorban a t. házat ; Méltóztatik-e a 29. §-t a bizottság által javasolt eredeti szövegezésben elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) Elfogadtatott. Ehhezképest mondom ki a határozatot.