Képviselőházi napló, 1910. XXVI. kötet • 1914. julius 22–1915. május 6.

Ülésnapok - 1910-559

26 55h). országos ülés Í91í Julius 22-én, szerdán. Következik a 30. §. Rudnyánszky György jegyző(olvassa a 30. §-t). (Az elnöki széket Simontsits Elemér jogialja el.) Elnök : Szólásra következik ? Mihályi Péter jegyző: Egry Béla! Egry Béla: T. képviselőház ! Az iménti szavazás majdnem illuzióriussá teszi azt, hogy a 30. §-hoz felszólaljak, mert hiszen abban az irányban, amelyben felszólalni akartam, a szavazás által elüttettem, miután a t. ház elvetette a módositásokat. Mégis felszólalok azért, mert sérelmesnek találom a 30. §-nak első pontját, amely az általános meghatalmazásokra 5 korona illetéket rendel lerovatni az esetre, ha azokat a birósági jegyzékbe bevezetik. Á most emiitett szakasz indokolása következőképen hangzik (olvassa) : »A szakasz első bekezdésében meghatározott 5 korona illeték, amint az a szövegben kifejezve van, az általános meghatalmazásnak a biróság által vezetett jegyzékbe való beiktatásáért jár«. Eszerint ez a javaslat disztinkcziót tesz a közönséges meghatalmazások és az általános meghatalmazások között. Tudjuk azt, hogy az általános meghatalmazásokat rendszerint részvénytársaságok, gyárak, nagyobb uradalmak, szóval olyan egyének és erkölcsi testületek szoktak kiállitani, akiknek igen sok ügyük van egy esztendőben s akik nem akarják magukat kitenni annak, hogy a jogtanácsosuk által benyújtott minden keresetnél, vagy minden ellenük indított keresetnél külön meghatalmazásokat kelljen adniok ; kiállitanak tehát egy generális közjegyzői meghatalmazást, amelyet a jogtanácsos, az ügyvéd kérvény alakjában bemutat a biróságnak. Már most miben áll ennek a beiktatása ? Abban, hogy akkor, amikor a kérvény beérkezik, vagy amikor az ügyvéd, vagy jogtanácsos személyesen megjelenik a biróságnál és a kérvényt akár a járásbiróságnál, akár a törvényszéknél felmutatja, akkor a biróság egyik közege, akár a kezelőtiszt, akár az irnok, vagy dijnok odamegy és abba a jegyzékbe, amelyet vezetni kell a bíróságnál ezután is, egj^szerüen bejegyzi, hogy ettől és ettől a czégtől, vagy uradalomtól általános meghatalmazás van K. Y. urnak. Ez az egész dolog nem tart tovább, mint 2 perczig. A felet ezért a két percznyi munkáért megróni azzal, hogy 5 korona illetéket fizessen, sem nem igazságos, sem nem méltányos dolog. Epén ezért ehhez az első ponthoz módositást ajánlott és pedig épen a szolgáltatott ellenértékre való tekintettel akként, hogy az első pont utolsó sorában az »5 korona« szavak kihagyassanak és helyettük »1 korona« szavak tétessenek. Ekként tehát a szakasz első pontja a következőképen szólana (olvassa) : »A polgári perrendtartás 102. §-ában emiitett általános meghatalmazásnak a biróságnál való bejelentésekor, az általános meghatalmazásnak jegyzékbe vezetéséért 1 korona illeték jár«. Ha már egyszer ezt az eljárást illeték alá vonjuk — és, ugy látszik, a pénzügyminister ur ettől nem fog elállni — legalább enyhítsük a szakaszt és 5 korona helyett 1 koronát vegyünk fel. Kérem a módosítás elfogadását. Elnök : Szólásra következik ? Mihályi Péter jegyző; Csermák Ernő! Csermák Ernő: T. képviselőház ! Ennek a szakasznak vannak olyan rendelkezései, amelyeket elfogadhatóknak tartok és vannak olyan rendelkezései, amelyeket elfogadhatóknak nem tartok. A szakasz több részre oszlik. Az első része az általános meghatalmazások bejelentéséről szól és 5 korona bélyegilletéket követel, nagyon természetesen azon a beadványi bélyegilletéken felül, amelyet le kell róni, hogyha a meghatalmazás a biróságnál bejelentetik. Ez. t. képviselőház, olyan rendelkezés, amely nagyon lényeges megterhelést nem képez, de azért hozzájárulok ahhoz a módosításhoz, amelyet Egry Béla t. barátom e tekintetben előterjesztett, t. i. hogy az 5 korona helyett 1 korona bélyegilleték járjon. Ha magában véve ez a rendelkezés igy tartatik is fenn, hogy t. i. 5 korona bejegyzési illeték jár ezeknek a meghatalmazásoknak tudomásul vételéért és lajstromozásáért, ezt magában véve még nem tartom olyan rendelkezésnek, amely^nagy sérelem lenne. A szakasz második bekezdését azonban nem tartom helyesnek és épen szocziális szemi)ontból olyannak tartom, amelyet, nézetem szerint, törülnünk kell. Igaz, hogy ha rendszer szempontjából vizsgáljuk ezt a kérdést, a rendszerrel meg lehet indokolni, hogy minden egyes esetben, amikor arra az általános meghatalmazásra történik hivatkozás, az 1 korona, esetleg I korona 50 fillér bélyegilletéket — ahogy a törvényhozás megállapitj a — végleg le kell róni. Méltóztassanak megengedni, hogy ennek a dolognak szocziális részérc rámutassak. Én nagyon tisztelem a pénzügyminister és az igazságügyminister urakat, mint főszoczialistákat, de a szocziálizmus kérdése nagyon csehül áll, amikor a pénzügyminister ur képviseli, mert a vége az, hogy azokban az esetekben, amelyekben a szocziális szempontnak és czélzatnak kellene érvényesülnie, a rideg fiskális szempont érvényesül. Beállítanak egy rendszabályt és azt mondják, hogy ez egy rendszer, következésképen a rendszer folyományaként meg kell fizetni azt a bélyegilletéket, amelyet a finánczminister ur e rendszerbe beállítani kivan. Egészen másként áll a dolog, amikoT e rendszer a finánczminister urnak nem kedvez. Ekkor azt mondja, hogy itt ugyan nem vág a rendszer, mert több jövedelmet eszerint nem lehet beállítani, tehát beállítom a helyzetet a jövedelmezőség szempontjából. Ha szocziális szempontból nézem a meghatalmazási bélyeg kérdését, amikor általános meghatalmazás alapján indított perekről van szó, keresnem kell. hogy melyek azok a perek, amelyek ilyen általános meghatalI mázasokra hivatkoznak. Meg kell állapitanom,