Képviselőházi napló, 1910. XXVI. kötet • 1914. julius 22–1915. május 6.

Ülésnapok - 1910-565

256 565. országos ülés 191í jövedelem háromszorosa eléri a 20.000 koronát, e tekintetben is megnyugtathatom a t. képviselő urat. Miután az eredeti törvényszöveg azt mondja, hogy azok jövedelme háromszorosai) számítandó, tehát azt háromszorosan számítjuk és ha a jövedelem így eléri a 20.000 koronát, akkor természetesen az adó alá esik. Arra a kérdésére a t. képviselő urnak, hogy nem tartanám-e indokoltnak, hogy legalább a külföldi részvénytársaságok add alá vonassanak, nemmel felelek. Nemmel felelek azért, mert először is jogilag igen nehéz annak az eldön­tése, hogy mit tekintek én külföldi részvény­társaságnak és mit nem. A t. képviselő ur, azt hiszem, azokat a részvénytársaságokat érti ez alatt, amelyeknek részvényesei külföldiek. Polónyi Géza: Nem kérem. Azokat, ame­lyeknek itt fióktelepük van és kaucziót kell letenniök. Teleszky János pénzügyminiszter: Ebben az esetben az egyik érvemet nem mondom el, csak a másikat, amely vonatkozik ezekre is. Olyan jelentéktelennek tartom ezt, hogy nem gondol­nám czélszerünek e tekintetben különleges intéz­kedéseket tenni. A kormány általában azon az állásponton van, hogy amennyire elitéli azokat a különböző atroczitásokat, amelyek egyes külföldi államok részéről a magyar állampolgárok vagyona ellen intéztetnek, mégis csak a legszorosabb értelemben vett represszáliákhoz ragaszkodik és csak olyan intézkedéseket tesz, amelyek egyál­talán ezen represszáliák érdekében feltétlenül szükségesek, másrészt olyanokat, amelyek leg­alább is a külföldi részvénytársaságok vagy kül­földi vállalatok magyar ügyfelei érdekében itten feltétlenül szükségesek. Messzebbmenő intézkedéseket nem teszünk, mert ha nem tartunk egy intézkedést helyesnek és megfelelőnek, ha ellenünk irányoztatik, akkor szerintem nem lesz az megfelelő és helyes, ha mi az illetőkkel szemben ugyanazokat az intéz­kedéseket foganatosítjuk. Másodszor az a meg­győződésem, hogy ezek az intézkedések nagyon meg fogják magukat bőszülni az illető államo­kon, mert hiszen ezek csak kártérítésekre fog­nak vezetni. Nem tudom elképzelni, hogy a béke és az internaczionális viszonyoknak annyira, amennyire szükséges, helyreállítása bekövetkez­hetnék anélkül, hogy az ilyen intézkedések révén károsultak megfelelő kártérítésben ne részesülje­nek. (Helyeslés.) Én tehát az ilyen intézkedések czélszerü­ségét egyáltalában nem látom be. De ezenfelül, nézetem szerint, nem hagyható itt teljesen figyelmen kivül az sem, hogy elvégre Magyar­ország olyan ország, amely a jövőben is számit arra, hogy a külföldi tőke meglehetősen fel­keresi. Én nem tartom czélszerünek azt, hogy mi kicsinyes intézkedésekkel, amelyeknek jóformán semmiféle közvetlen hatáuk nincs, előidézzük azt, hogy ha nem is igaz okot, de csak ürügyet november BO-án, hétfon, is szolgáltassunk arra, hogy a külföldi tőke tar­tózkodóbb legyen a jövőben, mint amilyen volt a múltban. (Helyeslés.) Ezek után bátorkodom még röviden vála­szolni a t. előadó urnak. O felvetette azt a kér­dést, hogy ezen adó uralma alatt a kereseti adó azokra nézve, akiknek a kereseti adója már ki­vettetett, módosulni fog. A válasz erre a kér­désre magától értetődik. Ez az adótörvény egy évre van tervezve, a kereseti adó pedig ki van vetve az 1916. óv végéig kiterjedő időre és semmiféle törvényes felhatalmazásom nincs és nem is kívánnám, hogy legyen arra, hogy ezt az adókivetést bármilyen tekintetben meg­bolygassam. De méltóztassék elhinni, hogy mikor a törvényjavaslatban bevettem azt az intéz­kedést, hogy ezen adó eredménye a kereseti adó kivetésénél semmiképen figyelembe nem vehető, ez nem volt üres frázis, mert az, hogy a statisztikai adatokból bizonyos igen érdekes és értékes tanulságot fogunk levonhatni, hogy az adóteher hogyan^ oszlik meg földbirtokos, házbirtokos és szabad foglalkozások között, amire Polónyi t. képviselő ur czélzott, abszolúte nem jelenti azt, hogy ezen statisztikai adatok alapján egy magánfélre az adó kivetésénél bár­minő hátrány származhatik. Az adókivetésnél akkor származhatnék ebből bárkire hátrány, ha akár a pénzügyi hatóság, akár az adókivető bizottság, akár a felszólalási bizottság, vagy végső fokban a közigazgatási bíróság avagy ezen fórumok előtt bárki is arra hivatkozhatnék, hogy X-nek jövedelmi adója 1915-re ilyen meg ilyen összegben lett meg­állapítva, kérem tehát ennek alapján a kereseti adóját ilyen és ilyen összegben megállapítani. Ha a törvény kimondja, hogy ez ki van zárva, akkor azok a független fórumok, amelyek az adót kivetik, ha fel is merülne kísérlet egyes túlbuzgó pénzügyi közegek részéről, — amint­hogy nem fog felmerülni, arról én gondosko­dom — hogy ezekből az adatokból bizonyos következtetést vonjanak le a kereseti adóra nézve, ezt vissza fogják utasítani, ugy hogy e tekintetben, azt hiszem, teljes megnyugvással vehetik tudomásul az intézkedéseket mindazok, akik nálunk a jövedelmi adó behozatalát épen azért perhorreskálták, mert a jövedelmi adó és a kereseti adó között egy áthidalhatatlan és ki nem egyenlíthető ürt véltek felfedezni. Azt hiszem, ezen ideiglenes adó behozatala épen arra is czéiszerü lesz, hogy be fogja bizonyi­. tani ezen aggodalmak alaptalanságát. Ami a Vázsonyi t. képviselő ur és az elő­adó ur által felvetett azt a kívánalmat illeti, hogy a jövedéki büntetőeljárást legalább a jöve­delmi adóra vonatkozólag és legalább a bíróság előtti eljárásban módosítsuk és modernizáljuk arra az időpontra, mikor . ez a törvény végre fog hajtatni és amikor ezen törvény alapján esetleg a jövedéki kihágási ügyek tárgyaltaim fognak, erre nézve bátor leszek a t. ház emlékezetébe

Next

/
Thumbnails
Contents