Képviselőházi napló, 1910. XXVI. kötet • 1914. julius 22–1915. május 6.

Ülésnapok - 1910-565

5tíS, országos ülés Í9M november 30-án, hétfőn. 257 idézni, hogy a t. igazságügyminister ur velem egyetértőleg már az illetéktörvény tárgyalásánál kijelentette, hogy élni kívánunk azzal a felhatal­mazással, amelyet az 1909. évi XI. t.-czikk a kormánynak ad, hogy t. i. jövedéki büntető­eljárást rendeleti utón szabályozzuk. És hogyha közbe nem jöttek volna a há­borús viszonyok, azt hiszem, már ma abban a helyzetben lennénk, hogy e tekintetben tényle­ges eredményről számolhatnék be. A háborús viszonyok folytán azonban ilyen hosszabb időre szóló, nagyobb lélegzetű munkának és alkotás­nak a lehetősége ki van zárva. Mindazonáltal az igazságügyminister úrral egyetértőleg bátor­kodom kijelenteni, hogy törekedni fogunk és meg is fogjuk valósítani, hogy mire ezen tör­vény alapján jövedéki ügyek tárgyaltatni fog­nak, akkorára, legalább is az ezen törvény alap­ján tárgyalandó jövedéki kihágási ügyek tárgya­lásánál kontradiktórius, modern eljárás léptet­tessék életbe. (Helyeslés.) Szóval, azt, amit Vázsonyi t. képviselő ur jelzett, biztosítani fog­juk és rendeletileg fogjuk életbe léptetni. Ezekben, azt hiszem, minden kérdésre és kívánalomra reflektáltam. Tisztán csak arra akarok még kitérni, amit Vázsonyi képviselő ur emiitett; ő t. i. óhajtandónak tartja azt, hogy ezen adótörvény alapján befolyó összegnek a meg­oszlása bizonyos százalék arányában a hadsegélyző bizottság és a városok között ebben a törvény­javaslatban állapíttassák meg. E tekintetben, sajnálatomra, nem vagyok abban a helyzetben, hogy erre nézve javaslatot tehessünk vagy fogad­hassunk el, mert hiszen a szükségletek még nem ismeretesek és a javaslatot is oly módon csinál­tuk, hogy nem volna helyei felosztási kulcsot javasolni. Mindenesetre a kormány czélja az, hogy az adónak hozadékából jelentékeny mérv­ben részesüljenek a városok, még pedig abban az arányban, amilyen arányban a múltban is ezen czélok elérésére eddig a saját eszközeikből áldozatokat hoztak és azt hiszem, hogy miután a főváros nagy áldozatokat hozott, teljes nyugodt lehet a főváros abban a tekintetben, hogy az adó hozadékából megfelelő jelentékeny rész fog a fővárosnak jutni. Ezek után kérem a törvényjavaslatnak ál­talánosságban a részletes tárgyalás alapjául való elfogadását. (Élénk helyeslés.) Elnök: Kivan még valaki szólni? (Nemi) Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom A. tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Kö­vetkezik a határozathozatal. Kérdem a t. házai, hogy a hadsegélyezés czéljaira a jövedelemadó­nak ideiglenes és részleges életbeléptetéséről szóló törvényjavaslatot általánosságban a rész­letes tárgyalás alapjául elfogadja-e, igen vagy nem ? (Igen!) A ház a törvényjavaslatot álta­lánosságban a részletes tárgyalás alapjául el­fogadja. Következik a részletes tárgyalás, elsősor­ban a czim. KÉPVH. NAPLÓ. 1910—1915. XXVI. KÖTET. Szepesházy Imre jegyző (olvassa a törvény­javaslat czimét). Elnök: A czim meg nem támadtatván, azt elfogadottnak jelentem ki. Következik az ]. §. Szepesházy Imre jegyző (olvassa a törvény­javaslat 1. §-át). Einök: Az előadó ur kíván szólni. Hegedüs Lóránt előadó: Vagyok bátor indít­ványozni, hogy a büntetéspénzek 5—25%-ról 1—4°/o-ra szállíttassanak le és azért az 1. §-ból töröltessenek e szavak: »végül az utóbbi tör­vónyezikk 39. §-ának 2. bekezdésében foglalt és az 1909. évi X. t.-cz. 36. §-át módosító ren­delkezések*. Elnök: Ha szólani senki sem kivan, a ta­nácskozást befejezettnek nyilvánítom. Követke­zik a határozathozatal. Kérdem a t. házat, el­fogadja-e a törvényjavaslat 1. §-át az előad óur által beadott módosítással, igen, vagy nem? (Igen!) A ház az 1. §-t az előadó ur módosí­tásával fogadja el. Következik a 2. §. Szepesházy Imre jegyző: (olvassa a törvény­javaslat 2- és 3. §-át, amelyei észrevétel nélkül elfogadtatnak. Olvassa a 4. §-át). Elnök : Az elődó ur kíván szólni. Hegedüs Lóránt előadó: I. ház! Vázsonyi képviselő ur indítványának megfekűőleg vagyok bátor indítványozni, hogy a 4. §-ba a levonha­tók közé tétessék be ez: »és a hadsegélyezési czélokra önkéntesen adott adományok.« Elnök: Ha szólani senki sem kíván, a vitát bezárom. A. tanácskozást befejezettnek nyilvá­nítom. Kérdem a t. házat, el Fogadja-e a 4. §-t az előadó ur módosításával ? (Igen!) A ház a 4. §-t az előadó ur módosításával fogadja el. Következik az 5. §. Szepesházy Imre jegyző (olvassa az 5. §-t). Elnök : Az előadó ur kivan szólni. Hegedüs Lóránt előadó: T. ház! Ugyancsak Vázsonyi képviselő ur indítványának megfelelő­kig tisztelettel vagyok bátor indítványozni, hogy a bevallások megkönnyítése szempontjából az 1909 : X. t.-cz. 26. §-ának rendelkezései fenntartassanak és azért javaslom uj bekezdés­képen a következő mondat felvételét: »Az 1909 : X. t.-cz. 26. §-ának a vallomás adására vonat­kozó rendelkezései a jelen szakasz határoz­mányait nem érintik.« (Helyeslés.) Elnök: A szakasz meg nem támadtatván, az elfogadtatik. Kérdem a t. házat, elfogadja-e az előadó ur által javasolt és bemutatott uj bekezdést, igen, vagy nem ? (Igen!) Kimondom, hogy az elfogadtatik. Következik a 6. §. Szepesházy Imre jegyző (olvassa a törvény­javaslat 6—8. §-ait, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak. Olvassa a 9. §-t.) Elnök: Az előadó kivan szólni. Hegedüs Lóránt előadó: T. ház! Az 5. §-ban elfogadott módositváuynak, valamint a 11. §-nál előadandó indítványnak megfelelőleg a technikai 33

Next

/
Thumbnails
Contents