Képviselőházi napló, 1910. XXVI. kötet • 1914. julius 22–1915. május 6.
Ülésnapok - 1910-565
565. országos ülés iMk november 30-án, hétfőn. 255 delme és ezzel teljesen meg van elégedve. (Ugy van!) A részvénytársaságnak azonban a törvény értelmében, amikor mérleget csinál, a koronajáradékot csak azon a kurzuson szabad beállítania mérlegébe, amely kurzus az akkori utolsó nap tényleges értékének megfelel. Ez a körülmény már rendkívül megnehezíti épen azoknak az intézeteknek a mérlegcsinálását és az osztalék kifizetését, amelyek eléggé nem helyeselhető módon tömegesen vásároltak a múltban értékpapírokat. Ezeket az intézeteket sújtani a mai viszonyok között igazán nem volna indokolt és igazán nem idézné elő azt, amire az államhitel érdekében mindnyájunknak törekednünk kell, t. i. hogy a pénzintézetek minél tömegesebben szerezzenek be értékpapírokat. Bocsánatot kérek, hogy olyan hosszasan foglalkozom ezzel a kérdéssel, de ezt tartom a legfontosabbnak. Van még egy utolsó szempont, amely szintén az ellen szól, hogy ezt az egy évre tervezett ideiglenes jövedelmi adót a részvénytársaságokra kiterjeszszük, ez pedig az a hatás, amelyet egy ilyen adónak a részvénytársaságokra való kiterjesztése az osztalékokra gyakorolna. Mert hiszen abban a t. túloldal szónokai egyetértenek, hogy legfeljebb az fog bekövetkezni, hogy az osztalék egy-két koronával alacsonyabb lesz, tehát maguk is beismerik, hogy az adó kiterjesztése az osztalék csökkenését vonná maga után. Se méltóztassék azonban elfelejteni, hogy az osztalék egyik legfontosabb eleme annak, hogy a jíapirok kurzusa és értéke megállapittassék és mérlegeltessék. Már most kérdem: helyes és indokolt közgazdasági politika volna-e, ha mi akkor, mikor egy évre ideiglenesen, specziális czélra léj>tetünk életbe egy adót, amelynek az a czélja, hogy a vagyonosabb osztályokat, a vagyonosabb egyéneket megadóztassa a szegények javára bizonyos segélyezési czélokra, hogy ebből az alkalomból olyan intézkedést tegyünk, amely lerontja Magyarország összes részvénytársaságainak dividendáját, ezáltal a részvények értékét ismét csökkenti és azt a nagy veszedelmet, amelyet a háború úgyis ránk zúdított, hogy értékpapírjaink értéke lényegesen csökkent, még mesterségesen fokozzuk olyan intézkedéssel, amelyet egyszerűen elkerülhetünk? (Ugy van! jobb felől.) Ezek azok az indokok, amelyek arra indítottak, hogy az adónak behozatalát a részvénytársaságok mellőzésével hozzam javaslatba és ezek azok az indokok, amelyek a túloldalról felhozott és részben, beismerem, igen tetszetős érvek daczára arra indítanak, hogy kérjem a t. házat, hogy e tekintetben a törvényjavaslatot változatlanul méltóztassék elfogadni. Egyebekben azonban szivesen hozzá fogok járulni azokhoz a módosításokhoz, amelyeket a t. előadó ur és Vázsonyi t. képviselő ur felemlítettek és amelyekre nézve örömmel állapítom meg, hogy ezek, ugy látom, a törvényjavaslat ellen felhozott igen sok aggálynak megszüntetésére alkalmasak. Az egyes részleteket illetőleg különösen Polónyi képviselő ur vetett fel egy pár olyan kérdést, amelyek ezekkel a módosításokkal nem kapcsolatosak és igy körülbelül csak azokra kell reflektálnom. Azt kérdezi a t. képviselő ur, hogy a részvénytársaságok igazgatói nem esnek-e a kivétel alá. Igenis, kijelenthetem, hogy nem esnek. A részvénytársaságok igazgatóinak tantiémjei igenis az ő összjövedelmüket képezik ós azok teljes mértékben bevallandók és teljes mértékben esnek az uj jövedelmi adó alá. Másodszor aggályát fejezte ki a képviselő ur arra nézve, hogy ha elfogadjuk az előadó ur által ajánlott módosítást, akkor az a tisztviselő, akinek pl. 19.000 korona fizetése és 8000 korona egyéb jövedelme van, ki fog esni a jövedelmi adó alól teljesen. Ez sem igy van. A szöveg, amelyet a t. előadó ur elő fog adni e tekintetben, azt hiszem, minden kételyt ki fog zárni. Ezt természetesen csak összehasonlítás után fogjuk megállapíthatni, de igenis, a szöveg is úgy szól, az intenczió is az, hogy az ilyen tisztviselő, akinek 19.000 korona fizetése és 8000 korona egyéb jövedelme van: fizetni fogja a 27.000 korona jövedelemnek megfelelő adó ama részét, ahogy a 8000 korona a 19.000 koronához aránylik, olyan módon, mint ahogy ezt a törvény kontemplálja. Polónyi Géza: Ez is valami! Teleszky János pénzügyminister: Ugyanez érvényesül az eredeti törvény szerint ott is, ahol például a katonatiszti fizetések ki vannak véve a jövedelmi adó alól, azonban szintén ilyen módon s ez több, mintha csak 8000 K után fizetnek. T. i. a gradiczió szempontjából számit a fizetés, csak a fizetésre arányosan eső része az adónak nem szedetik. Ez nem nóvum a törvényben; mert mondom, a katonatiszti fizetéseket illetőleg az eredeti törvéiry is ezen az állásponton áll. Ugyancsak megnyugtathatom a t. képviselő urat a tekintetben, hogy a több helyről eredő IV. osztályú kereseti adó alá eső jövedelmek természetesen szintén kumullative számitandók. Tehát ha valakinek három-négy forrásból van egyenként 20.000 K-án aluli, de összegében 20.000 K-át meghaladó jövedelme, az az összes jövedelme után fog a most beadott módosítás szerint adót fizetni. Végre ami azt a kérdést illeti, hogy a javaslat 23. §-ának ama rendelkezése, hogy az ország határain kivül lakók házaiból és földeiből eső jövedelemnek a háromszorosa veendő, az adóalap tekintetében is fog-e érvényesülni, azaz hogy nemcsak a 20.000 koronán felüli jövedelem háromszorosa számíttatik, hanem akinek ennél kevesebbje van, az is adót fizet, ha a
