Képviselőházi napló, 1910. XXVI. kötet • 1914. julius 22–1915. május 6.

Ülésnapok - 1910-565

234 565. országos ülés 191Í november 30-án, hétfőn. tartamával megtoldani. Erre a czélra szolgál a szőnyegen levő törvényjavaslat. Miután a törvényjavaslat ily módon mind­két állam adósainak és hitelezőinek érdekeit egyformán tekintetbe veszi s miután különösen a magyar adóst az osztrák hitelezővel szemben hátrányos helyzetbe nem hozza, vagyok bátor ezt a törvényjavaslatot az igazságügyi bizottság megbízásából általánosságban és részleteiben el­fogadásra ajánlani. (Helyeslés.) Elnök: Kivan még valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki sem kivan, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést: elfogadja-e a t. ház az osztrák birodalmi tanácsban képviselt király­ságokkal és országokkal a kölcsönös végrehaj­tási jogsegély szabályozása tárgyában kötött szerződés 21. czikkéhez megállapított kiegészítő rendelkezések beczikkelyezéséről szóló törvény­javaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául, igen vagy nem ? (Igen!) A ház a tör­vényjavaslatot általánosságban a részletes tár­gyalás alapjául elfogadja. Következik a részletes tárgyalás, elsősorban a czim. Kérem felolvasni. Szepesházy Imre jegyző (olvassa a törvény­javaslat czimét és szövegét, a melyele észrevétel nélkül elfogadtatnak). Elnök: Ezzel a törvényjavaslat részleteiben is letárgyaltatván, annak harmadszori olvasása iránt napirendi javaslatom során leszek bátor inditván} r t tenni. Következik az 1911. • évi közösiigyi zár­számadásra alapított végleges leszámolás szerint Magyarország terhére mutatkozó tartozás fede­zéséről, továbbá az 1914. I. félévi közösügyi kiadásokra Magyarország által pótlólag fize­tendő összegekről. (Írom. 1114. 1126.) Elsősorban következik az általános tárgya­lás. Az előadó urat illeti a szó. Hegedüs Lóránt előadó: T. ház! A kor­mány e törvényjavaslatának semmi más czélja nincs, mint az, hogy a delegáczió által meg­szavazott összegek számszerű tételben beillesz­tessenek az állami költségvetésbe. Két tételről van sző: az 1914. I. félévi közösügyi kiadások­hoz 3,716.000 K póthitelről, továbbá 11,161.000 K-ról, amely az 1911. évi közös zárszámadással állapíttatott meg. Erre nézve megjegyzem, hogy ebből 6,632.000 K meg fog térülni Magyar­országnak, ugy hogy a fedezendő összeg tulajdon­képen négy és fél millió. Tisztelettel kérem, méltóztassék a törvényjavaslatot elfogadni. Elnök: Kivan valaki szólni ? Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom. A tanács­kozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a szavazás. Kérdem a t. házat, méltóztatik-e az 1911. évi közösügyi zárszámadásra alapított végleges leszámolás szerint Magyarország ter­hére mutatkozó tartozás fedezéséről, továbbá az 1914. I. félévi közösügyi kiadásokra Magyar­ország által pótlólag fizetendő összegről szóló törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni: igen, vagy nem ? (Igen!) A ház a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadja. Következik a részletes tárgyalás. Elsősor­ban a czim. Kérem felolvasni. Szepesházy Imre jegyző (olvassa a törvény­javaslat czimét és 1—2. §-ait, amely ele észre­vétel nélkül elfogadtatnak). Elnök: Ezzel a törvényjavaslat részleteiben is elfogadtatván^ harmadszori olvasása iránt napirendjavaslatom során leszek bátor indít­ványt tenni. Következik a hadsegélyezés czéljaira a jöve­delmi adónak ideiglenes és részleges életbelépte­téséről szóló törvényjavaslat és pedig annak általános tárgyalása. (Írom. 1117. 1127.) Az előadó urat illeti a szó. Hegedüs Lóránt: T. ház! (Ralijuk! Halljuk!) A kormány egy ideiglenes hadsegélyezési adó behozatalát tervezi, még pedig akként, hogy az 1909: X. t.-cz.-be iktatott jövedelmi adót életbe akarja léptetni, ideiglenesen, részlegesen a 20.000 K-nál nagyobb jövedelemmel biró adózók terhére. A pénzügyi bizottság megvizsgálta a javas­latot és mindenekelőtt azt akarja megállapítani, hogy nem arról van itt szó, amit a közönség hadiadónak nevez, sem arról, amit a német Wehrbeitrag vitt keresztül, a törvényezikk arra sem gondol, hogy a háború sok száz és millió költsége ezen a réven fedeztessék, sem arra, hogy az államnak valamely közszükséglete ez­úton fedezetet nyerjen, hanem tisztán a*rról van szó, hogy, miután a hadsegélyezés terén sok seb, baj, panasz fordul elő, ahol nem lehet megkü­lönböztetni, mi a társadalmi és mi az állami funkezió, ezeknek enyhítésére bizonyos pénz­összeg legyen a kormány rendelkezésére. (He­lyeslés jobbfelöl.) Tehát tisztán egy kötelező jó­tékonysági adóról, még pedig egy egyszersmin­denkorra való jótékonysági adóról van szó, semmi egyébről. Ilyen körülmények között a pénzügyi bi­zottság visszautasította a javaslat ellen felhozott mindazokat a vádakat, amelyek részben talán helyesek lettek volna, ha itt valami uj adórend­szer megteremtéséről vagy valami állandó intéz­mény életbeléptetéséről lett volna szó. Erről szó sincs, a törvény csak egy évre terjed ki. Felvetődött az a kérdés is, hogy nem lehe­tett volna-e más formában és nem a jövedelmi adó alakjában ugyanezt a czélt elérni. A pénz­ügyi bizottság azt gondolja, hogy helyesebb meg­oldás ez, mindenekelőtt azért, mert ezt a jöve­delmi adót a t. ház már elfogadta, törvénybe iktatta, sőt az 1911. évben is, az 1913. évben is ugy volt, hogy már életbe is lépett volna, ha

Next

/
Thumbnails
Contents