Képviselőházi napló, 1910. XXVI. kötet • 1914. julius 22–1915. május 6.
Ülésnapok - 1910-565
234 565. országos ülés 191Í november 30-án, hétfőn. tartamával megtoldani. Erre a czélra szolgál a szőnyegen levő törvényjavaslat. Miután a törvényjavaslat ily módon mindkét állam adósainak és hitelezőinek érdekeit egyformán tekintetbe veszi s miután különösen a magyar adóst az osztrák hitelezővel szemben hátrányos helyzetbe nem hozza, vagyok bátor ezt a törvényjavaslatot az igazságügyi bizottság megbízásából általánosságban és részleteiben elfogadásra ajánlani. (Helyeslés.) Elnök: Kivan még valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki sem kivan, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést: elfogadja-e a t. ház az osztrák birodalmi tanácsban képviselt királyságokkal és országokkal a kölcsönös végrehajtási jogsegély szabályozása tárgyában kötött szerződés 21. czikkéhez megállapított kiegészítő rendelkezések beczikkelyezéséről szóló törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául, igen vagy nem ? (Igen!) A ház a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadja. Következik a részletes tárgyalás, elsősorban a czim. Kérem felolvasni. Szepesházy Imre jegyző (olvassa a törvényjavaslat czimét és szövegét, a melyele észrevétel nélkül elfogadtatnak). Elnök: Ezzel a törvényjavaslat részleteiben is letárgyaltatván, annak harmadszori olvasása iránt napirendi javaslatom során leszek bátor inditván} r t tenni. Következik az 1911. • évi közösiigyi zárszámadásra alapított végleges leszámolás szerint Magyarország terhére mutatkozó tartozás fedezéséről, továbbá az 1914. I. félévi közösügyi kiadásokra Magyarország által pótlólag fizetendő összegekről. (Írom. 1114. 1126.) Elsősorban következik az általános tárgyalás. Az előadó urat illeti a szó. Hegedüs Lóránt előadó: T. ház! A kormány e törvényjavaslatának semmi más czélja nincs, mint az, hogy a delegáczió által megszavazott összegek számszerű tételben beillesztessenek az állami költségvetésbe. Két tételről van sző: az 1914. I. félévi közösügyi kiadásokhoz 3,716.000 K póthitelről, továbbá 11,161.000 K-ról, amely az 1911. évi közös zárszámadással állapíttatott meg. Erre nézve megjegyzem, hogy ebből 6,632.000 K meg fog térülni Magyarországnak, ugy hogy a fedezendő összeg tulajdonképen négy és fél millió. Tisztelettel kérem, méltóztassék a törvényjavaslatot elfogadni. Elnök: Kivan valaki szólni ? Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom. A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a szavazás. Kérdem a t. házat, méltóztatik-e az 1911. évi közösügyi zárszámadásra alapított végleges leszámolás szerint Magyarország terhére mutatkozó tartozás fedezéséről, továbbá az 1914. I. félévi közösügyi kiadásokra Magyarország által pótlólag fizetendő összegről szóló törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni: igen, vagy nem ? (Igen!) A ház a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadja. Következik a részletes tárgyalás. Elsősorban a czim. Kérem felolvasni. Szepesházy Imre jegyző (olvassa a törvényjavaslat czimét és 1—2. §-ait, amely ele észrevétel nélkül elfogadtatnak). Elnök: Ezzel a törvényjavaslat részleteiben is elfogadtatván^ harmadszori olvasása iránt napirendjavaslatom során leszek bátor indítványt tenni. Következik a hadsegélyezés czéljaira a jövedelmi adónak ideiglenes és részleges életbeléptetéséről szóló törvényjavaslat és pedig annak általános tárgyalása. (Írom. 1117. 1127.) Az előadó urat illeti a szó. Hegedüs Lóránt: T. ház! (Ralijuk! Halljuk!) A kormány egy ideiglenes hadsegélyezési adó behozatalát tervezi, még pedig akként, hogy az 1909: X. t.-cz.-be iktatott jövedelmi adót életbe akarja léptetni, ideiglenesen, részlegesen a 20.000 K-nál nagyobb jövedelemmel biró adózók terhére. A pénzügyi bizottság megvizsgálta a javaslatot és mindenekelőtt azt akarja megállapítani, hogy nem arról van itt szó, amit a közönség hadiadónak nevez, sem arról, amit a német Wehrbeitrag vitt keresztül, a törvényezikk arra sem gondol, hogy a háború sok száz és millió költsége ezen a réven fedeztessék, sem arra, hogy az államnak valamely közszükséglete ezúton fedezetet nyerjen, hanem tisztán a*rról van szó, hogy, miután a hadsegélyezés terén sok seb, baj, panasz fordul elő, ahol nem lehet megkülönböztetni, mi a társadalmi és mi az állami funkezió, ezeknek enyhítésére bizonyos pénzösszeg legyen a kormány rendelkezésére. (Helyeslés jobbfelöl.) Tehát tisztán egy kötelező jótékonysági adóról, még pedig egy egyszersmindenkorra való jótékonysági adóról van szó, semmi egyébről. Ilyen körülmények között a pénzügyi bizottság visszautasította a javaslat ellen felhozott mindazokat a vádakat, amelyek részben talán helyesek lettek volna, ha itt valami uj adórendszer megteremtéséről vagy valami állandó intézmény életbeléptetéséről lett volna szó. Erről szó sincs, a törvény csak egy évre terjed ki. Felvetődött az a kérdés is, hogy nem lehetett volna-e más formában és nem a jövedelmi adó alakjában ugyanezt a czélt elérni. A pénzügyi bizottság azt gondolja, hogy helyesebb megoldás ez, mindenekelőtt azért, mert ezt a jövedelmi adót a t. ház már elfogadta, törvénybe iktatta, sőt az 1911. évben is, az 1913. évben is ugy volt, hogy már életbe is lépett volna, ha
