Képviselőházi napló, 1910. XXVI. kötet • 1914. julius 22–1915. május 6.

Ülésnapok - 1910-565

565. országos ülés i\)lh november 30-án, hétfőn. 235 a kereseti adóval való kapcsolat kérdése megoldható lett volna. Tehát egy ismert, a törvényhozás által már megvitatott adónemről van szó. Ezzel szemben minden más adónemmel való kisérlet nóvumot jelentett volna, kivéve egyet, ha a törvényhozás azt határozta volna el, amit szintén többen akartak, hogy nem uj adót próbál, hanem az eddigi adóknak bizonyos százalékos felemelését. Ezt nem helyeseltük volna, még pedig azért, mert akkor épen azok a jövedelmek, amelyek ma sem fizetnek adót, a jövőben sem fizettek volna, hanem a mostani háromemeletes hozadéki adórendszer még egy igazságtalan emelettel bővíttetett volna. így tehát az a választás állott előttünk, hogy vagy a jövedelmi adót léptetjük életbe, vagy pedig a vagyon-adóval, vagy a lakás-adóval teszünk kísérletet. Egyikhez sem járult hozzá a pénzügyi bizottság. A vagyon-adó életbeléptetése nagyon körülményes volna, annál inkább, mert a vagyonok egyrésze megrongáltatott,' ugy hogy ezek megállapítása csak igen hosszadalmas és részben talán keresztül sem vihető j>roczedura volna, holott c jövedelmi adó életbeléptetése igaz, hogy megcsökkent közigazgatással, ele mégis keresztülvihető akkor, ha igen csekély számú emberre vonatkozik. Ausztriában 20.000 koronán felüli jövedelme volt az adókivetés szerint 19.053 embernek. Sokkal több nem lesz Magyarországon, sőt bizonyosan kevesebb. Ennek folytán csupán csak arról van szó, hogy ezen — mondjuk — 12.000 embernek adóbevallása kontrollálható és adója kivethető legyen. A lakásadót nem ajánljuk azért, mert ez ismét igazságtalan lett volna és még több bonyodalommal járt volna, mint a többi adónem. Ezek alapján mi a minister ur által ajánlott adóalapra helyezkedtünk és felvetettük azt a kérdést, vájjon ez az adó mennyit hozhat? A minister ur egy odavetett összegben 15 millióra becsüli az adóhozamot. Mi a magunk részéről „ így okoskodtunk. Midőn 1896-ban Ausztria behozta a jövedelmi adót a porosz mintára, az osztrák pénzügyminister számításokat eszközölt, hogy mennyit fog az ő jövedelmi adója hozni és azt állította, hogy Ausztria jövedelme minimuma fele, de maximuma kétharmada a Poroszországban kitapogatott adójövedelemnek. Ez volt a feltevés, amelyből kiindultak 1898-ban, mikor Ausztriában az első kivetés megtörtént, kitűnt, hogy ez a felállítás helyes. Az osztrák bevallott jövedelem tényleg a felénél több, kétharmadánál pedig kevesebb volt a porosz jövedelemmel szemben. Ha most így okoskodva, azt mondom, hogy megnéztem, mennyien fizettek Ausztriában 20.000 K jövedelem után és erre alkalmazom a magyar kvótát, amely körülbelül megfelel legalább is V3—2

/s arányban Ausztria és Magyarország vagyoni viszonyainak, akkor körülbelül ki tudom számítani azt, — mindig egyenlő becsületességet tételezve fel az adózók részéről — hogy mi lesz az adójövedelem. A legújabb osztrák adóstatisztika az 1912. évi. Ezen adóstatisztika szerint Ausztriában olyan ember, akinek 20.000 K-nál több kitapogatható jövedelme volt, amint már emiitettem, 19.053 volt. Ezekbevallottakösszesen 1.114,000.000 K jövedelmet 1912-ben és erre kivetettek összesen 44 millió korona adót. Polónyi Géza: A pénzintézetek is benne vannak ? Hegedüs Lóránt előadó: Nincsenek benne, tisztán csak a magánszemélyek. A porosz jövedelemadóban sincsenek benne. Talán érdekelni fogja a t. házat, hogy Ausztriában 627-en voltak, akik 200.000 K-nál több jövedelmet vallottak be és ezek összesen 16 millió K adót fizetnek jövedelmi adó formájában. Most már, ha a kvótát venném, akkor 44 milliónak Magyarországon körülbelül 22 millió felelne meg. Ez azonban optikai csalódás, mert az osztrák nép jövedelmi struktúrája másféle mint a mienk, sokkal szerencsésebb mint a mienk. Az osztrák jövedelmi adó statisztikája azt mutatja, hogy Ausztriában az adózóknak legtöbb jövedelmük van 12.000-től 40.000 K-áig; tehát ez a réteg képezi Ausztriában a középosztály zömét. Nem hiszem, hogy csalódnám, mikor számitásom alapján arra az eredményre jutok, hogy minálunk ez az összeg lejebb van, Minálunk a középjövedelem 7000-től 12.000 K-áig terjedhet, tehát egy nagy kategóriával lejebb csúszik az egész magyar jövedelmi konstrukezió; ennélfogva nálunk nem jöhet ki kvótaszerü számitással az az összeg, ami Ausztriában kijön. Azonkívül tekintetbe kell venni azt, hogy ezt a 42 milliót Ausztriában a jövedelmi adó életbeléptetésének 15-ik esztendejében hozták ki. Ugyanis ugy a munkásbiztositás terén, mint a jövedelmi adó terén a 12—15. évében éri el valamely instituczió a stabilitás jellegét, mert adótechnikai szempontból az első években sem a közigazgatás, sem pedig a közönség nincsen ahhoz hozzászokva. Nekünk tehát nem ugy kell számitanunk, hogy Ausztriában 15 éve van jövedelmi adó, hanem ugy, mint hogyha az csak ma lépne életbe. Ha igy eszközöljük a számítást, akkor ki fog jönni az én számitásom, hogy t. i. 12 millióra tehető a jövedelmi adó eredménye. Ezek voltak az adó alapelvei. Most még csak néhány ellenvetésre kívánok röviden felelni ós ezek alapján némely módosítást is kívánok előterjeszteni. Az első ellenvetés, amely a mai hírlapokban is előfordul, az, hogy ezen adó által a földbirtok mentesítve lesz; a magyar birtokosság nem fog fizetni. Ez tévedés; a Wekerle-féle 30*