Képviselőházi napló, 1910. XXVI. kötet • 1914. julius 22–1915. május 6.

Ülésnapok - 1910-565

218 565. országos ülés Í9U Rakovszky István; T. képviselőház! Én a t. minister urnak azt a kijelentését, hogy ezen fel­hatalmazás alapján általános választásokat nem fog elrendelni, tudomásul veszem. De, t. kép­viselőház, mi ezen törvényekben a kormánynak rendkívül nagy hatalmat konczedálunk. Mi elismerjük, hogy e rendkivüli idők indokolttá teszik, hogy megadjuk neki ezt a felhatalmazást. De ha ez a kötelezettség fennáll az ellenzék részéről, kétszeres az a kötelesség, hogy a kor­mány éber figyelemmel kisérje azt, hogy ezen törvény örve alatt ne történjenek támadások a polgárok szabadsága ellen, (ügy van! balfelöl.) T. képviselőház! Nem akarom illusztrálni azokat, amiket t. barátom, gróf Apponyi Albert, itten elmondott, hogy visszaélések történtek az internálások dolgában. Ha a háború bevégez­tetett, fentartjuk magunknak a kritika jogát; szükség esetén az egyes példákat el fogjuk itt mondani, be fogjuk bizonyítani azt, hogy poli­tikai szempontokból bizonyos területeken, ahol miszerintünk nagy katonai czélok elérése és biztosítása szempontjából szükséges lett volna kellő szigorral, kérlelhetetlen szigorral fellépni, ez nem történt meg. Ha mi tartózkodunk attól, hogy ezeket az eseteket most a t. ház bírálata elé terjesszük, csakis azon kötelességérzet gátol minket, amellyel vagyunk a kormány nehéz helyzetével szemben, amikor ily nehéz viszo­nyokban kétszeres erőfeszitésbe kerül a kor­mányzat vitele. Ez tart minket vissza attól, hogy ezekkel bővebben foglalkozzunk. De a t. ministerelnök ur becses figyelmét arra kívánom felhívni, hogy necsak az általános választások ne történjenek ezen törvény hatálya alatt, hanem hogy e törvény örve alatt ne kö vettessenek el olyan merényletek a választói szabadság ellen, mint most Nagytapolcsányban, a hires Nyitra megyében történt. Mig a kor­mánypárti képviselőjelölt egész szabadon mozog­hatott a választókerület és a megye területén és még hozzá külföldi eredete mellett elég ta­pintatlan volt ahhoz, hogy az ellenzéket meg­támadja, megszólja, addig az ellenzéki képviselő­jelöltet eltiltották a választói gyűlések meg­tartásától. Tudomásomra jutott, hogy a kormány már intézkedett abban a tekintetben, hogy az alsóbb hatóságok által kiadott ezen tilalom visszavonassák, de ez oly későn történt, hogy igazán nincs benne köszönet. Azt kérem a ministerelnök úrtól, illetve a belügyminister úrtól, hogy ezt a törvényt ne használják fel arra, hogy a polgárok szabadságát elnyomják. A második dolog, amire a t. ház figyelmet fel akarom hívni, az, amit gróf Batthyány Ti­vadar t. képviselőtársam mondott el. Nemcsak az árpának, búzának, rozsnak, lisztnek az árát kell megszabni, hanem szükség van a többi élelmi­czikkek árának megszabására is. (TJgy van!) Itt van a burgonya, de különösen a ezukor. (TJgy van!) Azoknak a nagy bankoknak e ne­héz idők is csak arravalók, hogy dividendájukat november 30-án, hétfőn. szaporítsák. Pozitív tudomásom ván arról, hogy egyes nagy bankok megvásároltak nagy ezukor­készleteket, felhajtották egész indokolatlanul a ezukor árát és kéz alatt protezsáltjaiknak körül­belül 20°/o-kal olcsóbban adják a ezukrot. (Moz­gás.) A t. kereskedelmi minister ur mosolyog ezen. Majd a következő törvényjavaslatnál lesz szerencsém talán bemutatni ezen nagy bankok áldozatkészségét akkor, amikor az ország ke­vésbbé tehetős rétegeit egy uj nagy adóval akar­ják megróni. T. képviselőház! A ezukor árának meg­szabása, a burgonya árának megszabása és a kőszén árának megszabása, továbbá biztosítás arra nézve, hogy kőszénkészleteket szükség ese­tén az állam, vagy egyes városok felhalmozhas­sanak, hogy ezekre nézve visszaélés, vagy uzsora ne történjék: mindezek a kormány legeminen­sebb kötelességei közé tartoznak ilyen súlyos viszonyok között. (Élénk helyeslés.) Még egy körülményre kívánom felhívni a t. ház figyelmét ós ez a liferánsok kérdése. Nyílt titok, a verebek csiripelik, teljesen igaza van Batthyány Tivadar grófnak, amikor azt mondta, hogy ezen a téren százszoros szüret van. Hogy milyen dolgok történnek ottan, hogyan lesz direkte és indirekté megkárositva a hadügyi kormányzat, hogy árulnak macskabőröket birka­bőrök helyett és hogy milyen furfangokkal játsszák ki az előirt feltételeket: erről egy egész )cönyvet lehetne írni. Én nagyon kérném a t. kereskedelemügyi minister urat és a t. kormányt, méltóztassék kév­lelhetetlen szigorral ezek ellen fellépni, (Élénk helyeslés.) méltóztassék ezen meg nem indokolt uzsorahasznokat megnyirbálni, mert, amikor a leg­szegényebb ember is nehezen, de vérben és pénzben áldoz és nincs az országnak egyetlen néprétege sem, amely utolsó erőinek megfeszíté­sével" ne igyekeznék leróni kötelességét a haza irányában, akkor egy privilegizált érdektársa­ságnak a kijárókkal együtt meg nem engedett uzsorahasznokat látni a nép nyomorából, ez a legnagyobb immoralitás, ez az indirekt hazaáru­lás. (Elénk helyeslés.) Sümegi Vilmos: ÍJgy van! A háború hiénái! Rakovszky István: Még egyről kívánok szó­lani. (Halljuk! Halljuk!) Elismerem, hogy a ministerelnök ur ma kivételesen koncziliáns volt az ellenzékkel szemben. Szólani akarok az internálás dolgáról. Távol áll tőlem, hogy én ilyen súlyos időben a kormánynak ezen jogát kétségbevonni; vagy elvenni akarjam, mert nem­csak joga, de imminens kötelessége is a kormány­nak szigorúan eljárni. Kötelessége azonban a kormánynak az is, hogy ezen jogot erős kautélák­kal lássa el, legyenek azok morális, vagy törvé­nyes kautélák. Nekem tudomásom van arról, hogy egészen ártatlan embereket ezen jog alap­ján letartóztattak és letartóztatva tartanak még ma is, ami nekik óriási károkat, talán tönkre­menetelüket okozza és ha nem provideálunk az-

Next

/
Thumbnails
Contents