Képviselőházi napló, 1910. XXVI. kötet • 1914. julius 22–1915. május 6.
Ülésnapok - 1910-565
218 565. országos ülés Í9U Rakovszky István; T. képviselőház! Én a t. minister urnak azt a kijelentését, hogy ezen felhatalmazás alapján általános választásokat nem fog elrendelni, tudomásul veszem. De, t. képviselőház, mi ezen törvényekben a kormánynak rendkívül nagy hatalmat konczedálunk. Mi elismerjük, hogy e rendkivüli idők indokolttá teszik, hogy megadjuk neki ezt a felhatalmazást. De ha ez a kötelezettség fennáll az ellenzék részéről, kétszeres az a kötelesség, hogy a kormány éber figyelemmel kisérje azt, hogy ezen törvény örve alatt ne történjenek támadások a polgárok szabadsága ellen, (ügy van! balfelöl.) T. képviselőház! Nem akarom illusztrálni azokat, amiket t. barátom, gróf Apponyi Albert, itten elmondott, hogy visszaélések történtek az internálások dolgában. Ha a háború bevégeztetett, fentartjuk magunknak a kritika jogát; szükség esetén az egyes példákat el fogjuk itt mondani, be fogjuk bizonyítani azt, hogy politikai szempontokból bizonyos területeken, ahol miszerintünk nagy katonai czélok elérése és biztosítása szempontjából szükséges lett volna kellő szigorral, kérlelhetetlen szigorral fellépni, ez nem történt meg. Ha mi tartózkodunk attól, hogy ezeket az eseteket most a t. ház bírálata elé terjesszük, csakis azon kötelességérzet gátol minket, amellyel vagyunk a kormány nehéz helyzetével szemben, amikor ily nehéz viszonyokban kétszeres erőfeszitésbe kerül a kormányzat vitele. Ez tart minket vissza attól, hogy ezekkel bővebben foglalkozzunk. De a t. ministerelnök ur becses figyelmét arra kívánom felhívni, hogy necsak az általános választások ne történjenek ezen törvény hatálya alatt, hanem hogy e törvény örve alatt ne kö vettessenek el olyan merényletek a választói szabadság ellen, mint most Nagytapolcsányban, a hires Nyitra megyében történt. Mig a kormánypárti képviselőjelölt egész szabadon mozoghatott a választókerület és a megye területén és még hozzá külföldi eredete mellett elég tapintatlan volt ahhoz, hogy az ellenzéket megtámadja, megszólja, addig az ellenzéki képviselőjelöltet eltiltották a választói gyűlések megtartásától. Tudomásomra jutott, hogy a kormány már intézkedett abban a tekintetben, hogy az alsóbb hatóságok által kiadott ezen tilalom visszavonassák, de ez oly későn történt, hogy igazán nincs benne köszönet. Azt kérem a ministerelnök úrtól, illetve a belügyminister úrtól, hogy ezt a törvényt ne használják fel arra, hogy a polgárok szabadságát elnyomják. A második dolog, amire a t. ház figyelmet fel akarom hívni, az, amit gróf Batthyány Tivadar t. képviselőtársam mondott el. Nemcsak az árpának, búzának, rozsnak, lisztnek az árát kell megszabni, hanem szükség van a többi élelmiczikkek árának megszabására is. (TJgy van!) Itt van a burgonya, de különösen a ezukor. (TJgy van!) Azoknak a nagy bankoknak e nehéz idők is csak arravalók, hogy dividendájukat november 30-án, hétfőn. szaporítsák. Pozitív tudomásom ván arról, hogy egyes nagy bankok megvásároltak nagy ezukorkészleteket, felhajtották egész indokolatlanul a ezukor árát és kéz alatt protezsáltjaiknak körülbelül 20°/o-kal olcsóbban adják a ezukrot. (Mozgás.) A t. kereskedelmi minister ur mosolyog ezen. Majd a következő törvényjavaslatnál lesz szerencsém talán bemutatni ezen nagy bankok áldozatkészségét akkor, amikor az ország kevésbbé tehetős rétegeit egy uj nagy adóval akarják megróni. T. képviselőház! A ezukor árának megszabása, a burgonya árának megszabása és a kőszén árának megszabása, továbbá biztosítás arra nézve, hogy kőszénkészleteket szükség esetén az állam, vagy egyes városok felhalmozhassanak, hogy ezekre nézve visszaélés, vagy uzsora ne történjék: mindezek a kormány legeminensebb kötelességei közé tartoznak ilyen súlyos viszonyok között. (Élénk helyeslés.) Még egy körülményre kívánom felhívni a t. ház figyelmét ós ez a liferánsok kérdése. Nyílt titok, a verebek csiripelik, teljesen igaza van Batthyány Tivadar grófnak, amikor azt mondta, hogy ezen a téren százszoros szüret van. Hogy milyen dolgok történnek ottan, hogyan lesz direkte és indirekté megkárositva a hadügyi kormányzat, hogy árulnak macskabőröket birkabőrök helyett és hogy milyen furfangokkal játsszák ki az előirt feltételeket: erről egy egész )cönyvet lehetne írni. Én nagyon kérném a t. kereskedelemügyi minister urat és a t. kormányt, méltóztassék kévlelhetetlen szigorral ezek ellen fellépni, (Élénk helyeslés.) méltóztassék ezen meg nem indokolt uzsorahasznokat megnyirbálni, mert, amikor a legszegényebb ember is nehezen, de vérben és pénzben áldoz és nincs az országnak egyetlen néprétege sem, amely utolsó erőinek megfeszítésével" ne igyekeznék leróni kötelességét a haza irányában, akkor egy privilegizált érdektársaságnak a kijárókkal együtt meg nem engedett uzsorahasznokat látni a nép nyomorából, ez a legnagyobb immoralitás, ez az indirekt hazaárulás. (Elénk helyeslés.) Sümegi Vilmos: ÍJgy van! A háború hiénái! Rakovszky István: Még egyről kívánok szólani. (Halljuk! Halljuk!) Elismerem, hogy a ministerelnök ur ma kivételesen koncziliáns volt az ellenzékkel szemben. Szólani akarok az internálás dolgáról. Távol áll tőlem, hogy én ilyen súlyos időben a kormánynak ezen jogát kétségbevonni; vagy elvenni akarjam, mert nemcsak joga, de imminens kötelessége is a kormánynak szigorúan eljárni. Kötelessége azonban a kormánynak az is, hogy ezen jogot erős kautélákkal lássa el, legyenek azok morális, vagy törvényes kautélák. Nekem tudomásom van arról, hogy egészen ártatlan embereket ezen jog alapján letartóztattak és letartóztatva tartanak még ma is, ami nekik óriási károkat, talán tönkremenetelüket okozza és ha nem provideálunk az-