Képviselőházi napló, 1910. XXVI. kötet • 1914. julius 22–1915. május 6.

Ülésnapok - 1910-565

565. országos ülés Í91k november 30-án, hétfőn. 219 iránt, hogy ők rehabilitálhassák magukat és ha nem gondoskodunk, hogy az erkölcsi és anyagi veszteségért, amelyet szenvedtek az indokolatlan letartóztatás alatt, teljes kárpótlás adassék nekik, akkor ez fokozódott rémuralom. Belátom, hogy ilyen nehéz időben hibák történhetnek, de akkor az államnak fennáll a kötelessége a teljes elégtételt megadni ugy anyagi, mint erkölcsi irányban is. (Helyeslés.) Nagyon kérem a t. kormányt, méltóztassék arra provideálni, hogy az ilyen emberek ügyében való eljárás gyorsittassék, minél hamarább tisztáz­tassék az az ügy, minél hamarább kapja meg méltó büntetését a bűnös, vagy pedig szabadon­bocsáttassék minél hamarább az, aki büntetlen. (Helyeslés.) Ismétlem, nem akarom illusztrálni ezt példákkal. Hiszen kérem, az egyiknek olyan elégtételt adtak, hogy levelet kapott egy magas állásban levő egyéntől, szorosan a saját használatára. Hát köszönöm én az ilyen rehabilitácziót, ba nekem olyan levelet adnak, amelyet nem szabad felhasználnom. Ez lehetetlen állapot. És bár elismerem, hogy az állam biztonsága jogosulttá és indokolttá tesz ilyen intézkedéseket, mégis szükségesnek tartom, hogy a személyes szabad­ságot, a személyes reputácziót is körülbástyáz­zuk olyan kautélákkal, amelyek kizárják annak lehetőségét, hogy ez a paragrafus talán politikai üldözésnek, bosszúállásnak, vagy más ilyesminek eszközéül szolgálhasson. (Helyeslés bal felöl.) Elnök: Kivan még valaki szólni? (Senki­sem!) Ha szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. A ministerelnök ur óhajt nyilatkozni. Gr. Tisza István ministerelnök: T. ház! Azt hiszem, talán az egész ház hangulatával találkozom akkor, ha most kerülök minden hossza­sabb vitatkozást a törvényjavaslattal egészen szoros kapcsolatban nem álló dolgokra nézve s azért mellőzve egyebekben a felvetett kérdések továbbtaglalását, valamint azt is, hogy ismét­lésekbe bocsátkozzam, egészen röviden csak két tiszteletteljes megjegyzést teszek. (Halljuk ! Hall­juk! halt elől.) • Az egyik vonatkozik arra, hogy a hadsereg ellátása körül visszaélések fordulhatnak elő. Biztosithatom róla a t. képviselő urat, hogy ezeket a visszaéléseket nagyobb utálattal nem ítélheti el senki, mint én, (Helyeslés.) és biztosithatom arról is, hogy a kormány csak hálás lesz, ha bárhol bárminő ilyen tényre felhívják a figvelmét és azon lesz, hogy ezek a visszaélések kérlelhe­tetlen szigorral megtoroltassanak. (Általános helyeslés.) Másik megjegyzésem vonatkozik az időközi választások alkalmával tartandó népgyülésekre. Erre nézve a kormány álláspontja az, hogy a rendkívüli intézkedéseknek az a rendelkezése, amely politikai népgyüléseket a háború tarta­mára általában eltilt, választásoknál a választók nyilvános gyűléseire nem vonatkozhatik; (Élénk helyeslés balfelöl) és amint a kormány arról értesült, hogy ebben a tekintetben a nagytapol­csányi kerületben — ugy látszik — tévesen fogják fel a dolgot, táviratilag intézkedett a nép­gyűlés megtartása iránt. (Helyeslés.) Azt hiszem, ezt méltóztatnak tudomásul venni. Különben ismételten kérem a törvény­javaslat elfogadását. (Élénk helyeslés a jobb­oldalon és a középen.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyil­vánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. házat, elfogadja-e a háború esetére szóló kivételes intézkedésekről alkotott 1912:LXIII. t.-cz.-nek és a hadiszolgáltatások­ról szóló 1912:LXVIIL t.-cz.-nek kiegészítésé­ről szóló törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául, igen vagy nem? (Felkiáltások: Igen !) A ház a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alajrjául elfogadja. Következik a részletes tárgyalás, első sorban a törvényjavaslat címe. Kérem Szepesházy Imre jegyző urat, szíveskedjék azt felolvasni. Szepesházy Imre jegyző (olvassa a törvény­javaslat czimét): Elnök: Kíván valaki szólni ? (Senki sem!) Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom. A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Követ­kezik a határozathozatal. Kérdem a t. házat: elfogadja-e a törvény­javaslat czimét, igen vagy nem ? (Felkiáltások: Igen!) A ház a törvényjavaslat czimét elfogadja. Kérem a törvényjavaslat egyes szakaszainak felolvasását. Szepesházy Imre jegyző (olvassa a törvény­javaslat 1—4. §-ait, amelyek észrevétel nélkül elfogadtatnak; olvassa az 5. §4). Elnök: Simonyi Semadani Sándor képviselő ur kivan szólani. Simonyi-Semadam Sándor: T. képviselőház! A ministerelnök úr nyilatkozata folytán minden hosszas indokolás nélkül kérem, hogy az 5. §-ban »közigazgatási hatóság minden munkaképes egyént« szavak után beszurandók volnának a következő szavak: »aki 18. életévét meghaladta és 50-ik életévét még nem töltötte be«. Méltóztassék ezt beszúrni és ezzel a kor­határ tekintetében a kellő garanczia megadatik. Elnök: Gróf Apponyi Albert képviselő ur kíván szólni. Gr. Apponyi Albert: T. képviselőház! Én is az általános vita alkalmával mondottak alapján csatlakozom Simonyi-Semadam Sándor beadott indítványához, a második bekezdés első mondata után pedig második mondatképen javaslom, hogy tétessék: »ISTők egyáltalán csak akkor, ha ezáltal családientartói ugy erkölcsi, mint gazdasági köte­lességeik teljesítésétől el nem vonatnak.« Azután következnék a szöveg: csak olyan munkák el­végzésére alkalmazhatók stb. (Helyeslés.) Elnök: A ministerelnök ur kivan szólni. 28*

Next

/
Thumbnails
Contents