Képviselőházi napló, 1910. XXVI. kötet • 1914. julius 22–1915. május 6.

Ülésnapok - 1910-561

561. országos ülés 19H Julius lb-én, pénteken. 181 azon tisztviselőkre való tekintet szempontjából, akiknek ez élethivatásuk, de azért sem, mert hiszen elvégre az állam bevételi forrásai nem valami idegen hatalom részére, nem az állam­tól, az állampolgároktól különálló, ellenséges, vagy azokkal ellentétben álló érdekek szempont­jából szedetnek, hanem szedetnek épen magának az államnak és az állampolgároknak az érdeké­ben azért, hogy az állam funkcziója biztosit­tassék. Hiszen ha egyáltalában disztingválni akarunk a különböző funkcziók között, akkor talán a legelső helyre épen ezt a funkcziót kell helyeznünk, amely az állam fenmaradását . . . Bakonyi Samu: Minden czigány a maga lovát dicséri! (Derültség a baloldalon.) Teleszky János pénziigyminister: ... az állam funkczióját teszi lehetővé, mert enélkül tulaj­donképen állam egyáltalában nem képzelhető, ma pedig, ugyebár, állam nélkül egyéni élet sem képzelhető. Ha tehát, mondom, disztingválni akarunk, talán a legelsőrendü funkeziónak, nem pedig a legutolsórendü funkeziónak kell a pénz­ügyi közeg hivatását tekintenünk. Hiszen nagyon értem én ezt; a magyar pénzügyi jog és az egész magyar állam pénzügyi szervezetének alapjai tulajdonképen a 48-as időszakot követő abszolút korszakból keletkeznek és természete­sen ekkor fejlődött ki a magyar közvélemény­ben és a magyar társadalomban bizonyos averzió a fináncz iránt, mely averzió fennáll ma is, részben az atavizmus következtében, részben azért, mert természetesen fizetni senki sem sze­ret, vagy, mondjuk, mindenki szivesebben veszi, ha nem kell fizetnie. De azért magát a pénz­ügyi szolgálatot mindenesetre legalább is olyan értékű és olyan jelentőségű szolgálatnak kell tekintenem, mint bármily más állami szolgála­tot, bármily más állami tevékenységet. Annál is inkább kérem a szakasz változat­lan fentartását, mert ez nem uj intézkedés, hanem olyan intézkedés, amely szintén már rég­óta megvan törvénykönyvünkben, amelyre nézve tehát a gyakorlati életből állapithatjuk meg, hogy olyan kötelezettségeket és olyan feladato­kat ró a birói személyzetre, amelynek ez, igenis, a legnagyobb mértékben képes és tud megfe­lelni. Bizonyítja ezt az a körülmény, amit már az általános vita során is voltam bátor jelezni, hogy amióta az ügyeket én ismerem, egyetlen­egy eset fordult csak elő, ahol az igazságügy­ministeriummal tárgyalások folytak a tekintetben, hogy vájjon ezen kötelezettségnek nemteljesitése folytán helyén való volna-e a felelősség alkal­mazása vagy nem. Ettől eltekintve, ezen kötele­zettség teljesítése vagy nemteljesitése miatt a felelősségre vonás kérdése sohasem merült fel, ami, azt hiszem, a leghathatósabb bizonyíték arra nézve, hogy itt nincs olyan rendelkezésről szó, aminek végrehajtása bárminő nehézségekbe ütköznék. Ezért tisztelettel kérem a szakasznak változatlan elfogadását. (Helyeslés a jobboldalon.) 1 Elnök : Szólásra senki sincs feljegyezve. Kivan még valaki szólni? Az előadó ur kivan szólni. Hantos Elemér előadó : T. ház! (Halljuk! jobbfelől.) Az igen tisztelt pénzügyminister ur ezen szakasz fentartásának indokolására két olyan tényt terjesztett a t. ház elé, amelyek, azt hiszem, minden szónál és minden érvnél inkább fogják a t. túloldalt megnyugtatni abban a tekintetben, hogy itt nincs a birói tekintély­nek és a birói munkának olyan megterheléséről szó, amely a jelenlegi állapottal szemben bár­milyen sulyositást tartalmazna. Az egyik tény, amelyre az igen tisztelt pénzügyminister ur rámutatott, az, hogy az 1894 : XXVI. t.-cz. szórói-szóra tartalmazza ezt a rendelkezést. A másik tény, amely talán még ennél is jobban fog hatni, az, hogy ezen rendelkezés alapján 1894 óta, vagyis most már 20 esztendőn keresz­tül egyetlenegy ilyenféle eset merült fel, de ennek sem voltak súlyosabb konzekvencziái. Ha én ezen megnyugtató nyilatkozatok után is felszólalok, csak azért teszem, mert a szakasz negyedik bekezdésébe egy sajtóhiba csú­szott be, amely félreértésekre adott alkalmat és már az általános vita során Polónyi Dezső kép­viselő ur ezt a pontot ezen sajtóhiba miatt félremagyarázta. Bátor vagyok tehát tisztelettel indítvá­nyozni a t. háznak, hogy a 85. §. negyedik be­kezdésének első sorában »Az a birói« szavak helyébe »Az a biró« szavak tétessenek, vagyis itt nem a birói hivatalnokoknak, hanem a bíró­nak felelősségéről van szó. Ennek a sajtóhibának kiigazításával kérem a szakasz változatlan elfogadását. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Szólni senkisem kívánván, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyil­vánítom. Következik a határozathozatal. A 85. §-szal szemben Bakonyi Samu kép­viselő ur ötrendbeli módosítást adott be. Az első módosítás értelmében a 85. §. első bekez­déséből az utolsó szó törlését és annak helyébe ezen három szónak: »a felet figyelmeztetni« beiktatását javasolja. Második módosítása értelmében javasolja a második bekezdés teljes elhagyását és helyébe ennek a szövegnek iktatását (olvassa): »Ha a bélyeg lerovása körül mulasztás vagy hiány van, a hivatalos leletet a bírósági kezelő és a köz­ségi- bíró (békebiró) veszi fel«. Harmadik módosítása értelmében a har­madik bekezdés ezen első két szava : »Különösen kötelessége« elhagyatnék és a második sor végén »pertárnoknak« szó után íratnék e szó »köte­lessége«. Negyedik módosításában javasolja, hogy a negyedik bekezdés első sorából töröltessék ezen két szó »birói vagy« és végül Ötödik módosí­tása az lenne, hogy az ötödik bekezdés első és

Next

/
Thumbnails
Contents