Képviselőházi napló, 1910. XXVI. kötet • 1914. julius 22–1915. május 6.

Ülésnapok - 1910-561

182 561. országos ülés Í91b Julius üb-én, pénteken. harmadik sorából »a bírói vagy« szavak töröl­tessenek. Ezzel szemben az előadó ur is beadott egy módositványt, amely szerint a 85. §. negyedik bekezdésének elején »Az a birói« szavak helyett »Az a biró« szavak tétessenek. A házszabályok értelmében a kérdést a 85. §. eredeti szövegére, vagyis a bizottságok által szerkesztett szövegre fogom feltenni. Ameny­nyiben ez nem fogadtatnék el, teszem fel a kér­dést az előadó ur által javasolt és az eredeti szöveghez közelebb álló szövegezésre és ameny­nyiben ez sem fogadtatnék el, akkor fogom fel­tenni sorrendben azt az öt javaslatot, illetőleg módosítást, amelyek Bakonyi Samu képviselő ur által adattak be. (Helyeslés jobbfelül.) Kérdem tehát a t. házat, méltóztatik-e a 85. §-t a bizottságok által javasolt eredeti szö­vegezésben elfogadni, igen vagy nem? (Nem!) A ház a szakaszt eredeti szerkezetében nem fogadja el. Kérdem másodsorban, méltóztatik-e a 85. §-t eredeti szövegezésében az előadó ur által, javasolt azon módosítással, hogy negyedik be­kezdésében »Az a birói« szavak helyett csak »Az a biró« szavak tétessenek, elfogadni, igen vagy nem ? (Igen!) A ház a 85. §-t eredeti szerkezetében az előadó ur által javasolt, épen előadott módosí­tással fogadja el. Ennek folytán a Bakonyi Saimi képviselő ur által 1 — 5. pont alatt javasolt módosítások elesnek. Következik a 86. '%. Kérem a jegyző urat. Szinyei-Merse Félix jegyző (olvassa a 86. §-t). Elnök : Az előadó ur kivan szólni. Hantos Elemér előadó: T. Ház! A 86. §. a polgári peres eljárás alapjául szolgáló vagy a peres eljárás folyamán érvényesített jogügylet vagy kereskedelmi levelezésnek illetékkötelezett­ségéről szól. A kereskedelmi levelezés általában illetékmentes; amennyiben azonban valamely kereskedői levél a peres eljárás során felhasz­náltatik, akkor az illetékkötelessé válik. Erre vonatkozólag a szakasz második bekezdése tar­talmaz egy rendelkezést, amely szó szerint egye­zik az 1875: XVI. t.-cz. megfelelő rendelkezé­sével, amely a tőzsdei eljárás során használt kereskedői leveleknek illetékkötelezettségéről ren­delkezik. A kereskedői érdekképviseleteknek a ház asztalán fekvő kérvényei azonban azt kívánják, hogy ezen közel negyven év óta érvényben lévő, de eddig meg nem értett szakasz mostan, a tör­vénykezési illetékek uj szabályozása során világo­sabbá és határozottabbá tétessék. Ehhez képest az igen tisztelt pénzügy­minister ur hozzájárulásával ennek a második bekezdésnek egy ujabb, világosabb és a keres­kedői világra nézve elönyösebb szövegezését vagyok bátor ajánlani. (Halljuk! Halljuk! bal­felöl.) Az új szöveg, amely a mostani második bekezdés helyébe lépne, a következőkép hang­zanék (olvassa): »Ha kereskedők és iparosok feltételesen illetékmentes levelezéseit a polgári bíróság előtt bizonyítás czéljából használják, az illető levél csak a per vagy az eljárás (ha mel­lékkérdésről van szó, a mellékkérdés) tárgyának értéke után esik a levélben foglalt jogügylet minőségének megfelelő illeték alá«. (Helyeslés.) A harmadik bekezdés megmaradna. Miután azonban ezen bekezdésbe egy sajtóhiba csúszott be, amely annak értelmét zavarja, vagyok bátor a harmadik bekezdést a következő szabatos sti­lizácziőval elfogadásra ajánlani (olvassa): »Ha a per tárgya nem vagyonjogi igény vagy meg nem becsülhető, a levelezések ivenként 1 korona illeték alá esnek«. Tehát nem »1 koronás« illeték alá. Bátorkodom a második és a harmadik be­kezdést ezen uj szövegezésben elfogadásra aján­lani. (Helyeslés.) Elnök: Szólásra ki következik ? Szólásra feljegyezve senki sincs. (Szász Pál szólásra je­lentleesik.) Szász Pál képviselő ur kivan szólni. Szász Pál: T. ház! A törvényjavaslat tár­gyalásának kezdetén az ellenzék részéről a czim tárgyalása alkalmával egyes kívánalmak hang­zottak el. T. i. nem »a törvénykezési illetékről« czimet akarták adni a törvényjavaslatnak, ha­nem kifejezetten akként kívánták a czimet meg­szövegezni, hogy: »a polgári bíróságok előtti eljárásra nézve megállapított illetékekről szóló törvényjavaslata (Zaj.) Elnök (csenget); Csendet kérek, képviselő urak. Nem hallom a szónokot. Szász Pál : A czim tárgyalása alkalmával a törvényjavaslat előadója nem volt abban a helyzetben, hogy elfogadhassa az ellenzéknek ezt az érvelését, mert hiszen a törvényjavaslatban magában benne foglaltatik a büntetőeljárásban való meghatalmazások illetékkérdése is, amely hosszú vitára adott alkalmat. De itt az ellenzék felszólalásának honorálására, szükségesnek ós helyesnek tartanám, hogy a 86. §. után a 87. szakaszként egy uj szakasz vétessék be. Tiszte­lettel javaslom, hogy a felveendő uj 87. §. szö­vege a következő legyen. (Halljuk! Halljak!) »A jelen törvény alkalmazása szempontjából egyéb birói eljárások alatt a polgári j>errend­tartással nem szabályozott j>olgári bírósági eljá­rásokat kell érteni.« E szövegezéssel azt hiszem, mindenféle félre­értés ós helytelen magyarázat ki lesz' kerülhető. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Nem értjük I) és az ellenzéki részről hangoztatott kívánságnak is elég lesz téve. Tisztelettel ajánlom, méltóztassék ezt a módosítást elfogadni. Springer Ferencz: A czinmél felhoztuk! Huszár Károly (sárvári): Nem értem! Bakonyi Samu: T. ház! Abban a különös helyzetben vagyok, hogy az előadó ur által ja­vasolt módosítással szemben a 86. §. utolsó be­kezdésére vonatkozólag az eredeti szöveg fen­tartását javasoljam.. (Mozgás a jobboldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents