Képviselőházi napló, 1910. XXVI. kötet • 1914. julius 22–1915. május 6.

Ülésnapok - 1910-561

180 56l. országos ütés ffllí Julius 2%-én, pénteken. sorban a házszabályok értelmében a bizottság által javasolt eredeti szöveget fogadja el a ház, igen vagy nem? Amennyiben ez nem fogadtat­nék el, fel fogom tenni a kérdést a hozzá kö­zelebb álló módosításra és pedig az előadó ur módosítására. Ha ez elfogadtatnék, akkor ter­mészetszerűleg elejtettnek fogom nyilvánítani a Springer képviselő ur részéről benyújtott, mó­dosítást. Amennyiben ez nem fogadtatnék el, fel fogom tenni a kérdést, hogy elfogadja-e a ház a Springer képviselő ur által benyújtott módosítást. (Helyeslés.) Kérdem tehát: Méltóztatik-e a 83. §-t a bizottság által javasolt eredeti szövegezésben el­fogadni, igen vagy nem ? (Nem!) A ház a sza­kaszt a bizottság által javasolt eredeti szövege_­zésben nem fogadja el. Kérdem másodsorban: Méltóztatik-e elfo­gadni a 83. §-t a bizottság szövegezésében az előadó ur által előterjesztett és épen felolvasott módositványnyal, igen vagy nem? (Igen!) A ház a 83. §-t az előadó ur által előterjesztett módosítással fogadja el; ennek folytán a Sprin­ger képviselő ur által előterjesztett módosítás elesik. Következik a 84. §. Kérem a jegyző urat szíveskedjék azt felolvasni. Szinyei-Merse Félix jegyző (olvassa a tör­vényjavaslat 84. §-át). Elnök.* Szólásra ki következik? Pál Alfréd jegyző : Springer Ferencz ! Springer Ferencz: Köszönöm, nem élek a szólás jogával. Elnök : Mivel szólásra senki sincsen felje­gyezve, kérdem a t. házat, kíván-e valaki szólni? (Senkisem!) Ha nem, ugy a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. A 84. §. meg nem támadtatván, azt elfo­gadottnak jelentem ki. Következik a 85. §. Szinyei-Merse Félix jegyző (olvassa a 85. §-t.) Elnök: Szólásra ki következik? Pál Alfréd jegyző : Bakonyi Samu ! Bakonyi Samu: T. képviselőház! Ehhez a szakaszhoz látszólag stiláris jellegű módosításo­kat vagyok bátor indítványozni, amelyeknek czélzata azonban mégis lényegbevágó annyiban, mert azt intendálják, hogy a bíróság tagjai ne vettessenek egy olyan funkezió nyűge alá, amely egészen heterogén az ő tulajdonképeni felada­tuktól, amely abból áll, hogy ők a jogot szol­gáltassák, a kincstári érdekek megoltalmazására pedig elég, ha a bíróság kezelő közegeit alkal­mazzuk és ezektől kívánjuk azt meg. Ebből a felfogásból kiindulva, vagyok bátor indítványozni a következő változtatásokat (ol­vassa) : Indítványozom, hogy először a 85. §. első bekezdésének utolsó szava töröltessék és helyébe ez a három szó: »a felet íigyelmez­tetni« iktattassék. Az eredeti szöveg szava t.i.az, hogy »ügyelni«, már pedig ez a kifejezés önmagában megfogható tartalommal nem bír, nem lehet hirtelenében megállapítani, hogy mit foglal magában, ellen­ben az, ha kötelességgé teszszük a felek figyel­meztetését, egészen szabatos. Indítványom második pontja a következőkép szól (olvassa): »Másodszor, a bekezdés egészen elhagyassák és helyébe az iktattassék, hogy: »Ha a bélyeg lerovása körül mulasztás vagy hiány van, a hivatalos leletet a bírósági jegyző és a községi bíró (békebiró) veszi fel«. így elesnék a községi bírónak az a kötelezettsége, hogy ő utasítani legyen kénytelen a kezelő közeget is. A következő pont lenne (olvassa): »Har­madszor, a 3. bekezdés ezen két szava » külön ö­sen kötelessége* elhagyassák és e szó után: »pertárnoknak« írassék »kötelessége«, mert ezzel a fogalmazással szabatosabb és magyarosabb lesz a szöveg. Végül (olvassa) : » Negyedszer, a 4. bekezdés első sorában töröltessék ez a két szó: »birói vagy« és az ötödik bekezdés első és harmadik sorából a »biró vagy« szavak töröltessenek«, ami által kivétetnének a biró működése köréből a nem neki való funkeziók. Ajánlom módosításom elfogadását. (Helyes­lés bal felöl.) Elnök: Szólásra ki következik? Pál Alfréd jegyző: Egry Béla! Elnök: A képviselő ur nincs jelen: Kivan még valaki szólni? A pénzügyminister ur óhajt nyilatkozni. (Halljuk! Hall juh!) Teleszky János pénzügyminister: T. ház! Bakonyi Samu t. képviselő ur módosítása, ha jól értettem, tulajdonképen azt czélozza, hogy a 85. §-ban megállapított felelősség alól a bírói személyzet kivonassák. E tekintetben már voltam bátor nyilatkozni az általános vita folyamán. Kétségtelen, t. ház, hogy a bírónak első és leg­főbb kötelessége az igazságszolgáltatás, vagyjs az előtte tárgyalt ügynek helyes eldöntése. En azonban azt hiszem, t. ház, hogyha emellett a bíróra egy olyan feladatot ruházunk, amelynek a biró minden körülmények között megfelelhet, anélkül, hogy az ő fő hivatásában ezáltal gátol­tatnék és ha ez a hivatása abban áll, hogy az államtörvény által megállapított pénzügyi be­vételi forrásainak biztosítására közreműködjék a biró, ugy ezáltal sem nem ruházunk a biróra olyan feladatot, amely őt hivatásának teljesíté­sében gátolná, sem pedig olyan feladatot nem ruházunk rá, amely az ő igen magasztos és igen szép funkcziójával összeegyeztethető nem lenne, amely bírói méltóságát sértené. Mert, bocsánatot kérek, de azt a felfogást, amely a vita során a t. túloldal részéről több­ször felhangzott, hogy a fináncz teendői — ezek voltak körülbelül a kifejezések — alsóbbrendű teendők volnának, amelyek bizonyos fokig mint­egy stigmatizálnák azt, aki ezen teendőket el­látja, ezt a felfogást abszolúte magamévá nem tehetem. jSTem tehetem pedig magamévá nem csak

Next

/
Thumbnails
Contents