Képviselőházi napló, 1910. XXVI. kötet • 1914. julius 22–1915. május 6.

Ülésnapok - 1910-561

561. országos älés Í9U Julius M-én, pénteken. 163 és szorosabb értelemben vett kereskedelmi bíróság, mig ezzel ellentétben a választott bíróságok a polgári törvénykezésnek minden ágára igénybe vehetők. A képviselő ur is kiemelte, hogy a tőzsdebiróság szervezettel bir és tárgyára vonatkozólag is egészen specziális kérdésekben jár el, tehát már ő maga is megállapította a különbséget. Különösen sérelmesnek tekintette a képviselő ur, hogy az első és második bekezdés akként intézkedik, hogy a választott bírósági szerződés 1 K bélyegilleték alá esik. Az egész vitán végig vonul ugy az ellenzéki, mint a másik oldalról jövő felszólalásokban az a szempont, hogy a kis emberek érdekei védelmeztessenek. Én is hosszabb ügyvédi gyakorlatra hivatkozhatom, de mondhatom, alig fordul elő az életben, hogy szegényebb sorsú emberek forduljanak a választott bírósági eljáráshoz; e mellett a választott bírósági eljárás a vidéken rendkívül ritka, talán a fővárosban sűrűbben fordul elő. így a kérdés pénzügyi szempontból is nagyon jelentéktelen. Ellenben jogi szempontból teljesen indokolva van ez az intézkedés, mert ma minden szerződésbeli megállapodás illeték alá esik; a legszegényebb ember, aki 100 K-ért eladja az ingatlanát, már illetéket fizet a szerződés után. Ott, ahol jobb vagyoni viszonyok közt lévő emberek a választott bíróságra nézve Írásbeli szerződést kötnek, nagyon is indokolt dolog, épen szocziális szempontból, hogy azt az 1 K bélyegilletéket fizessék le. Elismerem, hogy tényleg igazságszolgáltatási érdek, hogy a választott bíróság elterjedjen és pedig kétféle szempontból. Először, mert a választott bírósági eljárás gyorsabb, másodszor a felek mentesitik a hivatásos igazságszolgáltatást és ettől eltekintve a felek érdeke is minden irányban kielégítést nyer. De ennek daczára a gyakorlat azt mutatja, hogy amikor még bélyegilleték nem volt a választott bíróságnál, akkor is alig vették igénybe a felek a bírósági eljárásnak ezt a módját. Azt gondolom, hogy ennek logikai oka az, hogy a nép alsóbb rétegeiben az a felfogás az uralkodó, hogy érvényes és hatályos Ítéletnek csak azt tekinti, amelyet a hivatalos bíróság hoz. Bakonyi képviselő ur az ellenkező nézeten van. Megengedem, hogy a nagyobb intelligencziáju körökben, ahol a felek akarata felfogásuk és gondolkodásuk szerint épen műveltségük alapján szabadabban érvényesülhet, ahol tudják, hogy a felek akarata az egymásközti jogviszonyokban törvényt és szabályt képez, ez nem így van. Azonban a jogszolgáltatást legsűrűbben épen a legkevésbbé vagyonos osztály veszi igénybe és ennek lehet tulajdonítani, hogy a választott bírósági eljárás a gyakorlati életben sűrűn elterjedve nincs. Nem mondom, hogy ez helyes, ellenkezőleg osztozom Springer képviselő urnak azon nézetében, hogy tényleg igazságszolgáltatási érdek az, hogy a választott bírósági eljárás minél jobban elterjedjen, de ezzel szemben nem képez gátló körülményt az, hogy a 70. §. bizonyos bélyegilletéket kér a választott bírósági eljárásnál felmerülő aktusok után. A t. képviselő urak elismerik a bélyegilleték kirovásának jogosultságát ott, ahol a választott bírósági eljárás után a rendes birói jogsegélyt veszik igénybe. Itt már az előadó ur igen lényeges mérséklést ajánlott. Kétségtelen, hogy a vagyonos emberek, akik a választott bírósági eljárás után igénybe veszik a rendes bírósági eljárást, az igazságszolgáltatáshoz sokkal olcsóbban jutnak, mint azok, akik közvetlenül a rendes eljáráshoz fordulnak. A 70. §. 1. és 2. bekezdésében megjelölt csekély illeték egyáltalában nem alkalmas arra, hogy a közönséget elriaszsza a választott bíróság igénybevételétől, másrészt az előadó indítványa is lényeges mérséklést tartalmaz; mindezek alapján ajánlom, hogy a 70. §-t az előadó ur által javasolt mérsékléssel együtt méltóztassék elfogadni. (Helyeslés jobbfelöl.) Elnök: Kíván valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. Az előadó ur kivan szólni. Hantos Elemér előadó: T. képviselőház! Azt hiszem, a vita anyaga teljesen kimerittetett és ezért azokhoz, amiket Nemes Zsigmond és Almássy László t. képviselőtársaim a felhozott aggályok eloszlatására elmondtak, hozzáadni valóm nincs. Szerintem gály, amelyet Bakonyi t. képviselőtársam felhozott, hogy t. i. az 1 K-ás bélyeg el fogja riasztani a feleket a választott bíróság igénybevételétől akkor, amikor 26 K-áig emelkedő beadványi bélyeg van a rendes eljárásban, megállható alappal nem bir. Ami t. képviselőtársam módosításait illeti, figyelmébe ajánlom, hogy a kisebb ügyekre vonatkozólag az ő módosítása sokkal nagyobb megterhelést jelent, mint az a módosítás, amelyet én voltam bátor ajánlani, mert az én módosításom szerint 100 K-áig nem 1 K, hanem csak 50 fillér volna az illeték a kisebb perekben a választott bírósági eljárásnál és ón azt hiszem, ellenkeznék t. képviselőtársam szocziális érzékével, hogyha olyan módosítást ajánlanék elfogadásra, amely a kisebb pereket jobban terheli meg, mint a mit a j>énzügyminister úrral egyetértőleg én voltam bátor ajánlani. Ezért van szerencsém ajánlani a t. háznak, hogy a Bakonyi t. képviselőtársam indítványában foglalt első két pontot méltóztassék elejteni ; a harmadik pontban foglalt indítványt pedig, amely teljesen egyezik azon inditványnyal, amelyet én voltam bátor előterjeszteni, méltóztassék elfogadni abban a szövegezésben, amelyet ajánlani voltam bátor. Ennyit kívántam megjegyezni. (Helyeslés jobbfelöl.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozat. Elsősorban is jelentem a t. háznak, hogy két rendbeli Írásbeli módositvány adatott be, az egyik az előadó uré, aki a »fele« szó helyett a »negyedrósze« kifejezést kéri beszuratni a sza21*