Képviselőházi napló, 1910. XXVI. kötet • 1914. julius 22–1915. május 6.

Ülésnapok - 1910-561

160 5bl. országos ülés 19ib július M-en, pénteken A t. előadó ur helyesen mutatott rá arra a perjogi változásra, amely a polgári rendtartás életbelépte után a választott biróság tekintetében a jogkereső közönség és az igazságszolgáltatás terheinek könnyítésére is be fog állani. Helyes az a megállapítás, hogy a választott bíróságok hatáskörének kiterjesztésével a bíróságok jelentékeny munkamegtakarítást fognak élvezni, de amennyire helyes ez a megállapítás, annyira elfogadhatatlan az a másik megállapításból levont konklúzió, hogy mert a munkamegtakarítás következtében bevételcsökkenés fog bekövetkezni, a kincstárnak át kell hárítania ezt a társadalomra, amelyet így illetékezés alá von. Ez teljesen ellenkezik a javaslatnak azzal a hangoztatott alapelvével, hogy a perlekedési kedvet lehetőleg csökkenteni kell. Gondolom, nem lehet a tárgytól való eltérésnek minősíteni, ha megállapítom, hogy a választott bíróságok favorizálása egészen méltó feladata egy modern perjogi reformmal foglalkozó törvényhozásnak. Ha a perrendtartás is erre az álláspontra helyezkedik, amint a t. előadó ur helyesen megállapítja, akkor ezzel merőben ellenkezik fentartani a javaslat e szakaszának olyan rendelkezéseit, amelyek merőben akadályozzák a választott bírósági eljárásnak önkormányzati tevékenységre való áttérését, mert hiszen ennek a szakasznak sérelme nemcsak a határozati és az Ítéleti illetéknek ilyen fokozott szabályozásában áll, amit most enyhíteni kivan a t. előadó ur. Ebben a szakaszban egyéb rendelkezések is foglaltatnak, amelyek merőben ellenkeznek ennek a törvényhozási kísérletnek általam előrebocsátott alapelvével, amely ebben a javaslatban foglaltatik, sőt ellenkezik magában a perrendtartásban kifejezett azzal a törekvéssel is, amelyet — mint mondottam — csak helyeselni lehet. Nevezetesen, ha mi a választott bíróságoknak működését akarjuk favorizálni s ezzel egyfelől csökkenteni az állam bíróságainak munkaterhét, másfelől, — hogy ugy mondjam — egy pedagógiai funkcziót akarunk teljesíteni a törvényhozásban, mikor a társadalmat rá akarjuk vezetni, hogy azokat az ügyeit, amelyeknek döntés alá bocsátása nem kívánja meg okvetlenül az állam bíróságának ingerencziáját, intézze el maga a saját választott bizalmi embereivel és bíróságaival; ezzel sehogy sem egyeztethető össze az, hogy már a választott bíróságok megalakítása elé is pénzügyi nehézségeket gördítsünk és már ott megterheljük a közönséget. T. képviselőház! A polgári perrendtartás 767. §-ában a választott bírósági külön szerződésről van szó. Nekünk ugyebár az a kötelességünk a vázolt alapelvekhez való ragaszkodásunk esetén — és igazán nem hiszem, hogy e tekintetben kívánatos volna valami visszaesés vagy a t. többség és a t. kormány óhajtaná a meghozott és végre-valahára életbelépő polgári perrendtartásnak határozmányaival szemben — hogy a választott bírósági szerződések létrejöttét ne nehezítsük, hanem minél inkább könnyítsük. Ha azonban ezt illeték alá vetjük, azt hiszem, hogy meg fogja gondolni a közönség, ha illetéket kell viselni a választott bírósági eljárás esetén is, amelytől való mentesség volna épen egyik ösztönzője az eljárás ezen nemében való megnyugvásnak, ezt a módot válassza-e és akkor azt fogja mondani, hogy neki az teljesen mindegy és inkább a rendes bíróságokhoz fog fordulni. Hasonlóképen a polgári perrendtartás 769. §-ában szabályozott azon eljárás tekintetében, amely a választott biróság megalakításának módjára, a választásnak módjára, a bírák személyének kérdésében való megállapodásra vonatkozik, szintén azt az álláspontot kell elfoglalnunk, hogy ezt illetékkel terhelni nem szabad. Viszont a polgári perrendtartás 770. §-ában foglalt rendelkezés is, amely arra való, hogy hatályossá tegye a választott bíróságra vonatkozó szerződés érvényesülését, amely t. i. a bírák megnevezésére vonatkozó felhívást tartalmazza s az ekörüli eljárást szabályozza, ez a felhívási aktus megint olyan, amelynek illetékkel való megterhelése nehezíti äz eljárás ezen helyes, megfelelő nemének érvényesülését. Epén azért, túlmenőleg az igen t. előadó ur által javasolt módosításokon, elsősorban azt kell javasolnom, hogy a 70. §-nak első bekezdése hagyassék ki és — amint majd a szövegből ki fog tűnni . . . (Nagy zaj jobbjelöl.) bocsánatot kérek, igy nem tudok beszélni (Elnök csenget. Halljuk ! Halljuk !)..• — az a rendelkezés állittassók a helyébe, hogy a választott bíróságra vonatkozó szerződés, a választott biróság alakításának módjára, a birák személyére létrejött megállapodás, valamint a bíróválasztásra vonatkozó felhívás teljesen illetékmentes legyen. T. képviselőház! Áttérek már most ennek a szakasznak egy másik igen sérelmes következményére. A .. javaslatnak azt az álláspontját, amely eltér a ma fennálló helyzettől, amikor csak rendelettel van szabályozva a választott bírósági eljárás illetékrendje és hogy most már ezt törvényben akarják szabályozni, csak helyeselni tudom. Általában véve minden közterhet olyannak tekintek, hogy azt lehetőleg mindig törvényben kell szabályozni. . . Springer Ferencz: ügy is keserves! Bakonyi Samu : . . . nem pedig minduntalan megváltoztatható módon, a fmancziális érdekeknek egyoldalú felfogásával ép a terheket növelő módon való megváltoztatására alkalmat adó rendeleti jog utján. Ettől az állásponttól el kell térni és csak helyeselni tudom, hogy a törvényhozás erre az útra tért. De egyben kívánnom kell azt is, hogy ha már ezt az egyedül helyes utat választja a kormány és a törvényhozás, hogy a rendeletileg szabályozott helyzetet ne rontsuk a közönség kárára, hanem ellenkezőleg, javítsuk. Ha a rendelettel szabályozott választott bírósági eljárás illetékrendjét nézem, akkor azt kell megállapítanom, t. képviselőház, hogy eddig három fokozatot ismertünk: 100 K-áig volt 1 K, 100 K-ától 400 K-áig 2 K 50 f és 400 K-án tul