Képviselőházi napló, 1910. XXVI. kötet • 1914. julius 22–1915. május 6.
Ülésnapok - 1910-560
5ö0. országos ülés 1914- Julius 23-án, csütörtökön. 153 az előforduló illetékrövidités miatt felemelt illetéket kiszabni nem szabad.« Ez természetesen csak kiegészítő része annak, amit voltam bátor az imént mondani, hogy t. i. a 40. §-nak megfelelően a beadvány szó után ez a két szó »külső részére« töröltessék. Ezek alapján kérem, méltóztassék benyújtott módosításomat elfogadni. Azt hiszem, ezzel is könnyitenénk annak az osztálynak helyzetén, amely igazán panaszkodik és amelynek nevében minden oldalról állandóan panaszok hangzanak el. Szojka Kálmán jegyző: Springer Ferencz! Springer Ferencz ; T. képviselőház! E szakaszhoz tulajdonképen nem kívántam volna felszólalni, de a tett módosítások között van bizonyos ellentét és nem szeretném, ha ezekből kifolyólag valamely helytelen határozat hozatnék. Egyúttal rámutatok arra is, mennyire jó az ellenzék részvétele ebben a munkában, (Helyeslés bal felől.) mert nemcsak a nagyobb dolgokban, de még apró külsőségekben is nekünk kell vigyáznunk arra, hogy a törvény helyesen és minden rendelkezésében összhangzóan szerkesztessék meg. Kicsiség az egész dolog, de ha mi egy elvet leszögeztünk a 40. és a reákövetkező szakaszokban és megállapítottuk a bélyeglerovás módjára nézve azt, hogy nem ragaszkodunk ahhoz, hogy külső részen eszközöltessék, akkor a gondosság legcsekélyebb mértéke is megkívánná azt, hogy az előadó ur legyen figyelemmel erre a körülményre és a tárgyalás elején ezt a dolgot bejelentse. (Helyeslés.) Akkor ezzel nekünk nem kellene foglalkoznunk. Én ezt kénytelen voltam leszögezni, mert ez törvényszerkesztés szempontjából nagy hiba. Ami már most a szakasz utolsó pontjára tett módosításokat illeti, nekem az az álláspontom, hogy ebben a kérdésben leghelyesebben akkor cselekszünk, ha mi ezt az utolsó pontot teljesen kihagyjuk és nem fogadjuk el sem az előadó módosításait, sem a többi módosításokat. A 82. és 83. §-ok rendelkeznek ugyanis a polgári perrendtartás által szabályozott ügyekben a leletezés kérdéséről. Miután pedig a községi bíráskodás is a polgári perrendtartás által szabályozott ügy, ennek következtében semmi kétsége sincs annak, hogy azok az intézkedések a községi bíróság dolgaira is érvényesek és ennek következtében külön intézkedés ebben az irányban egyáltalában nem szükséges. Azonban viszont ha én érvényre akarom juttatni azt az elvet, hogy a községi bírósági ügyekben leletezésnek helye egyáltalában nincs, akkor pusztán azzal a javaslattal, amelyet Jármy Béla t. barátom tett, hogy t. i. a 2. és 3. pontot egyszerűen hagyjuk ki, azt a czélt, hogy leletet ne vegyenek fel, nem értük el, mert épen a 83. §. megállapítja, hogy ezekben az ügyekben leletet kell felvenni. Szerintem, ha egészen korrekté akarjuk KÉPVH. NAPLÓ. 1910 —1915. XXVI. KÖTET. ezt a törvényt megszerkeszteni, hogyha a t. képviselőháznak is az a felfogása, hogy községi bírósági ügyekben leletet ne vegyünk fel, akkor helyesen akkéjjen járunk el, ha az utolsó pontot egyáltalában kihagyjuk és viszont a községi bíráskodásban való leletezéstől való felmentést a 83. §-szal hozzuk kapcsolatba, amelyben a leletezés kérdését tárgyaljuk. Én ajánlom megfontolásra a t. előadó urnak ezeket a szempontokat. Ha ezeket méltóztatik helyeselni, akkor méltóztassék ezirányban propozicziót tenni és akkor a Jaczkó t. barátom által tett második propoziczió, amely a leletezésre vonatkozik, az utolsó pontnál elesnék, mert akkor ezt a propozicziót a 83. §-nál lehetne megtenni. Ha nem méltóztatnak ehhez hozzájárulni, akkor én a magam részéről magamévá teszem és pártolom Jaczkó t. képviselőtársam indítványát és módosítását. Elnök: Az előadó ur kíván szólni. Hantos Elemér előadó: T. ház ! Van szerencsém tisztelettel indítványozni, hogy Jaczkó Pál képviselő urnak kétrendbeli indítványa, amelyet az illetéklerovás formalizmusának enyhítését czélozzák, elfogadtassék. Az egyik indítvány arra vonatkozik, hogy a beadványoknál fennálló az a formalizmus . . . Springer Ferencz: Nem áll fenn! Csak e javaslat szerint ! Hantos Elemér előadó : . . . amelyet ez a törvényjavaslat kontemplál, hogy a bélyeg a beadványok külső részén ragasztassék fel, megszüntettessék s ennek következtében a harmadik sorban ezen két szó : »külső részére« kihagyassék. Továbbmenőleg helyeslem t. képviselőtársamnak azt a megjeg3^zését, hogy a községi bírót nem lehet személyesen kötelezni arra, hogy ő a bélyegeket esetről esetre lerójja s azért vagyok bátor inditványozni egy olyan módosítást, amely szerint nemcsak a községi biró, hanem vagylagosan a fél is köteleztessék a bélyegek felragasztására, vagyis a 69. §. első bekezdésébe annak ötödik sorába a »pedig« szó után be volna szúrandó : felragasztani vagy« kitétel. Ez kétrendbeli könnyítés. Ami azonban a többi felszólalt t. kéjiviselőtársam indítványát il'eti, azokra vonatkozólag bátorkodom javasolni hogy azokat a t. ház mellőzze. Az egyikre vonatkozólag már Springer Ferencz t. képviselőtársam adott kifejezést annak a véleményének, hogy az ellentétben áll a 83. §-szal és ha itt kihagyjuk a leletfelvétel kötelezettségét és ott megmarad, amúgy is fennáll. De fel kell hívnom a t. képviselő urak figyelmét arra, hogy az a kötelezettség és az a felelősség, amely tt meg van állapítva a községi bírókra nézve, sokkal enyhébb, mint aminőt ma állapit meg a törvényes gyakorlat, miután a ma fennálló törvény T es gyakorlat szerint a biró még birsággal is kötelezhető a lerovásra és a törvényjavaslat ettől a birságtól eltekint. Ha még hozzávesszük, hogy az ötszöröséről négyszeresére szállítja a felemelt illeték mérvét, akkor, azt hiszem, 20
