Képviselőházi napló, 1910. XXVI. kötet • 1914. julius 22–1915. május 6.

Ülésnapok - 1910-560

154 560. országos ülés 1914 július 23-án, csütörtökön. a t. ház belátja, hogy itt is lényeges enyhítéssel állunk szemközt a mai állapottal szemben. (Ugy van ! a jobboldalon.) Van szerencsém a javaslatot a mái; benyújtott módosításaimmal és Jaczkó Pál t. képviselő ur módosításával elfogadásra ajánalni. Elnök : Szólásra ki következik ? Szojka Kálmán jegyző: Szalay László! Szalay László : A t. háznak nem lehet kifogása ellene, ha öt perez hiányozván a nyolez órából, esetleg holnapra halasztanám felszólalásomat. (Felkiáltások jobbról: Halljuk ma!) Felkiáltások a báloldalon : Joga van kérni !) Az idő előrehaladott voltára való tekintettel kérem, hogy holnapra halaszthassam felszólalásomat. (Felkiáltások a jobboldalon : Nem adjuk meg!) Elnök : Méltóztassék beszédét elmondani. Szalay László : T. képviselőház ! Nem akarok eltérni a 69. §. tárgyalásától és talán nem méltóztatnak eltérésnek tekinteni azt, ha két szóval ismétlem, hogy valóban az a tény, hogy az általunk indítványozott bélyegmentesség a községi bíróság elé terjesztett ügyekben mellőztetett, itt, a 69. §-nál, ahol a bélyegeknek, az illetéknek mikénti lerovása van szabályozva, komplikácziókra szolgáltat okot. Nem foglalkozom már azzal az eredeti szöveggel, amely a 69. §-ban javasoltatott, mert hiszen a Jaczkó Pál t. barátom által tett indítványok adoptálása, az előadó ur által is elfogadott és tett módosítások ebben a tekintetben bizonyos aggályokat eloszlatnak, bizonyos nehézségeket megszüntetnek. Azonban ha tekintetbe veszszük ezt, hogy a községekben, különösen pedig az ország egyes vidékein, ahol kis községek vannak, a községi biró a műveltségnek valóban nagyon minimális fokával rendelkezik, (Ugy van.

1 a baloldalon.) ha tekintetbe vesszük azt, hogy a községi bíró nagyon sok községben ma sem tud írni-olvasni, akkor nem lehet remélni, hogy a községi biró azt a kötelezettségét amelyet a szakasz még enyhített formájában is reá ró, kifogástalanul volna képes telejsiteni és tartani lehet attól hogy ez a kötelezettség a községi bírákra a legnagyobb kellemetlenséggel és a felekre nézve is igen nagy zaklatásokkal fog járni. Ismerek vidékeket, ahol az írni-olvasni tudás még nagyon csekély százalékban fordul elő ; már most hogy követelhetem én attól, a községi bírótól, aki írni-olvasni nem tud, aki félreeső községben lakik, aki a bélyegeket és azok minémüségét nem ismeri, hogy az a kincstár ellenőrző közege legyen 1 Nem túlzás, de igen sok esetben tapasztaltam, hogy egyszerűbb emberek nem tudják a különbséget az okmánybétyeg és a postabélyeg között, az egyik is stempli, a másik is stempli; a magam tapasztalatából mondhatom, hogy előfordul, hogy a fél, akinek bélyeget kellett lerónia, levélbélyeget hozott és nem tudta megérteni, miért nem lehet azt használni, mikor az egyiket is az állam adja, a másikat is. Ily körülmények között, midőn nemcsak a bélyegfelhasználás ellenőrzése van a községi bíróra bízva, hanem még a leletfelvétel is az ő kötelessége, megvallom, én ettől valami jó hatást nem várok ; ilyen rendelkezést csak az hozhat javaslatba, aki a primitív viszonyokat nem ismeri. Ezeket a szempontokat tekintve, ha már ki van mondva, hogy a községi bíróság elé tartozó ügyek illetékkötelesek, azon valóban nem tudunk segíteni, hogy tényleg a községi bírót kell megbízni, hogy az ő gondja legyen, hogy az előirt bélyeg lerovassék, de felelősséget megállapítani reá nézve az én véleményem szerint egyenesen lelkiismeretlenség, a leletfelvótelt reá bízni pedig abszurdum. Ezért magamévá teszem Jármy Béla képviselőtársam indítványát és oda konkludálok, hogy ezekben az esetekben elégedjék meg a kincstár azzal, hogy azt a bélyegilletéket, amelynek szedéséhez tulajdonképen morális alapja nincsen, amelyet mint a községi elöljáróságfáradozásának gyümölcsét élvez, hogy azt az egyszeres illetéket minden emelés nélkül megkapja. Kijelentem, hogy ehhez az indítványhoz hozzájárulok. (Helyeslés balfélől.) Elnök: T. ház! Miután az idő előrehaladt, a szakasz tárgyalását félbeszakítjuk. A mentelmi bizottság előadója kíván jelentést tenni. Szász Pál előadó: T. képviselőház! A ház a ma délelőtti ülésben határozatot hozott, amelynek alapján Sümegi Vilmos országgyűlési képviselő urat tíz egymásután következő ülésnapra a ház üléseiből kizárta. Amikor az elnök a ház határozatának érvényt akart szerezni, a jelen volt Sümegi képviselő ur az elnök felszólításának nem tett eleget, a házat nem hagyta el. Sümegi Vilmos képviselő urnak ezen magatartása a házszabályok 254. §-ának harmadik bekezdésébe ütközik, a házszabályokat sérti; a képviselő ur a házszabályok rendelkezésével helyezte magát szembe akkor, amikor az elnök felhívásának nem tett eleget. Ezért a ház őt a mai ülés folyamán a mentelmi bizottsághoz utasította. A mentelmi bizottság, megvizsgálva az ügyet, megállapította, hogy a mentelmi jog megsértése fenforog és ezért tisztelettel javasolja a t. háznak, hogy Sümegi Vilmos képviselő urat 30 egymásután következő ülésnapra zárja ki üléseiből. (Helyeslés a jobboldalon. Zaj a baloldalon.) Bakonyi Samu: A mentelmi jog sérelme forog fenn ? Elnök: Vitának helye nem lévén, felteszem a kérdést: méltóztatik-e a mentelmi bizottság javaslatát, amely szerint Sümegi Vilmos képviselő ur 30 egymásután következő ülésnapra kizárassék a ház üléseiből, elfogadni, igen vagy nem ? (Félkiáltások jobbfelöl: Igen!) A ház a javaslatot elfogadja, és ehhez képest mondom ki a határozatot.