Képviselőházi napló, 1910. XXVI. kötet • 1914. julius 22–1915. május 6.

Ülésnapok - 1910-560

560. országos ülés 191b Julius 23-án, csütörtökön. 139 egyes módosításokat javasolt is. Nagyon sajnála­tosnak tartom, hogy a t. kormány nem tud a helyzet magaslatára emelkedni és, kerülgeti ezt a törvényjavaslatot, mint macska a forró kását, belekóstol, de nem meri az egészet elfogyasztani, csak némi módosításokat helyez kilátásba, de a törvényjavaslatot nem változtatja'meg agy, ahogy azt a méltányosságnak és az igazságnak meg­felelően megváltoztatni kellene. A községi bíráskodásnál az illetékek fentartása vagy felemelése semmikép sem indokolt és pedig magának a pénzügyminister urnak előterjesztése alapján sem. A pénzügyminister ur az indokolásában igen erősen kijelentette, hogy az illeték felemelése az egész vonalon azért szükséges és elkerülhetetlen, mert az igazságszolgáltatás többe kerül, mint amennyit az állam bevesz, tehát a kiadások fede­zésére szükséges az illetékeket nemcsak fentartani, hanem, emelni is. (Halljuk! Halljuk! halról.) Hát ha t. képviselőtársaim egy második kép­viselőházat csinálnak, akkor nem beszélek. (He­lyeslés halielöl. Zaj. Felkiáltások a közéfen : Min­ket nem érdekel, amit mond! Zaj. Elnök csenget,) Elnök: Csendet kérek ! A rendre az elnök ügyel és amennyiben láttam volna, hogy a rend megbontatik, akkor intézkedtem volna. (Helyeslés jobbról.) Posgay Miklós: Jobbra nem lát, balra hall! Elnök: Posgay képviselő urat ezen közbe­szólásáért rendreutasítom. Huszár Károly (sárvári) : De a népet érdekli! Elnök." Huszár Károly (sárvári) képviselő urat rendreutasitom. Szabó István (nagyatádi): Én is megkövetel­hetek annyit, mint bármelyik képviselőtársam. (Zaj.) Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Szabó István (nagyatádi) : T. ház! Amint mondottam, a községi bíráskodásnál az illeték felemelése a pénzügyminister ur indokolása sze­rint sem állhat meg. Határozottan azt a tételt állította fel ugyanis, hogy azért kell az illetéke­ket felemelni minél magasabbra, mert az ille­tékek jövedelme nem fedezi az igazságszolgál­tatási kiadásokat, tehát hogy fedezzék a kiadá­sokat, emelni kell az illetékeket. Tisztán állhat mindenki előtt, hogy a községi bíráskodás nem okoz kiadást az államnak, tehát nemhogy emelni, de szedni sincs joga illetéket ottan. Amikor a pénzügyminister ur is arra az álláspontra helyez­kedik, hogy csak azért kell a törvényjavaslat, mert a kiadások fedezésére szükség van, akkor ott szedni illetéket, abol az igazságszolgáltatás az államnak pénzébe nem kerül, nem lehet és erre nincs meg a jog. (Ugy van! balfelöl.) Furcsa progresszivitást állapit meg a kor­mány ezen javaslatnál. Nagyra van vele, hogy ezen illetékjavaslat fokozatosan, progresszive emeli az illetéket. Elnök: Kérem a képviselő urat, méltóz­tassék kizárólag a 68. §-nál maradni és álta­lános fejtegetésekbe nem bocsátkozni. Szabó István (nagyatádi) : A községi bírás­kodásról beszélek és itt épen a községi bírás­kodásnál is hivatkoztak több esetben ennek az adónak progresszív voltára, amit én is helyes­nek tartok és amire vonatkozólag csak azt jegyzem meg, hogy én még nem láttam olyan fokozatos adót, ahol létminimum megállapítva ne lett volna. A fokozatos adónak az a kiindu­lási pontja, hogy bizonyos létminimumot állapit meg a legkisebb exisztencziáknál, azokat adó­mentessé teszi. Itt pedig a t, kormány a foko­zatos adónál elfelejtette a létminimumot meg­állapítani és a legkisebbeket is felemelt illeték alá vette. Én ezeknél az indokoknál fogva, amiket már az általános vitánál is kifejtettem s amiket most nem akarok bővebben ismételni, kijelen­tem, hogy a községi bíráskodásnál már csak a pénzügyminister urnak a javaslathoz fűzött indokolása következtében sincs joga a kormány­nak illetéket szedni s ezért utalva első felszó­lalásomra is, kérnem kell a t. kormányt, emel­kedjék a helyzet magaslatára, annál is inkább, mert mondhatom, hogy ennek a 68. §-nak tár­gyalásánál az ellenzéki szónokok épen a kor­mány malmára akarják hajtani a vizet, mert ha a kormány elfogadná a községi bíráskodás illetékmentességét, akkor lehetne írni a lapok­ban és lehetne odaállni gyűléseken a nép elé, hogy ime, behoztuk a fokozatos törvénykezési illetéket és amellett a legkisebbeket mentesítet­tük az adótól. (Igaz! Ugy van! bal felől.) És én rendkívül csodálom is, hogy a t. kormány nem meri vagy nem tudja magát a 68. §-nak ilyetén való módosítására elhatározni, amivel jiedig elsősorban annak a legszegényebb népnek szabna igazságos törvényt és azt a legegyszerűbb népet mentesitené a reá igazság­talanul kirótt teher viselése alól, nem is szólva arról, hogy valóságos progresszív adót valósitana meg azzal, ha itt megállapítaná a létminimumot és a pénzügyminister ur indokolásával sem jönne ellentétbe, amely kizárólag csak a költségek megszerzése czéljából akarja és ebből a szem­pontból indokolja a javaslat törvényerőre eme­lését. Mindezeknél fogva hozzájárulok azoknak a t- ellenzéki képviselőtársaimnak indítványához, akik kérték, hogy a községi bíráskodás teljesen illetékmentes legyen és a magam részéről is azzal a kéréssel fordulok a t. kormányhoz: já­ruljon hozzá ezekhez az indítványokhoz. (Helyes­lés bal felől.) Elnök: Ki következik? Mihályi Péter jegyző: Sághy Gyula! (Zaj a jobboldalon. Halljuk! Halljuk ! balfelöl.) Sághy Gyula : T. képviselőház ! Elismerem, hogy ennél a szakasznál az igazságügyminister ur által indítványozott módosítás, amely a végre­hajtási kérvények tekintetében a 2 K-nyi magas 18*

Next

/
Thumbnails
Contents