Képviselőházi napló, 1910. XXVI. kötet • 1914. julius 22–1915. május 6.

Ülésnapok - 1910-560

560. országos ülés 191b Julius 23-án, csütörtökön. 139 egyes módosításokat javasolt is. Nagyon sajnálatosnak tartom, hogy a t. kormány nem tud a helyzet magaslatára emelkedni és, kerülgeti ezt a törvényjavaslatot, mint macska a forró kását, belekóstol, de nem meri az egészet elfogyasztani, csak némi módosításokat helyez kilátásba, de a törvényjavaslatot nem változtatja'meg agy, ahogy azt a méltányosságnak és az igazságnak megfelelően megváltoztatni kellene. A községi bíráskodásnál az illetékek fentartása vagy felemelése semmikép sem indokolt és pedig magának a pénzügyminister urnak előterjesztése alapján sem. A pénzügyminister ur az indokolásában igen erősen kijelentette, hogy az illeték felemelése az egész vonalon azért szükséges és elkerülhetetlen, mert az igazságszolgáltatás többe kerül, mint amennyit az állam bevesz, tehát a kiadások fedezésére szükséges az illetékeket nemcsak fentartani, hanem, emelni is. (Halljuk! Halljuk! halról.) Hát ha t. képviselőtársaim egy második képviselőházat csinálnak, akkor nem beszélek. (Helyeslés halielöl. Zaj. Felkiáltások a közéfen : Minket nem érdekel, amit mond! Zaj. Elnök csenget,) Elnök: Csendet kérek ! A rendre az elnök ügyel és amennyiben láttam volna, hogy a rend megbontatik, akkor intézkedtem volna. (Helyeslés jobbról.) Posgay Miklós: Jobbra nem lát, balra hall! Elnök: Posgay képviselő urat ezen közbeszólásáért rendreutasítom. Huszár Károly (sárvári) : De a népet érdekli! Elnök." Huszár Károly (sárvári) képviselő urat rendreutasitom. Szabó István (nagyatádi): Én is megkövetelhetek annyit, mint bármelyik képviselőtársam. (Zaj.) Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Szabó István (nagyatádi) : T. ház! Amint mondottam, a községi bíráskodásnál az illeték felemelése a pénzügyminister ur indokolása szerint sem állhat meg. Határozottan azt a tételt állította fel ugyanis, hogy azért kell az illetékeket felemelni minél magasabbra, mert az illetékek jövedelme nem fedezi az igazságszolgáltatási kiadásokat, tehát hogy fedezzék a kiadásokat, emelni kell az illetékeket. Tisztán állhat mindenki előtt, hogy a községi bíráskodás nem okoz kiadást az államnak, tehát nemhogy emelni, de szedni sincs joga illetéket ottan. Amikor a pénzügyminister ur is arra az álláspontra helyezkedik, hogy csak azért kell a törvényjavaslat, mert a kiadások fedezésére szükség van, akkor ott szedni illetéket, abol az igazságszolgáltatás az államnak pénzébe nem kerül, nem lehet és erre nincs meg a jog. (Ugy van! balfelöl.) Furcsa progresszivitást állapit meg a kormány ezen javaslatnál. Nagyra van vele, hogy ezen illetékjavaslat fokozatosan, progresszive emeli az illetéket. Elnök: Kérem a képviselő urat, méltóztassék kizárólag a 68. §-nál maradni és általános fejtegetésekbe nem bocsátkozni. Szabó István (nagyatádi) : A községi bíráskodásról beszélek és itt épen a községi bíráskodásnál is hivatkoztak több esetben ennek az adónak progresszív voltára, amit én is helyesnek tartok és amire vonatkozólag csak azt jegyzem meg, hogy én még nem láttam olyan fokozatos adót, ahol létminimum megállapítva ne lett volna. A fokozatos adónak az a kiindulási pontja, hogy bizonyos létminimumot állapit meg a legkisebb exisztencziáknál, azokat adómentessé teszi. Itt pedig a t, kormány a fokozatos adónál elfelejtette a létminimumot megállapítani és a legkisebbeket is felemelt illeték alá vette. Én ezeknél az indokoknál fogva, amiket már az általános vitánál is kifejtettem s amiket most nem akarok bővebben ismételni, kijelentem, hogy a községi bíráskodásnál már csak a pénzügyminister urnak a javaslathoz fűzött indokolása következtében sincs joga a kormánynak illetéket szedni s ezért utalva első felszólalásomra is, kérnem kell a t. kormányt, emelkedjék a helyzet magaslatára, annál is inkább, mert mondhatom, hogy ennek a 68. §-nak tárgyalásánál az ellenzéki szónokok épen a kormány malmára akarják hajtani a vizet, mert ha a kormány elfogadná a községi bíráskodás illetékmentességét, akkor lehetne írni a lapokban és lehetne odaállni gyűléseken a nép elé, hogy ime, behoztuk a fokozatos törvénykezési illetéket és amellett a legkisebbeket mentesítettük az adótól. (Igaz! Ugy van! bal felől.) És én rendkívül csodálom is, hogy a t. kormány nem meri vagy nem tudja magát a 68. §-nak ilyetén való módosítására elhatározni, amivel jiedig elsősorban annak a legszegényebb népnek szabna igazságos törvényt és azt a legegyszerűbb népet mentesitené a reá igazságtalanul kirótt teher viselése alól, nem is szólva arról, hogy valóságos progresszív adót valósitana meg azzal, ha itt megállapítaná a létminimumot és a pénzügyminister ur indokolásával sem jönne ellentétbe, amely kizárólag csak a költségek megszerzése czéljából akarja és ebből a szempontból indokolja a javaslat törvényerőre emelését. Mindezeknél fogva hozzájárulok azoknak a t- ellenzéki képviselőtársaimnak indítványához, akik kérték, hogy a községi bíráskodás teljesen illetékmentes legyen és a magam részéről is azzal a kéréssel fordulok a t. kormányhoz: járuljon hozzá ezekhez az indítványokhoz. (Helyeslés bal felől.) Elnök: Ki következik? Mihályi Péter jegyző: Sághy Gyula! (Zaj a jobboldalon. Halljuk! Halljuk ! balfelöl.) Sághy Gyula : T. képviselőház ! Elismerem, hogy ennél a szakasznál az igazságügyminister ur által indítványozott módosítás, amely a végrehajtási kérvények tekintetében a 2 K-nyi magas 18*