Képviselőházi napló, 1910. XXVI. kötet • 1914. julius 22–1915. május 6.
Ülésnapok - 1910-560
138 560. országos ülés 1914 Julius 23-án, csütörtökön. lyeget, amely idáig az 1894. évi XXVI. t.-cz. előbb idézett 29. §-a értelmében 10 krajczárt tett ki. Eszerint tehát a -két tételt összehasonlítva, az„ egymást körülbelül kiegyenlíti. Most már az ötödik pont a peres ügynek a járásbíróság elé vitelére irányuló bejelentés után a bejelentés alkalmával 30 fillért kivan. E tekintetben ismét hivatkozom az illető szabályok 13. tétele 1. főpont és A) alpont alatt foglalt jelenlegi rendelkezésére, amely szerint a peres ügynek a járásbírósághoz vitele iránti szándéknak bejelentése évenként 24 fillér bélyegilleték alá esik. Itt tehát megint egy emeléssel állunk szemben. A végrehajtási eljárás tekintetében az volt az eljárás, amit a mostani polgári perrendtartás is fentart a 772. §-ában, hogy az ítélet maga rendeli el a végrehajtást, tehát ehhez külön kérelem nem szükséges. Azonban a végrehajtás foganatosítása tekintetében, amikor a fél mégis kénytelen volt a községi biróhoz elmenni, a szóval előterjesztett kérelmekre nézve semmiféle rendelkezés nem volt, hogy azok bélyegilleték alá esnének. Most pedig azt mondja a javaslat, hogy »a végrehajtási eljárás során« — és hivatkozik itt egyenesen a polgári perrendtartás 762. §-ára — »irásban vagy szóval« — itt megint a »szóval« kifejezés fordul elő — »előterjesztett kérelmek után előterjesztésükkor a kérelmet előterjesztő, a végrehajtás során készült jegyzőkönyvek után berekesztésükkor végrehajtató ivenként 30 fillér illetéket köteles fizetni.« Tehát felállíthatom a mérleget, hogy a mostani beadványi stb. illetékek szerint jár először is a kereseti bélyeg : 30 fillér, azután jár a jegyzőkönyvi bélyeg : 30 fillér, azután jár az Ítéleti vagy egyességi bélyeg : 30 fillér és ugyancsak 30 fillér a végrehajtási kérelem előterjesztése után szóval vagy Írásban. A jegyzőkönyvről most nem beszélek. Ez összesen kitesz 1 korona 20 fillért. Már most ha ezzel szembeállítják a jelenleg érvényben levő szabályokat, amint emiitettem, illetékmentesek lévén a szóval előterjesztett kérelmek, amiket módjában volt a félnek bármikor megtenni, nem szükséges neki beadványt adnia, marad csak a jegyzőkönyvi bélyeg : 24 fillér és marad az Ítéleti bélyeg : 40 fillér, ez összesen kitesz 64 fillért. Ha ezen 64 fillérrel szembeállítjuk az 1 korona 20 fillér ezután szedendő illetékeket, akkor meg kell állapitanunk, hogy az emelkedés 56 fillért tesz ki. Az 56 fillért szembeállítva a 64 fillér eddigi bélyegilletékkel, azt látjuk, hogy az emelkedés 90%-ot meghalad, ami egyáltalán nem igazolja az Igazmondónak azt az állítását, hogy a terhet a szegény emberek vállairól leveszik és a gazdagokéra rakják. Posgay Miklós: Nem mondott igazat az Igazmondó ! Csermák Ernő: Azt a ministerelnök ur intézze el az Igazmondóval; én csak megállapítom a tényt. Itt még rá akarok mutatni arra is, hogy ez a javaslat egyszerűen elsiklik azon rendelkezések felett is, amelyek a jelenleg érvényben lévő á lapotokra vonatkoznak és amelyek bizonyos kedvezményeket tartalmaznak. Amikor valamely rendelkezést megtámadunk, akkor azt mondja ugy az jgazságügyminister ur, mint a pénzügyminister ur, hogy hiszen ez nem nóvum, de amikor azt mondjuk, hogy valamit fenn akarunk tartani, mert ez nem nóvum, akkor sem a pénzügyminister ur, sem az igazságügyminister ur nem akarnak velünk szóbaállani. (Ugy van ! Ugy van ! a baloldalon.) Hogy rámutassak itt olyan rendelkezésekre, amelyek benfoglaltatnak a jelenleg érvényben lévő szabályokban és amelyeket egyszerűen félretesznek, hivatkozom az 1894 . évi XXVI. t.-cz.nek még egy rendelkezésére. Ebben az foglaltatik, hogy a községi bíróság elé tartozó peres ügyekben a végrehajtás folyamán a beadványoktól és jegyzőkönyvektől az illető általános szabályok szerint járó bélyegilleték fele fizetendő. Ez az engedmény a javaslatban nincs benne. Azután van egy ministeri rendelet, amelyet a pénzügyminister az igazságügyministerrel egyetértőleg bocsátott ki és pedig a 78.600/98. számú pénzügyministeri rendelet, amely megfelel a 407. számú igazságügyministeri rendeletnek. Ennek tartalma az, hogy a községi bíróság elé tartozó ügyekben a végrehajtás megszüntetése vagy korlátozása iránt szóval előterjesztett kérelem után bélyegilleték nem fizettetik. Itt is tehát azt a kedvezményt, amelyet a bélyeg- és illetékszabályok 13. tétele megadott a szóval előterjesztett kereseteknek, mint hiányt konstatálták. Ennek következtében ezt a rendeletet bocsátották ki, amelynek értelmében a szóval előterjesztett kérelmek bélyegilleték alá a végrehajtási eljárásban sem esnek. Ezekből le lehet vonni a konzekvencziát, hogy ez a javaslat nem szocziális irányú, hanem számol azzal a pénzügyi követelménynyel, hogy a legtöbb eredményt ott lehet elérni, ahol a tömegekre támaszkodik valamely pénzügyi törvény és a tömegekből, fillérekből akar százezreket kivasalni. Ezt a törvényjavaslatot tehát a valódi tényállást elburkolva állítják a nép elé. En mindezek figyelembevételével a szakaszt nem fogadom el, hanem támogatom azokat a módositványokat, amelyeket előttem szóló t. képviselőtársaim beterjesztettek. Elnök: Ki következik? Mihályi Péter jegyző: Szabó István (nagyatád ; ). Szabó István (nagyatádi); T. ház ! Engem csak megelégedéssel tölthet el az a vita, amely a 68. §-nál megindult, mert az általános vitánál épen én voltam az, aki kívántam a községi bíráskodásnál a teljes illetékmentességet. Én már akkor az általános vitánál arra az álláspontra helyezkedtem, hogy semmiképen nem helyes a községi bíráskodásnál az illetéket megtartani, sőt még felemelni is. Már most, miután megindult a vita és amennyiben ellenzéki oldalról kívánják e szakasz módosítását avégből, hogy a községi bíráskodás teljesen illetékmentes legyen, ugy látszik, a t. túloldal is figyelembe vette e kívánságokat és már
